Oszsza meg másokkal is

Az Erős János vezette Magyar Fejlesztési Bank még 2004. október 25-én döntött úgy, hogy 3,262 milliárd forintos beruházási hitelt nyújt a Rác Nosztalgia Kft.-nek. Az euróalapú forinthitel hitel célja a Rác Fürdő rekonstrukciója és a Rác Termál Hotel felépítésének finanszírozása volt. A kft.-nek a hitel visszafizetését több mint kétéves türelmi idő után kellett volna megkezdenie, az első törlesztőrészlet kifizetésének napja 2007. június 5. lett volna. Noha ez nem történt meg, a pénzintézet, a normális banki ügymenettől eltérő módon nem mondta fel a kölcsönt, hanem épp ellenkezőleg: több mint 70 százalékkal (!) megemelte a cég számára nyújtott hitelt. További 2,111 milliárd forintot adott beruházási hitel gyanánt, és még mellé egy 200 millió forintos tartós forgóeszközhitelt is nyújtott a műszaki tartalom megváltozására hivatkozva.

Ezzel párhuzamosan a bank érthetetlen okokból a törlesztőrészlet nagyságát is lecsökkentette. Kezdetben ugyanis a teljes hitelösszeg 1,122 százalékát tette volna ki a törlesztőrészlet nagysága, ezt az MFB azonban 0,3 százalékra szállította le. Módosította a törlesztés megkezdésének határidejét is 2008. december 15-re, majd ezt is kitolta 2009. március 23-ára. Az időpont közeledtével viszont a bank megint az ügyfél javára módosította a feltételeket: 2009. február 4-én ugyanis a 2010 utáni évekre ütemezte át a hitel visszafizetését, és a törlesztőrészlet 0,3 százalékos nagyságát még tovább csökkentette, egészen 0,03 százalékra apasztotta.
 

A fura ügylet természetesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozó szakembereknek is szemet szúrt, és ellenőrzésbe kezdtek az MFB-nél. A 2010 áprilisában lezárt vizsgálatuk megállapította, hogy az MFB „sajátos kockázatkezelési" gyakorlata alapján „a bank kitettsége, és a folyósított hitelek megtérülésének kockázata az eredeti szinthez viszonyítva összességében jelentősen megemelkedett. A Rác Nosztalgia Kft. törlesztési képességének hiánya miatt folyamatosan újraprolongált banki törlesztési határidők, és a törlesztőrészletek összegének permanens csökkentése oda vezetett, hogy a 2004-ben kihelyezett 3,2 milliárdos hitel 2009-re több mint 2,6 milliárd forinttal megemelkedett" úgy, hogy közben az adós, a Rác Nosztalgia Kft. egy fillért nem fizetett.

Az Erős János vezérigazgató és Fekete János elnöki főtanácsadó által irányított MFB a felügyelet kifogásaira azzal érvelt, hogy a törlesztések átütemezésével kapcsolatos döntések előtt minden esetben szakértők véleményét kérte ki. Így többek között kikérték Fekete János vejének, Niklai Ákosnak - a Magyar Szállodaszövetség egykori tiszteletbeli elnökének - a véleményét is, aki megállapította: az épülő szálloda megfelel egy ötcsillagos hotel kritériumainak.

Az MFB többek között azzal is védekezett, hogy azért ugrottak meg a költségek, mert a régészeti feltárások előre nem látható problémákhoz vezettek, a hotel összterülete a tervezettnek végül a duplája lett, s mert időközben a még fel sem épült komplexumnál üzemeltető váltás történt, ez pedig többletköltségeket okozott. Ráadásul az eredeti költségvetésben még nem számoltak a rengeteg tanácsadói, szakértői, műszaki ellenőri díjakkal, és természetesen a menedzsmentet megillető jutalmazással sem. Mindez együttesen vezetett oda - állítja a bank előző, Erős-féle vezetése -, hogy az MFB kényszerhelyzetbe került.

A PSZÁF tudomásul vette az MFB észrevételeit (mit is tehetett volna mást), de azokat nem fogadta el. „Az MFB észrevételei ugyanis nem mondanak ellent a vizsgálat megállapításának, valójában alátámasztják azt, miszerint az MFB a hitelezés és a kockázatkezelés során folyamatosan többletkockázatokat vállalt. Ezek miatt a kockázati kitettség szempontjából kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta magát." Arról nem is beszélve, hogy a bank sem az ügyfél-, sem az ügylet minősítését nem végezte el, azt ugyanis „nem tartotta indokoltnak", és erre vonatkozóan túlságosan is laza volt (esetleg szándékosan?) a pénzintézet belső szabályzata.

Az PSZÁF tavaly úgy látta: az MFB veszteségét még csak megbecsülni sem lehet, az biztos, hogy mértéke 10 százaléknál valószínűleg nagyobb lesz, a rendelkezésre álló fedezet értéke erre viszont nem lesz elegendő. Értesüléseink szerint ugyanis a bankhitel törlesztését a Rác Nosztalgia Kft. mind a mai napig nem kezdte meg, holott az első törlesztőrészletet már négy éve át kellett volna utalnia. De vajon felmondja-e a bank a Rác Nosztalgia Kft.-vel kötött hitelszerződést? Kérdésünkkel a Magyar Fejlesztési Bankot is megkerestük, ahol azt a választ kaptuk, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-nek jelenleg érvényes megállapodása van a bankkal, a hitelügylet aktuális értéke meghaladja a 22,8 millió eurót, azaz megközelíti a 6,2 milliárd forintot.

Arra a kérdésre azonban nem kaptunk választ, hogy mit tehet a bank, ha a pénzéhez akar hozzájutni. A legvalószínűbb forgatókönyv az lehet felelős bankvezetés esetén, hogy az állami pénzintézet beperli a Fővárosi Önkormányzatot, amely a tulajdonában lévő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-n keresztül magánszemélyekkel közösen hozta létre a Rácz fürdő rekonstrukciójára és üzemeltetésére a Rác Nosztalgia Kft.-t. 2003-ban a főváros azonban kisebbségbe került a Kft.-ben, mivel a Valkó Csaba üzletember érdekeltségébe tartozó Rác Beruházó, Befektető és Szolgáltató Kft. üzletrész-adásvételi szerződés révén többségi, 75 százalékos irányítást biztosító befolyást szerzett a Rác Nosztalgia Kft.-ben. (Az ügy pikantériájához tartozik, hogy 2004. október 25-én, amikor az Erős János vezette MFB hitelszerződést kötött a Rác Nosztalgia Kft.-vel, akkor a Kft. fő tulajdonosa, a Rác Beruházó, Befektető és Szolgáltató Kft. valójában egy ciprusi offshore-paradicsomban bejegyzett cég, a Framor Holding irányítása és befolyása alatt állt.)

Mint emlékezetes egyébként, a Rác fürdő ügyében hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt még 2009 októberében indult nyomozás több önkormányzati képviselő feljelentése nyomán, mivel a nyomozás eddigi adatai alapján feltehető, hogy a beruházás során a Fővárosi Önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Ez a folyamat pedig úgy tűnik, még korántsem ért véget, s ahogy az nálunk lenni szokott: az állami bank és a főváros közötti huzavonából a harmadik fél húzhatja a legnagyobb hasznot.

Fontos időpontok	Rác Nosztalgia Kft.	Magyar fejlesztési Bank
2004. okt. 25.	3,2 milliárd forint kölcsönt kap az MFB-től.	3,2 milliárd forintos kölcsönt ad a kft.-nek
2007. jún. 15.	Lejár a kétéves türelmi idő, de a cég nem kezdi meg a kölcsön törlesztését.
2008. márc. 18.	Nem fizet.	Az MFB 70 százalékkal megemeli a cégnek nyújtott kölcsönt további 2,3 milliárd forinttal. 2008. dec. 15-re módosítja a törlesztés megkezdésé-nek határidejét, és a kölcsönhöz viszonyított 1,122 százalékról 0,3 százalékra csökkenti az első törlesztőrészlet nagyságát.
2008. jún. 9.	Nem fizet.	Az MFB a hitel törlesztésének kezdő dátumát 2009. márc. 23-ra tolja ki. Marad a 0,3 százalékra csökkentett törlesztőrészlet.
2009. feb. 4.	Nem fizet.	A bank átütemezi a kölcsönt a 2010 utáni időszakra, a törlesztőrészlet nagyságát 0,03 százalékra apasztja. A 2,3 milliárdos hitelnél is elkezdődik a csúszás: a törlesztés első, 2009. dec.15-i időpontját a bank 2010. dec. 15-re tolta ki, a törlesztés összegét pedig 1,91-ről 0,429 százalékra szállította le.

forrás és szerző : hetivalasz.hu / HV-gyűjtés / Gy. J.


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.