Előtérben ! : Ismét a törvénysértést jutalmazhatják közpénzből |
Ismét a törvénysértést jutalmazhatják közpénzből
2011.06.16. 05:05

Milliárdokból épülhet meg Óbudán az a gát, ami a rendszerváltás óta az ártérre épített lakóparkokat, vendéglátóhelyeket védené – közpénzből. Az LMP képviselője szerint nem először bizonyosodhat be, hogy Magyarországon az állam megjutalmazza a jogsértő magatartást.
Oszsza meg másokkal is
Európában egyedülálló nagyvárosi partszakasz képét változtathatja meg, ha megépül Óbudán a Duna árterében az a mobil elemekből álló gátrendszer, amiért az ott lakók, és a betelepült vendéglátósok régóta lobbiznak. A rendszerváltás után ugyanis rohamos sebességgel kezdett beépülni Óbudán a Duna ártere. Sorra privatizálták a part menti csónakházakat, melyekből új tulajdonosaik vagy vendéglátóhelyeket létesítettek, vagy a telken lakóparkok épültek. Mindez a főváros, és a kerület vezetésének asszisztálásával történt.
Így a terület mára gyakorlatilag lakóövezetté vált, a házakat az utóbbi években többször elöntötte a víz. A beköltözők, és a vendéglátósok régóta lobbiznak ingatlanjaik védelméért – nem mellesleg egy gát megépítésével ezek értéke jelentősen nőni is fog. A Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége végül engedett a nyomásnak: a testület a héten tárgyalta az előterjesztést, ami négy megoldást vázolt fel az árvízvédelemre. A mobilgátak megépítését már a Demszky-érában is ígérték, ám ennél többet idáig nem sikerült elérni.
A-B-C-D közpénzen
Az "A" változat szerint a jelenlegi földmű helyén építenének 1-1,7 méter magas mobilgátat "fővédműként". A fémszerkezetű, oszlopok közötti betételemes (a zajvédő falakhoz hasonló megoldású) mobil védvonal előnye, hogy az megőrizné a kialakult utcaképet és a vízparti rekreációs feltételeket. Hátránya azonban, hogy jelentős lenne a közművek áthelyezési költsége. E változat becsült megvalósítási költsége mintegy 2,7 milliárd forint.
A "B" változat szerint a mobilgátat a partélen építenék meg, ugyancsak fővédműként. A gátrendszer magassága 1,7-3,3 méter között változna, a terepviszonyoktól függően. Az így védetté váló 70 hektáros - jelenleg hullámtéri - homokos, kavicsos területen azonban magas vízállás esetén a fakadóvizek károkat okozhatnak. A javaslat előnye, hogy a hullámtéri ingatlanok területe fejleszthetővé válik. E változat megvalósítása mintegy 4,8 milliárd forintba kerülne.
A "C" változat szintén a partélre helyezné a mobilgátat, de nem fővédműként, hanem "nyári" gátként. Ez utóbbi nem jelent teljes értékű védelmet az érintett területeknek. Ez a javaslat annyiban tér el az előbbitől, hogy a parti mobilgát kiépítése csak a mértékadó árvízszintig történik, nem tartalmazza a plusz 1,3 méteres biztonsági magasságot, és az így a mentesített terület továbbra is hullámtér marad. A vízparti rekreációs feltételek megmaradnának ugyan, de a hátrányok azonosak lennének az előző változatéval. E változat becsült költsége mintegy 2,8 milliárd forint.
A "D" változat a vállalkozók és a civil szervezetek javaslataként került a főváros elé. Ez a megoldás lenne a legdrágább, ugyanis az elképzelések szerint 20-70 méterrel kiszélesítenék a partszakaszt a Duna felé. A meder feltöltése utáni partélre helyeznék a "nyári" mobilgátat. A tervek szerint a három kilométeres partszakaszon könyvpavilonokat, nagy teraszos vendéglátóhelyeket, játszótereket, sétányokat, kerékpárutakat építhetnének; e fejlesztések vonzó idegenforgalmi célponttá tehetnék a területet. E változat becsült költsége az előző költségén túl további négymilliárd forint lenne; ennyibe kerülne a három kilométer hosszú partszakasz mederfeltöltése.
Lobbierő
„Ezért a megoldásért lobbiznak a legerősebben a lakók és a vendéglátósok, de mi egyértelműen elutasítjuk, semmiképpen sem megengedhető a Duna feltöltése” – mondta a Hírszerzőnek Somfai Ágnes, az LMP képviselője, aki szerint a fejlesztéssel kapcsolatos érvek ellen szól, hogy Budapesten bőven vannak olyan barna mezős területek, amelyek alkalmasak lennének ilyen célokra, nem itt kell ezt megvalósítani, ahol környezetrombolással járna.

Ártérbe épített lakóparkok, vendéglátóhelyek tulajdonosai lobbiztak sikeresen a főváros vezetésénél a jelek szerint
Fotó: Túry Gergely
Az LMP fővárosi szervezete a közgyűlési vitában azt közölte: nem építtetnék meg a védművet, ha az a terület természeti értékeinek rombolásával járna. Ha azonban a városvezetés mégis a beruházás mellett dönt, akkor egy olyan változatot támogatnak, amely érintetlenül hagyná a természetes vízpartot, a parti erdősávot.
Az erősebb kutya...
Az LMP ezért a saját "E" változatát is a közgyűlés elé terjesztette. Ennek lényege, hogy a védművet a parti telkek kerítésének a vonalába helyeznék, így "esztétikus megjelenésű" kőkerítések és mobilgátszakaszok váltogatnák egymást. E változat előnyei között említették, hogy a vízparti ingatlanok értéke növekedhet, s a rekreációs lehetőségek is megmaradhatnak. Becsléseik szerint a beruházás költsége a "C" változatéhoz hasonló. A párt szerint ugyanakkor a védetté váló telkek tulajdonosainak és az ingatlanfejlesztés haszonélvezőinek részt kellene vállalniuk a védvonalépítés költségeiből.
Sajnos úgy tűnik, nem először történik meg Magyarországon, hogy az állam megjutalmazza azokat, akik törvényt sértenek, jelen esetben azokat, akik egyértelműen az előírásokkal szemben építették be a Római partot – mondta a Hírszerzőnek az LMP másik fővárosi képviselője. Jávor Benedek szerint már most is megfigyelhető, hogy „az átlag budapestieknek egyre kevesebb jut a Római Partból, félő, hogy a gátépítéssel még jobban ki fognak szorulni a területről”.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|