közérdekű ! ? : Pintértől kérnek védelmet a polgárőrök a szabadcsapatok ellen |
Pintértől kérnek védelmet a polgárőrök a szabadcsapatok ellen
2011.05.04. 05:45

A kormánytól várja a huszadik születésnapját ünneplő polgárőrség vezetése, hogy törvényi szabályozással megállítsa a szélsőjobbos konkurenciát. A közel 90 ezer főt, köztük romákat is tömörítő polgárőrség eddig csak nyilatkozatokkal és feljelentéssel tudott szembeszállni a radikális polgárőr egyesületek terjedésével. A polgárőrség vezetői az elmúlt években lobbiztak már a szervezet megerősítéséért, a Fidesz többször is biztosította őket a támogatásáról, ám Pintér Sándor belügyminisztertől most is csak bizonytalan ígéretekre futotta.
Oszsza meg másokkal is
Mága Zoltánnal, Pintér Sándorral, köztársasági elnöki köszöntővel és bizonytalan ígéretekkel ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a polgárőrség. A budapesti Syma-csarnokban tartott rendezvényen Túrós András nyugalmazott rendőrtábornok, az Országos Polgárőr Szövetség vezetője arról beszélt, hogy a polgárőrség mára az ország legjelentősebb, legnagyobb, legsikeresebb civil szervezetévé vált, amely együttműködik a mindenkori kormánnyal, rendőri vezetéssel és a lakossággal.
Túrós András azt kérte Pintér Sándortól, hogy biztosítsa a polgárőrségnek tavaly májusban megígért egymilliárd forintos működési támogatást, és tegyék lehetővé, hogy ne kelljen a szolgálati autók után cégadót fizetniük, mert az jelenősen megnehezíti működési feltételeiket, valamint módosítsák a polgárőrségről szóló törvényt - írta az eseményről az MTI.
„Nem vagyok aranyhal” - válaszolta a három kérésre reagálva Pintér Sándor, aki azt mondta, hogy az év során hétszázmillió forintot biztosítanak a polgárőrség működésére, további 300 milliót pedig akkor, ha az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi. Pintér nem látja értelmét az adótörvény megbontásának, ezért azt ígérte, hogy Matolcsy György gazdasági miniszterrel áttekintik az alternatív támogatási lehetőségeket. A parlament előtt lévő, polgárőrséget érintő törvénymódosításról pedig azt mondta, bízik abban, hogy a parlamenti képviselők is szeretik a rendet és a közbiztonságot, és megszavazzák a parlament előtt álló javaslatokat.
Az országgyűlés emberi jogi bizottsága által pénteken benyújtott módosító javaslatok szerint a polgárőrök csak a rendőrséggel kötött írásbeli megállapodás alapján, a hatósági szervekkel meglévő együttműködési kötelezettség szellemében, és csak a vonatkozó törvényben meghatározott, az alapító okiratban székhelyeként feltüntetett területen tevékenykedhetnének.
Radikális konkurencia
Az elmúlt hetek szélsőjobbos „közbiztonsági” akcióinak megakadályozására tervezett törvénymódosítások a polgárőrségnek kedveznének a szélsőjobb által az utóbbi időben létrehozott „konkurencia” ellen. A polgárőrségnek korlátozottak a lehetőségei, a radikális szervezetek által végzett polgárőrködés ellen - mondta a hvg.hu-nak Túrós András. Az elnök szerint az OPSZ csak annyit tehet, hogy elhatároló közleményeket ad ki, és sürgeti a politikusokat, hogy lépjenek közbe. Túrós a hvg.hu-nak adott interjúját is visszavonatta, mert attól félt, hogy a Jobbik szétszedné a polgárőrséget a parlamentben. A jobbikos polgárőrök fellépése feszültséget is okozott a két szervezet között. Túrós András kijelentette, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nem tagja a polgárőr szervezeteket tömörítő OPSZ-nek. Rubi Gergely, a hajduhadházi jobbikos polgárőrök vezetője viszont azt nyilatkozta, hogy a polgárőrök nem végzik rendesen a munkájukat. A hajdu-bihari polgárőrök, köztük a hajduhadházi polgárőrség vezetése visszavágott, Tóth Attila megyei vezető feljelentette a jobbikos politikust sértő kijelentéseiért. Ugyanakkor volt olyan polgárőr, aki nyílt levélben jelentette be kilépését, mert szerinte az OPSZ-vezetőség a hatalomhoz dörgölőzik, és nem működik együtt a jobbikos polgárőrökkel.
1991-ben a polgárőrség is az akkori rendvédelem elégtelensége miatt jött létre, de nem konkurenciaként. A rendőrség „hivatalos” partnereként, állami, önkormányzati támogatással működik a szervezet, melynek mára 2154 egyesületben 89 ezer tagja van, akik önkéntes munkával végzik el a feladatukat. Hatósági jogköreik nincsenek, lehetőségeiket külön törvény szabályozza. A polgárőrség decentralizáltan működik, ez minden bizonnyal a sikerének titka is: a szervezet helyben működő, az ottani viszonyokat ismerő, és azokhoz igazodó települési egyesületekből áll, melyeket a területi, azon felül a megyei és budapesti szövetségek fognak össze, és ezek felett áll az országos szövetség.

Túrós András fogadja Pintér Sándort a polgárőrség 20. születésnapján.
Fotó: MTI
2008-ban polgárőrök is részt vettek Pátkán egy romák lakta ház elleni Molotov-koktélos támadásban . A szervezet kizárta a támadó polgárőröket, és Túrós András úgy nyilatkozott, hogy a polgárőrség mentes a rasszista megnyilvánulásoktól. Túrós 2008-as nyilatkozata alapján körülbelül ezer cigány származású tagja volt akkor a polgárőrségnek, és volt olyan település, ahol lényegében ők alkották a helyi polgárőr szervezetet. Roma polgárőr fogta el Tégláson azt a betörőt is, melynek elkapását utóbb a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület saját fellépése eredményeként próbált beállítani.
Túrós András személyéhez érdekes adalék, hogy a rendszerváltás időszakában a liberális értelmiség „borsodi cigányfalóként” tartotta számon az akkori magas rangú rendőri vezetőt (Túros jelenleg nyugalmazott rendőrtábornok), aki Havas Gábor SZDSZ-es politikus szerint „lelkesen pártfogolta a miskolci cigánygettó tervét, és nagyszabású rendőrségi hadműveletet indított a Borsod megyei cigányság ellen.”
Szabadcsapatok helyett erősebb polgárőrség
Túrós András 1997 óta vezeti a polgárőr szövetséget, tisztségében immár negyedszer választották újra. Beszámolói, nyilatkozatai szerint a polgárőrség sikeresen működik, a létszám növekszik, a rendőrség, az önkormányzatok és a lakosság pozitívan értékelik a szervezet tevékenységét. Ugyanakkor a híradások szerint forráshiány, az önkormányzati támogatások csökkenése nehezíti a szervezet hatékony működését. A polgárőrség kommunikációjában az aktuális hatalommal való együttműködést és a politikasemlegességet hangsúlyozza. Ugyanakkor már korábban is kérték jogosítványaik megerősítését, többek közt a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényi engedélyezését, és a civil rendfenntartási monopóliumuk garantálását.
Politikai és üzleti alapon létrehozott "szabadcsapatok" helyett a polgárőrséget kellene megerősíteni – nyilatkozta 2008-ban a Népszabadságnak Túrós. A polgárőrség vezetője nem csak az akkoriban aktivizálódó Magyar Gárdában látott konkurenciát, hanem a számos helyen létrehozott városőrségekben is, melyek a polgárőrökkel szemben megbízásos alapon biztonsági magáncégek működtettek. A Bajnai-kormány 2009 októberében egy újabb civil rendvédelmi szervezetet, a településőrséget is létrehozott, ez a program azonban tavaly év vége óta nem működik, bár igény lenne rá .
2009-ben, az Országos Polgárőr Szövetség 18. születésnapján Lázár János akkor még ellenzéki politikusként arról beszélt, hogy az állami erőszak-monopólium kis hányada se bízható a magánbiztonsági cégekre és a bűnmegelőzésbe semmiféle félkatonai vagy szélsőséges szervezet bevonása nem ildomos, a lakosság pedig kérjen segítséget a polgárőrségtől. Ha pedig ehhez plusz jogosítványok kellenek, akkor ezek biztosítását komolyan fontolóra kell venni.
A Fidesz kormányra kerülése óta is többször jelezte már, hogy továbbra is számít a polgárőrségre. Ennek részeként ígérték meg azt az egymilliárd forintos támogatást a tavaly májusban, melyet Túrós András a születésnapi sajtótájékoztatón számon kért Pintér Sándortól.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|