Előtérben ! : Orbán mint Rákosi, Schmitt mint múltlezáró (Galéria) |
Orbán mint Rákosi, Schmitt mint múltlezáró (Galéria)
2011.04.29. 04:59

"Húsvéti alkotmány ez, mely Magyarország feltámadásának alapja, és záloga:korszerű, nemzeti, és európai. Ha jól végeztük dolgunkat, mostantól lesz okunk ünnepelni április 25-én” – mondta Schmitt Pál. A nap krónikája.
Oszsza meg másokkal is
Különleges nap a mai, új alaptörvényünk születésnapja – mondta Schmitt Pál az alkotmány aláírása alkalmából rendezett gálaesten a Művészetek Palotájában hétfőn este. Az elnök szerint az ünnepek között is különbözőek vannak, néha az újat ünnepeljük, néha azt,hogy eltelt valami. A mai ünnep súlyát nem csak a húsvét adja meg, hanem a közös munkánk feletti öröm is: húsz évvel a rendszerváltás után új alaptörvény született. „Húsvéti alkotmány, mely Magyarország feltámadásának alapja, és záloga:korszerű, nemzeti, és európai. Ha jól végeztük dolgunkat, mostantól lesz okunk ünnepelni április 25-én” – mondta Schmitt Pál.
Az elnök szerint a rendszerváltáskor mindannyian úgy gondoltuk, le kell zárni a múltat. „De az alkotmányban mindmáig megmaradt az 1949-es szám, ami nem összekötött, hanem szétválasztott. Az új alaptörvényen 2011-szerepel, véget ért az átmenetiség érzése. Valljuk, hogy az együvé tartozás legfontosabb értékei a család, és a szeretet, az új kezdet jele, hogy a határokon túl is ünneplik az új alaptörvényt”.
A velünk élő nemzeti közösségek gazdagító erejére is felhívta a figyelmet az államfő. „Köszönet illet mindenkit, aki az alaptörvénnyel kapcsolatos munkából kivette a részét. Döntse el ki-ki, hogy ünnepelhet-e e nemzettel. Aki hozzá akar még járulni a jövőhöz, annak kiváló terepet ad a sarkalatos törvények megalkotása, ami ezután jön” – mondta végül Schmitt Pál.
Déli harangszó, és aláírás
A Fidesz-KDNP által elfogadott alkotmányt a déli harangszó után írta alá Schmitt Pál. A köztársasági elnök ünnepi beszédében azt mondta, az alkotmány „földbevetett magként várja az új alkotmány, hogy szárba szökkenjen”. A Blikk tudósítása szerint az aláírás után a Sándor Palota előtt egy tüntető is megjelent, akit szitkozódva fogadtak, majd rendőrök vezettek el.
Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, körülöttünk minden a megújulásról szól. „2011 tavasza is a megújulásról szól. 20 évvel a rendszerváltás után végre élni tudtunk a lehetőséggel, és nemcsak egy történelmi lehetőség kapujáig jutottunk, hanem be is léptünk azon” – mondta az elnök. Schmitt Pál szerint „az alkotmány nem lehet néhány szakértő munkája, hanem a nemzet egészének akaratának kell tükröződnie benne” – hasonló gondolatokkal indokolta Orbán Viktor is, hogy miért van szükség alkotmányozásra, miközben a választások előtt még másképp látta a helyzetet.
Korszerű, nemzeti
Schmitt Pál szerint az alkotmánnyal szemben követelmény, hogy „egyszerre legyen nemzeti, korszerű, saját nemzeti önazonosságunk mellett európaiságunkat is” – ezeknek megfelel az elfogadott szöveg. Az alkotmány azonban csak „a jobb élet esélyét adja meg, nem végez el helyettünk semmit, most csak az alapokat raktuk le, rajtunk áll,mit építünk rá, ehhez minden ember munkájára szükség lesz”. Ebben „mindenki szava egyformán számít, együtt vagyunk erősek” fogalmazott, majd a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata zárszavát idézte: legyen béke, szabadság, és egyetértés.
Este a Hír Tv-nek adott interjút az elnök. „A választópolgárok kétharmada hatalmazta fel a kormányt, hogy hozzon új alkotmányt” – mondta Schmitt Pál. Az államfő szerint az ezzel kapcsolatos mérlegelés tavaly már megtörtént, mert tavaly a polgárok kétharmados többséget adtak a kormánynak, így ez elvárás is volt, hogy megszülessen az alaptörvény. Schmitt Pál Orbán Viktorral nem egyeztetett, de fideszes politikusokkal igen, mert neki voltak elvárásai, például a magyar nyelv védelme, vagy az oktatás, a Szent Korona-tan.
Az elnököt megelégedéssel töltötte el, hogy egymillió kérdőívet küldtek vissza, ezzel „társadalmasítottuk az elfogadást”. Az államfő szerint ez az emberek alkotmánya, hiszen ők adtak erre felhatalmazást, aki nem vett részt benne – utalt az ellenzékre – azok „saját lelkiismeretükkel számoljanak el”, az ellenzéki kritikákat „nem fairnek” minősítette. Szerinte senki ne élje meg vereségként a történteket, hiszen az alaptörvény már megszületett, az emberek azt várják tőle, hogy megvédi-e őket, lesz-e családjuk, vagy emberi módon bánnak-e a közhivatalokkal. „Ez a mi alaptörvényünk” – mondta, sőt „édes gyermekének” nevezte azt.
Sólyom László kritikáira, miszerint negatív az alkotmányozás mérlege, Schmitt Pál azt mondta, hogy elődje a „láthatatlan alkotmányra” volt büszke, de most „minden az asztalra került, ez jobban eligazítja az embert”. A Fidesz-KDNP elmúlt egy évével kapcsolatban az államfő gyakorlatilag megismételte a 29 ponttal, a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatos kormányzati retorikát. Az államfő szerint „az elmúlt időszakban nincsenek korrupcióra utaló jelek”.
Az "elérhető" elnök
Az utóbbi időszak etnikai feszültségeivel kapcsolatban Schmitt Pál azt mondta, „a roma közösség kezelése példamutatóan történik”, külön államtitkárság van erre. „Remélem, senki nem fogja kisebbségnek érezni magát” – mondta, hozzátéve, hogy a feszültséget generálják is, de látja a kormány elkötelezettségét a helyzet kezelésére. Az államfő úgy látja, a magyar uniós elnökség nagyon sikeres. A kormányfő szerint akár még a horvát csatlakozásra is sor kerülhet a magyar elnökség alatt.
Az államfő szerint „ha bármilyen kicsi közcél is van”, őt akár közvetlenül is fel lehet hívni telefonon. Lapunk több esetben kereste már az elnök hivatalát – eddig egyetlen egyszer sem válaszoltak kérdéseinkre.
A Jobbikos Novák Előd szerint az új alaptörvénnyel csöbörből vödörbe esett az ország, hiszen a "rákosista" alaptörvény helyére egy újabb egypárti, párturalmi alkotmány kerül.
Az országgyűlési képviselő hétfőn a képviselői irodaházban tartott sajtótájékoztatón ezt alátámasztva levette a falról a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és helyére egy képet akasztott fel. Ezen a fotón Rákosi Mátyás portréjába Orbán Viktor arcát montírozták. Novák Előd azt mondta, felmerült, hogy a nemzeti együttműködés nyilatkozatát lecserélnék a közintézményekben a nemzeti hitvallásra. Úgy vélte, ennél sokkal kifejezőbb lenne az általuk készített montázst a falra tenni a közintézményekben. Elmondása szerint ezt kezdeményezni is fogja a párt.

Egyszemélyes tiltakozás a Sándpr-palota előtt
Fotó: MTI
Nézze meg az aláírás eseményeit galériánkan
"Ma sokak kérése ellenére mégiscsak aláírja Schmitt Pál a Fidesz pártalkotmányát. Pedig a Fidesz nem kérdezte meg a választókat, szeretnének-e új alkotmányt és, hogy ilyet akarnak-e. Nem merte megkérdezni, mert ma már többen vannak a vele szemben elégedetlenek, akik azt mondják, rossz irányba megy az ország. Ezért akarta Orbán Viktor hatalmának kiterjesztését a lehető leggyorsabban alkotmányerőre emelni. Orbán Viktor olyan intézkedéseket hoz, amelyek szinte minden egyes társadalmi csoportot megsértenek, és amelyek jelentős része ellen az eddigi demokratikus alkotmány alapján joggal lehetne kifogást emelni" - írta közleményében Mesterházy Attila.
Az emberek embere az emberek közé ment
Az aláírás előtt Schmitt Pál kiment a Szent György térre üdvözölni az ott várakozókat. Az államfő megérkezését tapssal fogadták a Szent György téren térzenét hallgató érdeklődök. Schmitt Pál televíziós kamerák által kísért rövid sétát tett a közönség sorai előtt, köszöntve az ott várakozó magyarokat és külföldieket, majd a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt játszó Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyőrség Zenekara karmesterét is üdvözölte.
Előzetesen az M1-en Tőkéczki László beszélt az alkotmányról, amit az Orbán-kormányt korábban több alkalommal is látványosan támogató művészek méltattak. Az aláírás előtti stúdióbeszélgetésben Tőkéczki László történész arról beszélt az alkotmány elfogadásának körülményeivel kapcsolatban, hogy szerinte „nonszensz a konszenzuskövetelmény” az alkotmányozással kapcsolatban. Ezután Koltay Gábor, Usztics Mátyás, Szörényi Levente beszélt arról, hogy miért nem tekintik sajátjukénak a jelenlegi alkotmányt, és miért szeretnének újat.
Az Alkotmány már meg is jelent a Magyar Közlönyben.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|