Oszsza meg másokkal is

Az oktatási államtitkárság az egész pedagógustársadalomra hivatkozva futtatja az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos legújabb elképzeléseit, holott a kiküldött kérdőívekben kizárólag az iskolaigazgatókat kérdezték meg. A kérdések között szerepel egy bonyolultan megfogalmazott is, amely arról érdeklődik, egyetért-e a pedagógus azzal, hogy a törvényben megszabott heti munkaidő 80%-át kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltse. A kérdés az általunk megkérdezett pedagógusok szerint voltaképpen azonos munkabér mellett több munkát jelent majd. Erre a kérdésre egyébként az államtitkár szerint a válaszadók 52 százalék válaszolt igennel. (A kérdőívre egyébként csak az intézményvezetők 61 százaléka válaszolt.)

egy hoffmanni kérdés

„Az életpályamodell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait?”

A kérdőív teljes mértékben mellőzi a szakmaiságot, megválaszolhatatlan kérdéseket tartalmaz, amire ráadásul csak elvileg lehetett anonim módon válaszolni, ugyanis a rendszerből visszakövethető, melyik iskolából érkezett a válasz. Hoffmann "partizánakciója" kiverte a biztosítékot a kormánypárti képviselőknél is, az fn.hu úgy tudja, hogy elsősorban a fideszes polgármesterek nyomására szerda délutánra frakcióülést hívott össze Lázár János. Itt kell beszámolnia az oktatási államtitkárnak a senkivel nem egyeztetett "közvélemény-kutatásáról".

Úgy tudjuk, a kormánypárti képviselők között az is felmerült, hogy Hoffmann a NEFMI-NGM közötti konfliktust "vitte ki" az iskolákba, hiszen leegyszerűsítve a Széll Kálmán Tervből következő megszorításokat szondáztatta meg az igazgatókkal. Ez az akció sokak szerint csak arra volt jó, hogy a tantestületekben felháborodást váltson ki. Kérdés, meddig tűri a miniszterelnök és a kormánypárti frakció az államtitkár önjárását. Mindenesetre az oktatási államtitkár most nehéz helyzetben van. Egy éve harsogja a pedagógusok presztízsének növelését, az óraszámaik csökkentését, ezért a gazdasági minisztérium oktatást is érintő megszorító elképzelései nemcsak vállalhatatlanok számára, hanem a szavahihetőségét is megkérdőjelezik.

A felháborodás valós

„Felolvastam a kollégáknak, hiszen őket is érinti. Láttam az arcukon a döbbenetet” – beszélt a hoffmanni kérdőívről lapunknak egy fővárosi középiskola vezetője. A neve elhallgatását kérő igazgató nehezményezte, hogy már nyoma sincs a Hoffmann Rózsa eredeti programjában szereplő óraszámcsökkentésnek és a pedagóguspálya presztízse növelésének.

Kérdések a pedagógusokhoz

1. Egyetért-e azzal, hogy az állam nagyobb felelősséget vállaljon a közoktatási intézmények fenntartásában?
2. Támogatja-e, hogy a pedagógus béreket és azok járulékait az állam egészében és közvetlenül finanszírozza?
3. Egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgató hatáskörében tartva?
4. Az életpályamodell feltételei mellett egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80%-át kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, melyen belül az órarend szerinti foglalkozással lekötött óra nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi kötelező óraszám, a szervezett nevelő-oktató munkához köthető valamennyi egyéb tevékenységre pedig az igazgató saját hatáskörében jelöli ki munkatársait.
5. Egyetért-e azzal, hogy a pedagógusok megtartott tanóráinak kötelező száma tanított szakjaitól, csoportjainak létszámától vagy egyéb szempontoktól függően differenciálható legyen?

Az iskolavezető a kérdéseket „cselesnek” minősítette, mondván sokan félreérthetik például azt a kérdést, mely arról érdeklődik, egyetért-e a megkérdezett, hogy a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát (vagyis 40 órát alapul véve 32-t) kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék.

A lapunknak nyilatkozó igazgató szerint egy teljes állásban tanító pedagógus a 22 tanórája mellett eddig is eltöltött az iskolában 32-35 órát vagy még többet. „Ha Hoffmann Rózsa keresztülviszi az akaratát, akkor megszűnik a pluszdíjazás az ügyeletért, szakkörökért, helyettesítésért és ezeket a pluszmunkákat letudják az alapbérrel” – figyelmeztet a pedagógus.

Az államtitkári kérdőív másik kritikus pontja az a kérdés, amely arról érdeklődik, támogatja-e a megkérdezett, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait az állam egészében és közvetlenül finanszírozza. Ezzel ugyanis – véli a fővárosi iskola vezetője – elveszhetnek azok az önkormányzati pótlékok, melyeket egyes városok, kerületek fizettek a pedagógusoknak, hiszen azok kerületi, körzeti gyerekeket tanítanak – így jár a kiemelt figyelem.

Az sem tisztázott, hogy a kizárólagos állami finanszírozás esetén ki nevezi ki az igazgatókat. Amennyiben az állam, úgy könnyen előfordulhat, hogy a diákok, a tantestület és az adott város vezetése ellenére kerül valaki az adott iskola élére. Nyilván ez a passzus is szemet szúrt az iskolafenntartó önkormányzatoknak.

Egy másik, általunk megkérdezett fővárosi általános iskolában teljes mértékben elmaradt az egyeztetés, a pedagógusok már csupán a kész ’tényekről’ értesültek az oktatási államtitkárság közleményéből.

Holott a közlemény így fogalmaz: „A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága éppen ezért tartotta fontosnak, hogy az igazgatókhoz eljuttatott kérdőíveken keresztül kikérje az egész pedagógustársadalom véleményét.” Hoffmann Rózsa államtitkár nyilatkozata szerint 3213 iskolából 1967 válasz érkezett, ami 61 százalékos válaszadás. A múlt héten kiküldött kérdőív megválaszolására adott rövid határidő megkérdőjelezi, vajon valóban a pedagógustársadalom válaszolt-e, vagy csupán a címzettnek számító iskolaigazgatók.

Ne tudjanak tájékozódni

A Klubrádiónak Gloviczki Zoltán, Hoffmann Rózsa helyettese azzal indokolta a kérdőív kitöltésére adott szűk határidőt, hogy "az iskolaigazgatók ne tudjanak tájékozódni és ne befolyásolja őket a média, a szakszervezetek vagy a tantestület. Nem akartuk, hogy politikai, közösségi vagy szervezeti vélemény jelenjen meg - mondta a Megbeszéljük című műsorban a helyettes államtitkár.

forrás és szerző : fn.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.