Oszsza meg másokkal is

Egyértelműen az Alkotmánybíróság (AB) elleni támadásként, a testület hatásköreinek további csonkításaként értékelte, és nem kis meglepetésre leszavazta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége Lázár János fideszes frakcióvezető az alaptörvényhez benyújtott módosító indítványát. Ez ugyanis nem az alaptörvény, hanem annak elfogadása után kézzelfoghatóan nem is létező alkotmány őreként kodifikálta volna a grémiumot, amely döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza.

Ez egyfelől onnan nézve hozott volna nagy jelentőségű változást, hogy gyakorlatilag eltörölni szándékozott a kartális alkotmányt, másrész viszont az Ab jogköreit tovább vágta volna vissza, mivel ha a sarkalatos törvények alapján kell dönteniük, akkor azok tartalmát értelemszerűen nem vizsgálhatja. Hasonló önkorlátozással kezelte az Ab a 1989-2011 között hatályos alkotmányt.

Lázár az indítványát sebtében, a kereszténydemokratákkal, sőt saját frakciójával való egyeztetés nélkül, egyedül nyújtotta be hétfőn délben. A STOP információi szerint hasonló sem került szóba a Fidesz vasárnap éjszakába nyúló elnökségi ülésén, egy forrásunk szerint az indítvány minden bizonnyal a miniszterelnök fejében született meg.

Ezt támasztja alá, hogy Orbán Viktor hétfőn, a plenáris ülésen mondott beszédében egyértelműen utalt rá, hogy a történeti alkotmány, az április 18-án elfogadandó alaptörvény és az őszre betervezett, kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények együttesét tekinti alkotmánynak, jóllehet a vadonatúj jogfölfogás konzekvenciáit nem vonta le.

Kézenfekvő azonban, hogy ezt annak tulajdonítsuk, hogy Orbán szeretné elkerülni az - esetleg hosszadalmas - jogi vitákat az őszi törvényekről, amelyek szinte minden részletében szabályozni szándékoznak állam és polgárai életét, illetve az ezek közötti viszonyt. Ezeket már meg lehet ugyanis támadni az Ab-nél, ellentétben az alaptörvénnyel.

A brüsszeli rendreutasításokat (tavaly a költségvetés vagy idén a médiatörvény ügyében) nem számítva a kormányfőnek ez a második szembeötlő politika veresége azok után, hogy elsöprő elutasításra talált a választók között a kiskorú gyermeket nevelő anyák második szavazatának ügyében. Egy névtelenséget kérő fideszes politikus szerint ez utóbbi még jól is jött Orbánnak. Az autokrata magatartás vádjától tud szabadulni azzal, ha hangsúlyozza, ami forrásaink szerint igaz, hogy a "szívének kedves" lehetőség kerül ki a törvényből.

Az alkotmányügyi bizottság amúgy a várakozásoknak megfelelően átengedte hétfői ülésén Lázár és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető erről szóló indítványát. Megvétózta viszont az utóbbinak a Fidesz által nem támogatott javaslatát arról, hogy a tanítás szabadságát az Országgyűlésnek lehetősége legyen korlátozni.

Ez szintén nem tűnt váratlannak, annál inkább, hogy a két frakcióvezető közös javaslatát, amelyik a vármegye kifejezést diszkreditálta volna az alaptörvényből, a plenáris ülés elé sem engedték. Ez Lázár személyes ügye volt a feudalista látszatok elkerülésére, de Orbán maga is nevetségesnek nevezte korábban, jóllehet nagy jelentőséget azért nem tulajdonított neki.

Nem így Varga István a Fideszből, aki szerint, ha a vármegyéket kiveszik az alaptörvényből, akkor ki kell venni Szent Istvánt és a Szent Koronát is. Salamon László, az alkotmány-előkészítő ad hoc bizottság korábbi, kereszténydemokrata elnöke azzal érvelt, hogy ha a vármegyéből elveszik a várat, akkor el kell venni a városokból is, így Magyarország megyékből, okokból és községekből állna.

A kormánypártiak az ülésen arra hivatkoztak, hogy 1950-ig bevett közigazgatási egység volt a vármegye, ám arról mintha megfeledkeztek volna, hogy ezen az alapon a fő- és alispáni, valamint a szolgabírói tisztséget is vissza kellene helyezni jogaiba.

Azonban sem a vármegye újfentvaló eltörlésének elvetése, sem a KDNP a tanítást, sem Orbán az AB-t korlátozó javaslatának sorsa nem dőlt el végleg. A házszabály lehetőséget ad a frakcióknak arra, hogy a bizottságokban leszavazott indítványokat (az alaptörvényhez kapcsolódók közül összesen tízet) benyújtsák a plenáris ülés elé, a kereszténydemokraták minden bizonnyal meg is teszik ezt a sajátjukkal.

A plenáris dönt majd arról is, hogy eredeti előterjesztéssel szemben ne csak a képviselők negyede, hanem bármelyike fordulhasson az Ab-hez utólagos normakontrollt kérni. Ezt a Jobbik ötletére az alkotmányügyi bizottság maga nyújtotta be.

A címertelen nemzeti és a koronás címeres állami zászló szétválasztásának kodifikálását a testület nem támogatta, megszavazta azonban Ivády Gábor, a független exelempés indítványát a koronás címer állami zászlóra applikálásáról. Ezért korábban a kereszténydemokraták is küzdöttek, és Szili Katalin, az MSZP-ből kiült független is javasolta. Elfogadását a fideszesek is megszavazták az bizottságban, de a plenárison csak akkor van esély a támogatására, ha a Jobbik - amely tavaly szintén benyújtotta ezt - szavazni fog az alaptörvényhez benyújtott módosítókról április 11-én.

Miután a bizottság nem támogatta, szinte biztos, hogy nem kerül a jogszabály preambulumába (a "Nemzeti Hitvallásba") az a köztársaságpártiaknak tett gesztus, miszerint "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt".

Ellene a kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy az alaptörvény milyen alapon emeli ki a háború utáni koalíciós időszakból mindössze ezt az egyetlen törvényt, illetve a szöveghely csak utal történeti korokra, jogszabályt egyedül ez a módosító tervezett nevesíteni, ám akkor vagy mindet fölsorolják az Aranybullától a 48-as áprilisi törvényeken át - vagy egyet se.

forrás és szerző : stop / bes


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.