A szegény viszonya a munkához
Fotó: Reviczky Zsolt
 

Tíz év alatt 450 ezerrel kevesebb szegény ember lesz. Ezt a Szegénységben Élők 10. Európai Találkozóján jelentette be a magyar kormány képviselője, Brüsszelben. Tavaly az Európai Unió tagállamainak kormányai aláírásukkal hitelesítve vállalták, hogy a 80 milliós európai szegénységet húszmillióval csökkentik 2020-ig.

Az úgynevezett Európa 2020 stratégiában ugyanis prioritás a szegénység csökkentése, ezért is kerültek a dokumentumba számszerűsített célkitűzések – ehhez járul hozzá a magyar kormány azzal, hogy tíz év alatt 450 ezerrel csökkenti a szegények számát.

A szegénységben élők 10. találkozójára végre eljöttek magyar politikusok. Tavaly ugyanis a parlamenti képviselők postaládájába voltak kénytelenek betenni azokat a javaslatokat, amelyeket a konferencián részt vevő úgynevezett tapasztalati szakértők a döntéshozók számára megfogalmaztak.

– Erre is jó a magyar uniós elnökség – mondta egy magyar résztvevő. „A 27 tagország szegénységben élő képviselői arra jutottak: a legfontosabb üzenetük a döntéshozóknak, hogy a gazdasági válság árát ne a szegényekkel fizettessék meg, a szociális kiadások lefaragásával. A szegénység csökkentése csak igazságosabb újraelosztáson keresztül valósítható meg. Szükség lenne minimális jövedelmet biztosítani az embereknek minden tagállamban”, öszszegezte Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója lapunk kérdésére a konferencia tapasztalatait, hozzátéve, hogy „az emberek nem laknak jól papírokkal”. A helyzet ugyanis az, hogy vállalások ide vagy oda, az uniós szegénység nem csökkent, hanem nőtt tavaly. A találkozón azt is megfogalmazták: a szegénységből kilábalás egyik eszköze valóban a munka, de nagyon nem mindegy, hogy milyen. A bizonytalan, sok esetben az egészségre káros, megalázó, rosszul fizetett munka nem segíti a kilábalást a szegénységből.

A találkozón felszólaló Andor László szociális ügyekért, foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos, reagálva a szegénységben élők javaslataira, arra kérte a tagállamokat, hogy költségvetésük tervezésekor ne feledkezzenek meg szociális szempontokról. Felhívta a figyelmet az Európai Szociális Alap szerepére, amely jó eszköz lehet minden tagállamnak a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiaci esélyeinek növelésére.

– A foglalkoztatás a társadalmi integráció alapja – ezt már Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár mondta, hozzátéve, hogy nem mindegy az sem, milyen a szegénységben élők viszonya a munkához. A roma népességet a munkanélküliség különösen sújtja, a felnőtt roma férfiak 85 százaléka nem kap állást. Az államtitkár szerint ezért is tekinti a magyar elnökség fő feladatnak az európai romastratégia megalkotását. Tavaly szeptemberben Brüsszelben a miniszterelnök azt mondta, az uniónak saját romastratégiát kell kidolgoznia, és ezzel a feladattal Magyarországnak kell foglalkoznia elnöksége idején. Ki kezdeményezte a stratégia megalkotását, és miért van rá szükség?

Tavaly Franciaország kiutasította a Romániából érkezett romákat – ez az esemény indította be az európai romastratégia megalkotásának folyamatát. 2010. szeptember elején három uniós biztos (Andor László, a jogérvényesülésért felelős Viviane Reding és az uniós belügyekért felelős Cecilia Malmström) azt a döntést hozta, hogy létrehoznak egy romamunkacsoportot. A magas rangú vezetőkből álló csoport két feladatot kapott: jelentést kellett készítenie arról, hogyan használják fel a tagállamok az uniós forrásokat a romák segítésére, valamint alkotnia kellett egy roma.keretstratégiát. Ez el is készült áprilisban.

– A mi dolgunk, hogy következtetéseket vonjunk le az anyagból, és mi tesszük azt jogérvényessé. Vagyis mi fogadtatjuk el a keretstraté giát a 27 tagállammal – válaszolja Balog Zoltán a Népszabadság kérdésére, hozzátéve: azért érdekli ez az ügy annyira a franciákat és a németeket, hogy a romák a kilátástalanságból ne az ő országaikba meneküljenek. – De menni fognak, hogyha nem segítenek nekünk abban, hogy megoldjuk a problémáikat. A szabad mozgással ez európai üggyé vált. És nem csak szociális kérdés, hiszen az emberkereskedelem nyomán a romák áldozataivá és tetteseivé válhatnak más országok szervezett bűnözésének. Ezt például mi tettük bele a keretstratégiába – fogalmaz Balog.

– Ez a szabad mozgás gyakran megtörténik, mert nagyon rosszak a szociális körülmények az anyaországokban. Innentől kezdve ez már inkább európai, mint nemzeti probléma, mert más országokban vissza lehet élni a szociális rendszerrel – ezt a Public Service Europe című internetes lapnak nyilatkozta az államtitkár néhány nappal korábban. A magyar kormány álláspontja szerint tehát más országok szociális rendszerével visszaélő kelet-európai romák miatt is szükség van az európai romastratégiára.

Csütörtökön Brüsszelben a 27 uniós tagállam a magyar következtetésekkel kiegészítve elfogadta a romakeretprogramot. A következő lépés, hogy év végéig a tagállamok megalkossák nemzeti romaintegrációs terveiket: ezt a munkát az Európai Bizottság irányítja majd. A következtetések nem tartalmaznak erős mondatokat, olyan „megfoghatatlan” ajánlások szerepelnek benne, mint „az érdekeltek osszák meg jó gyakorlataikat egymással”.

forrás és szerző : nol.hu / Ónody-Molnár Dóra


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.