Oszsza meg másokkal is

Emiatt a jelenleginél is kiszolgáltatottabbakká válnak a munkavállalók, a munkáltatók viszont szinte bármit megtehetnek: a munkaidő, a szabadság és a pihenőidő kiszabása az ő kezükben lesznek, könnyebben köthetnek és bonthatnak fel munkaviszonyt.

A foglalkoztatottsági mutatókkal nem tudunk mit kezdeni, nem is pontosan értem, hogy mit takarnak, ez lehet, hogy az én hibám - ezt mondta Orbán Viktor 2006. októberében a Nap-kelte adásában. Azóta lehet, hogy tájékozottabb lett a miniszterelnök, mindenesetre a kormány által már elfogadott, és a Munka törvénykönyvének átírására alapul szolgáló Magyar Munka Terv nem ezt igazolja, legalábbis az érdekvédők szarvashibákat vélnek felfedezni benne.

galeria

Ez csak egy terv, ami ellen egyelőre nem tudunk tenni semmit - mondta lapunknak Pataly Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a 78 oldalas javaslat túldimenzionálja a közmunkát, és ettől várja a foglalkoztatás bővülését. Ez nonszensz - jelentette ki az érdekvédő. Az ígért egymilliós bővítésből a valódi növekedés lenne az egyötöd rész, a többi közmunka.

Jóindulatúan azt is mondhatnánk, tette hozzá Pataky, hogy őszinte a kormány, és belátta, az ígéretét nem tudja megvalósítani, de valószínűleg nem erről van szó. A munkaerőpiac rugalmasságáról és a versenyképességről beszélnek - mondta, csakhogy ez valójában azt jelenti, hogy a munkavállalókat még kiszolgáltatottabbá teszik. Miután a dolgozók rosszul járnak, logikusan következik, hogy ez nem tetszik majd nekik, és szervezkednek. Innen jöhetett az a kormányötlet, hogy gyengíteni kell a szakszervezeteket. A munkaterv szerint a tisztségviselők védelmét indokolatlan fönntartani, "az egyenlő bánásmód követelményének részletes jogi szabályozása feleslegessé teszi a szakszervezeti tisztségviselőket megillető, a hatályos szabályozás szerinti védelmi szintet."

Ez óriási tévedés - mondta Pataky, a tisztségviselők védelme azért fontos, mert a többiekért is ők viszik a vásárra a bőrüket a munkáltatókkal szemben. Van egy másik érdekes mondat is a tervezetben: a szakszervezeti jogosultságok megállapításakor figyelemmel kell lenni az egyes munkáltatói kötelezettségek enyhítésére is. Vagyis "el kell pucolni az akadékoskodókat" - értelmezte a mondatot Pataky, hozzátéve, a javaslatcsomagot magyar munkatervnek hívja a kormány, de éppen ez alapján nem biztos, hogy a munkavállalókat is a nemzethez tartozóknak tartják. Jó lenne, ha ezeket a problémákat megvitatná a szociális partnerekkel is a kormány, az érdekvédők nyitottak a párbeszédre - jegyezte meg Pataky, aki szerint így kiderülhetne, hogy az ijesztő mondatok mögött milyen tényleges elképzelések vannak.

Egyértelmű a kormány szándéka: eltüntetni a szakszervezeteket és megerősíteni az üzemi tanácsokat - szögezte le Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a cél az, hogy az üzemi tanáccsal kötött megállapodások kiváltsák a kollektív szerződéseket. Ezt a munkavállalók keményen érzik majd a bőrükön, az üzemi tanács ugyanis nem érdekvédő szerv. A dolgozók kiszolgáltatottakká válnak majd a foglalkoztatójukkal szemben, akik nagyobb rugalmasságot élveznek a munkaidő, a szabadság és a pihenőidő kiszabásában, könnyebb lesz a munkaviszonyt megkötniük és felbontaniuk, és újra előkerült az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége is.

Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti vezetők védelmét megszüntetik, innentől kezdve kérdéses - mondta Borsik, hogy ki vállal így tisztséget. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot már megszüntette a kabinet, most a helyi szintű érdekvédelmet fojtja meg. Borsik szerint ilyen alantas cselekedetre nem volt példa az elmúlt húsz évben.

A Liga Szakszervezeteknek is hasonló a véleménye: a kormány a szakszervezetek lassú, de módszeres ledarálásának újabb fejezetéhez érkezett - írták közleményükben. Az országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkok és félpályás útlezárások hírére azonnal maximális sebességbe kapcsoltak, és gyakorlatilag teljesen feleslegessé nyilvánították és megszüntetésre ítélték a szakszervezeteket.

Erre utal a Magyar Munka Terv című irományban a következő sommás megállapítás: "a szakszervezetek (ezzel szemben) tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató működését érintő döntésekben való közreműködés és a kifogás benyújtásának joga".

A tervezet nemcsak a szakszervezeti jogok legdurvább csorbításáról beszél, hanem a munkáltatói kötelezettségek enyhítéséről is. Mindezt az egyenlő bánásmód követelményének állítja be annak ellenére, hogy az indoklás nélküli felmondás lehetőségének megteremtésekor is hasonló módon érvelt a jogalkotó - majd bukott el az Alkotmánybíróságon. A Liga Szakszervezetek szerint minden eddiginél durvább, a jogállamiságot és a fejlett demokráciákban alapvető munkaügyi kapcsolati rendszert sárbatipró módon avatkozik be a kormány a tőke oldalán a munkavállalók ellen.

Emlékeztettek arra, hogy az új kormány megalakulása után fél évvel összehívott OÉT ülésen mondta ki először a miniszterelnök, hogy a kormány képviseli a munkaadókat és a munkavállalókat is. Utána decemberben egyéni képviselői indítvánnyal, egyeztetés nélkül módosították a sztrájktörvényt úgy, hogy - azóta már tényszerűen - lehetetlenné tették a közszolgáltatások terén a sztrájkot. Ezután nyilvánosságra kerültek a kormány szándékai a munka világát illetően, melyekről csak a munkaadókkal egyeztettek, annak ellenére, hogy szinte kizárólag a munkavállalókra nézve hátrányos intézkedésekről volt szó. A rendvédelmi szféra szakszervezeteit lebohócozta a miniszterelnök, most az új egyesülési törvényben fogalmaz homályosan a szakszervezetekről - sorolta a Liga.

A múlt héten napvilágot látott Munka Terv már nem számol az érdekvédők létezésével. De nemcsak szabályozásokban, hanem a gyakorlatban is a szakszervezetek ellehetetlenítése a cél. Egy új intézkedés szerint arra kötelezik az állami cégek vezetőit, hogy "jelentsenek" a náluk működő szakszervezetről. A jelentésben fel kell tüntetni, hogy a szervezet mikor, milyen demonstráción, vagy sztrájkban vett részt.

Elmaradnak a sztrájkok, de forró lesz az ősz

Mégsem áll le holnap az egész ország, mert a tavaly decemberben fű alatt és villámgyorsan módosított sztrájktörvény végleg megszüntette a tiltakozás ezen formáját Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Liga Szakszervezetek. A munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit általában sértő intézkedések ellen igazán a közszférában és a közszolgáltatásokat végző vállalatoknál lehetne sztrájkolni. Ezek azok a területek, amelyek közvetlenül befolyásolják a kormányzatot. 2010 decemberében még csak sejteni lehetett, ami mára már bizonyossá vált: a sztrájk valós lehetősége megszűnt ezeken a területeken. Azokban az esetekben, amikor a bíróságnak kellett volna kimondania a még elégséges szolgáltatás mértékét, erre még nem volt példa. Ennek hiányában pedig a sztrájk nem megtartható.

Ezt viszonylag könnyű elérni, hisz a munkáltatónak mindössze tartózkodnia kell az érdemi tárgyalásoktól, amire aztán a bíró kimondhatja, hogy mivel nem történt meg az előzetes egyeztetés a felek között, ő sem foglal állást. Ez az oka annak, hogy a holnapra hirdetett országos, ágazatokra kiterjedő sztrájkok elmaradnak. A Liga ezért a félpályás útlezárások mellett döntött a munkavállalói jogok védelméért, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak megóvásáért és az érdemi háromoldalú érdekegyeztetés helyreállításáért. Az egész országra kiterjedő forgalomlassítást a Független Rendőr Szakszervezet koordinálja. A Liga szerint a szakszervezetek előtt ez az út maradt, és a jelentősen megváltoztatott jogi környezethez illeszkedő új tiltakozási stratégiát kell kialakítani. Forró ősz elé néz a kormány, hiszen ezzel nincs vége a tiltakozásoknak - tették hozzá.

BKV: A Fővárosi Munkaügyi Bíróság június 23-án foglalt állást a sztrájk törvényességéről, és azt állapította meg, hogy a benyújtott kérelem idő előtti, mivel nem egyeztek meg a munkáltatóval az elégséges szolgáltatásról. Június 29-ig nem lesz jogerős bírói határozat az elégséges szolgáltatásról. MÁV: A kormánynak kellett volna egyeztetni, de a kabinet a meghirdetett sztrájk utánra adott időpontot.

VOLÁN: A munkáltatók nem tudtak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról, ezért a szakszervezet bírósághoz fordult, amely még nem döntött. Villamosenergia és bányászat: A közös sztrájkbizottságot létrehozó két ágazati szakszervezet úgy döntött: felfüggesztik a sztrájkot, mert a testület bízik abban, hogy a kormány által kezdeményezett, július 4-én kezdődő tárgyalássorozat megállapodáshoz vezethet.

Ön szerint is megfojtja a kormány a dolgozói érdekvédelmet?

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke: Ilyen alantas cselekedetre nem volt példa a rendszerváltás óta. Tetten érhető a kormány stratégiája: megszünteti az érdekvédelmi szervezeteket, hogy a munkáltatóknak még nagyobb legyen a hatalma. Helyi és országos szinten is védelem nélkül maradnak a dolgozók. Bár tárgyalásokról beszélnek, erre éppen két dolog nem alkalmas: a levelező tagozat és a szelektálás.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke: Láthatóan el akarják távolítani az akadékoskodókat. Mindezt Magyar Munka Tervnek hívja a kormány, pedig éppen ennek alapján derül ki, nem biztos, hogy a munkavállalókat is a nemzethez tartozóknak tartják. Jó lenne, ha az egész javaslatot megvitatnák a szociális partnerekkel, így kiderülhetne, hogy az ijesztő mondatok mögött milyen tényleges elképzelések vannak.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke: Van ilyen szándéka. Ez pedig jelentős mértékű kiszolgáltatottságot jelent majd a munkavállalóknak, amit nagyon hamar érezni fognak. A Magyar Munka Terv megfogalmazásai félrevezetőek. Nem igaz, hogy az üzemi tanács ugyanazt képes biztosítani, mint egy szakszervezet, viszont erősítésükkel el lehete kerülni a párbeszédet. Ez a kormány "mindenkinél mindent jobban tudok" politikájának a része.

forrás és szerző : Muhari Judit / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.