Oszsza meg másokkal is

Üvegszállal erősített műanyagból tervezett bútorokat és vitorlás hajókat az Iparművészeti Főiskola elvégzése után Terbe János, de hosszabb távon nem akart ezzel foglalkozni. A műanyag előállításakor és megmunkálásakor veszélyes anyagokkal kell érintkeznie: csiszoláskor por keletkezik, meg a ragasztók gőzeit sem ajánlatos belélegezni. A nagy ötlet akkor ugrott be, amikor karácsonyi ajándéknak szánt képekhez nem talált megfelelőt, ezért ő maga hajtogatott kereteteket, méghozzá kartonból. Ekkor gondolt arra – talán a nyomdaiparban szerzett korábbi tapasztalatai hatására is –, hogy a papírt bútorok alapanyagaként is lehetne használni.

A Tipton Eyeworks műhelyében. Szemüvegszárak mozifilm-tekercsből
Fotó: Hartyányi Norbert
 

Hazánkban évente 5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ám a Hulladék Munkaszövetség becslése szerint ennek a szeméthegynek csupán 10–15 százalékát hasznosítják újra. Ráadásul a papíron kívül szinte mindent külföldön, ahol egyre nagyobb a fogadókészség a begyűjtött és feldolgozott hulladékból készült termékek iránt; egy magyar származású, ám karrierjét Amerikából indító vállalkozóról lapunk is közölt portrét (Az újrahasznosító – Figyelő, 2011/14. szám).

A PAPÍR TITKA. Nem véletlen tehát, hogy a Terbe Design Kft. kartonból készült irodabútorait is leginkább a skandináv államokban, illetve Németországban keresik. Az ottani cégeknek fontosabb a környezettudatosság kihangsúlyozása, mint Európa innenső részén. Meg talán jobban meg is bíznak ezekben. Pedig az újrahasznosított hullámpapírból készült bútorok stabilitása megegyezik a hagyományosokéval. A titok: a megfelelő hajtogatás. „Ami az élettartamot illeti, kezdetben magam is szkeptikus voltam, de első bútorainkat már öt-hat éve használják kifogástalanul” – meséli Terbe János.

Persze ezekre a bútorokra – bár a strapabírás érdekében a bútorok lábait impregnálják, az asztallapokat pedig parafával burkolják – azért jobban oda kell figyelni. Cserében ott vannak azonban az előnyök: mivel e berendezési tárgyakat kicsi és könnyű csomagban lehet megvásárolni, és a vevőnek magának kell azokat összeszerelnie, illetve hajtogatnia, így nemcsak a szállításuk egyszerű, de áruk is versenyképes a legolcsóbb irodai megoldásokéval. Ráadásul a megunt vagy elhasználódott bútor egyszerűen kidobható egy szelektív gyűjtőbe. De nemcsak polcokat és asztalokat készítenek, hanem lámpákat és foteleket is, amelyek egyedi kiegészítőként használhatók, a karton pedig saját ízlés szerint színezhető. Ez vonzó lehet a fiataloknak, akik kollégiumi szobájukat vagy albérletüket szeretnék néhány évre otthonosabbá tenni.
 

A Terbe Design üzemében. Lakberendezési tárgyak kartonpapírból
 

BAKELIT ÉS FILM. A káros környezeti hatások elkerülése volt az egyik meghatározó szempont a török származású Türkoglu Ipek irányváltásánál is. Az ELTE esztétika szakának hallgatójaként kiegészítő keresetként kezdett „bakelit” hanglemezekből táskákat készíteni, ám – jóllehet, ez is újrafelhasznált alapanyag volt – az ötletet nem tartotta teljesen jónak. A táskák egyes részeihez ugyanis műbőrt használt, emellett az összeillesztéshez szükséges szintetikus ragasztókkal sem volt túl egészséges dolgozni. Ekkor kezdett el más anyagokkal kísérletezni. Először a műbőrt cserélte biciklibelsőre, majd az egész táskát gumiból varrta. Türkoglu Ipek nem tervezte, hogy főállású vállalkozó lesz, de akkora volt az érdeklődés cége, a Balkan Tango termékei iránt, hogy az egyetemi tanulmányaira már egyre nehezebben tudott időt szakítani.

Balkan tango. Divatkiegészítők biciklibelsőből
 

A kulcsszó itt is a külföld: a vállalkozás termékeit már 12 országban forgalmazzák. A különböző háti-, kézi-, és övtáskák mellett a laptop-tokok a legkelendőbbek, és nem csak kerékpárosok között. Példaként említi, hogy a közép- és kelet-európai városokról elnevezett táskák a Kanári-szigeteken is nagyon népszerűek. Gondjuk tehát nem is annyira a piac megtalálásával van, mint az alapanyag beszerzésével. Az egykori Csepel Művek területén megszűnt ugyanis a gyűjtőhely, ahol bárki leadhatta a veszélyes hulladéknak minősülő gumikat, pedig a vállalkozásnak az aranybánya volt. Most a kerékpárboltokból kell beszerezni az alapanyagot, de így is ragaszkodnak az „alapokhoz” – csak biciklivel szállítanak.

Amin Türkoglu Ipek már a kezdeteknél túllépett, az hozta meg az áttörést Tipton Zakariásnál. Az optikusként dolgozó, akkoriban az Egyesült Államokban élő fiatalember hagyományos anyagokból, különböző fémekből készített egyedi szemüvegkereteket, majd elkezdett műanyagokkal kísérletezni. Mindez addig tartott, míg meg nem dézsmálta apja bakelitlemez-gyűjteményét. És itt jó időre meg is állapodott. Magyarországon talált ugyanis olyan céget, amellyel sikerült megtervezni és kivitelezni a nagyüzemi gyártást. A fiatalember 2002-ben Budapestre költözött, cégének missziója pedig a kulturális hulladék újrafelhasználása lett. Azóta a Tipton Eyeworks Vinylize szemüvegkeretei az Egyesült Államokban, Japánban, Malajziában és Európa-szerte megtalálhatók.

ELKÖTELEZETTEN. A cégnél azonban már rég nem csupán lemezben gondolkodnak. Legújabb termékük a Cinematique kollekció. Ennél a keret száraiban az egyébként nem újrahasznosítható 16, illetve 35 milliméteres celluloid filmtekercsek képkockáinak adnak új funkciót. Az alapanyag folyamatos utánpótlása náluk is nagy erőket köt le: felszámolt gyűjteményeket vásárolnak fel, barátoktól kapják, de akár internetes aukciós oldalakon is vadásszák a beszerzési lehetőségeket. „A környezettudatosság nem áll meg egy újrahasznosított termék előállításával, a cég minden tevékenységénél igyekszünk minél kevesebb hulladékot előállítani” – ismerteti a Türkoglu Ipekéhez hasonló szemléletét Tipton Zakariás. Így a filmmaradékot csomagolóanyagként hasznosítják, a postán megrendelt szemüvegeket használt papírdobozokban küldik ki, a maradék lemezdarabokból pedig állványokat készítenek. Legújabb tervük az, hogy a lemezborítókat papírtáskákként keltsék új életre. Emellett honlapjukon is büszkén hirdetik, hogy irodájukban és műtermükben télen sem fűtenek.

A környezettudatosság egyébként általában jellemző mindenkire, aki az újrahasznosítással foglalkozik. S akadnak szép számmal olyanok is, akiknek ez inkább művészeti tevékenység, mintsem vállalkozás. Laczkó Juli az otthon felhalmozott üres dohányos zacskókból készített magának táskát, majd barátai közül mind többen kérlelték, hogy nekik is varrjon egyet. Kezdetben nem volt különösebb terve az egésszel, inkább játékként élte meg a munkát. Amikor azonban témát kellett választania diplomamunkájához a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vizuális kommunikáció szakán, megérlelődött benne a Plastenka márkanévvel futó „ökotáska” gondolata. Később az Építészfórum felkérésére laptop-táskákat is tervezett újrahasznosított anyagokból. A cél – a design és a funkcionalitás mellett – a fiatal építészek környezettudatosságának hangsúlyozása volt. A táskákat ráadásul a józsefvárosi Szigony utcai pszichiátriai gondozó foglalkoztatottjai varrták, így a projekt szociális elemekkel is kiegészült. Dacára az ezzel járó szervezési többletfeladatoknak, a megváltozott munkaképességűek bevonását a jövőben is folytatni szeretné.

Lakatos Márton és Szabó Péter szeme előtt sem a cégalapítás lebegett, amikor megszállott kerékpárosokként azon gondolkodtak, miként fejezhetné ki a környezetbarát elkötelezettséget a városi biciklisek ruhatára is. A két grafikus első lépésben felvarrható mintákat kezdett tervezni, majd újrafelhasznált pólókra festettek. Az így készült termékeket online csatornán, illetve biciklis vásárokon kezdték árulni. A Felvarrom.hu csapata Péter öccse, Szabó László csatlakozásával vált vállalkozássá. Közösen tervezték meg a bicikligumiból készült öveket, karkötőket, puffokat, vagy a kerékpárláncból gyártott kulcstartókat. De készítenek ékszert a szelepekből is. Sőt, ha valaki ezt kéri tőlük, akkor az ügyfél saját kerékpárjának alkatrészeiből produkálnak neki valamit.

Nem véletlen, hogy vásárlóik nagy része fanatikus kerékpáros. Más kérdés, hogy a megrendelések többsége esetükben is külföldről érkezik. A nemzetközi megjelenést egyébként sokban segítette a 2010-ben Csepelen megrendezett futár Európa-bajnokság. Olyan sikeresen építették kapcsolataikat, s bővítették vevőkörüket, hogy az idei, ezúttal Madridban sorra kerülő versenyen már szponzorként is jelen lesznek. A harmincas éveik elején járó fiatalok szeretnék, ha cégük megmaradna a jövőben is hobbinak. Hiába akarták például sokan megvásárolni Péter biciklialkatrészből készült robot-szobrait, ő ezeket legfeljebb kiállításokra adná kölcsön.

forrás és szerző : fn.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.