Oszsza meg másokkal is

Ismét teljesen értelmetlen, és a piacgazdaság működését ellehetetlenítő intézkedéseket hirdetett meg az Orbán-kormány, hogy leplezze a korábbi döntéseinek a lakosság számára hátrányos következményeit, s azt hogy nem tartotta be az eddigi ígéreteit - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. A szocialista szakpolitikus azzal kapcsolatban mondta ezt el lapunknak, hogy a Fidesz -kabinet tervbe vette a távhőárak befagyasztását, illetve egységesítését, a kötelező kamarai tagság visszaállítását, illetve "bérkommandó" felállítását a "túlzottan alacsony" béremelést végrehajtó munkaadók "kiszűrésére".

Az MSZP-s képviselő szerint egyszerűen nevetségesek és gyakorlati életben megvalósíthatatlanok a kormánypárt elképzelései. Az ugyanis például számos távhő cég csődjéhez vezethet, ha a kabinet megakadályozza szükséges áremelések végrehajtását. Arról nem is beszélve, hogy a hődíjak "egységesítése" teljességgel lehetetlen, miután az országban működő több mint 200 távhőtársaság más-más fűtőanyag fajta felhasználásával és merőben eltérő műszaki megoldások alkalmazásával termeli meg a hőt. Így a kiadásaik, üzemetetési költségeik is összehasonlíthatatlanok. Következésképpen ezekre a vállalatokra nem lehet egységes árakat rákényszeríteni.

Tukacs István úgy véli: az Orbán-kormány igyekszik úgy tenni, mintha a "bérkommandó" felállításával megvédené a polgárokat a jövedelmük csökkenésétől. Miközben maga a kormány idézte elő az adópolitikájával azt, hogy a közszférában dolgozók mintegy 60 százaléka, a magán szektorban alkalmazott munkavállalóknak pedig több mint a fele az év elejétől kisebb keresethez jut. A szocialista szakpolitikus megjegyezte: a kötelező kamari tagság újbóli bevezetésével rosszul járna a vállalkozások nagyobbik része.

A kamarai tagdíjbeszedést ugyanis - hasonlóan a korábbiakhoz - a vállalkozók zöme egy újabb adónak érezhetné, mivel a díjat mindenképpen be kell fizetnie, de a kamarai tag nem kap cserébe semmit. Ez a rendszer egyszer már megbukott, - fűzte hozzá a képviselő - ezért nem érdemes újra kísérletezni vele.

A Fidesz-kormány gazdaságpolitikája egyre zűrzavarosabb. Ám az emberek nem mindig gondolnak bele, hogy a kormányzat által eddig meghirdetett lépések inkább propagandafogások, mint valódi gazdasági reformok - nyilatkozta lapunknak Gömöre Máté. A Progresszív Intézet elemzője úgy látja: óriási visszalépés lenne, ha a kormány ismét beleszólhatna a magántársaságok árpolitikájába, vagy a bérkialakítási gyakorlatába. Azzal feltehetően a kormányzat is tisztában van, hogy egy hatékonyan működő "bérkommandó" felállítása illúzió. A kötelező kamarai tagság pedig csupán egy szűk csoport érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a kabinet vélhetően annak is a tudatában van, hogy távhőárak befagyasztása, és a központi árkialakítás bevezetése felér a versenypiac felszámolásával.

Hasonlóan vélekedett Juhász Attila, a Political Capital kutatója is: A kormány nincs könnyű helyzetben, mert tett egy ígéretet, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadóval senki nem járhat rosszabbul. Azonban belátták, hogy nem így történt. Erősen kérdéses azonban, hogy a kormány képes-e bérkompenzációt kikényszeríteni a magánszférában, hiszen ehhez nincsenek eszközei. Ebből következően politikai értelmeben az lehet a legnagyobb probléma, hogy a kormány törekvése könnyen vesszőfutássá válhat.

A választók egy része nyilván szimpátiával figyeli, hogy a kormány igyekszik betartani az ígéretét, de ha végül nem tud eredményt produkálni, akkor sokan tehetetlenségből fakadó pótcselekvésnek tartják majd az akciócsoportokat. Az is probléma, hogy a kormányzat nem veszi figyelembe, hogy létezik egy intézményrendszer, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), ahol bérajánlásokat is elfogadnak, de ezek nem kötelezőjellegűek. Az OÉT-nek három oldala van, a kormány mellett a munkaadók és a munkavállalók, az utóbbi kettőnek az ellenőrzéssel szembeni, elutasító véleményét azonban figyelmen kívül hagyják - összegezte véleményét lapunknak a politológus.

Akad azonban eminens is, Laber Zsuzsa a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: A Siemens a 2011. évi béremelés során figyelembe vette az OÉT ajánlását, és e kereten belül határozta meg béremelési százalékát, külön figyelmet fordítva az alacsonyabb bérű munkatársakra, akik az adóváltozások pozitív hatásait kevésbé érzékelik.

A kontinentális európai gyakorlatban többnyire kötelező a kamarai tagság, ahogyan az adószám is - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke. Ez nem csak az úgynevezett hivatásrendi kamarákra - orvosi, ügyvédi- érvényes, hanem a gazdaság szereplőire is. A gazdasági kamarákra az állam bizonyos jogosítványait átruházza, s ezzel bizonyos állami hatalommal is rendelkeznek ezek a köztestületek - magyarázta a kamara elnöke. Ilyen fontos jogosítvány egyebek mellett a mesterképzés, a választott bíráskodás.

Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség főtitkára megemlítette, hogy a szövetséggel senki nem egyeztetett.

Magam is tagja vagyok a budapesti kamarának, ahol többet is lehetne tenni a vállalkozásokért, de egyik napról a másikra úgy kötelezővé tenni a tagságot, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy milyen jogosítványai lehetnek egy köztestületnek, ez megalapozatlan döntésnek tűnik - fejtette ki Vámos. A szövetség főtitkára jelezte, nem ellenzi, hogy a kamara közfeladatot kapjon, de azt nem a kötelező tagsággal kellene kezdeni.

A német kamarának beleszólása van az üzletnyitás engedélyezésébe, a szakképzésbe, felsőoktatásba, mert ezt csak szervezetként teheti meg, mert így sokkal erősebb az érdekérvényesítő képessége - jegyezte meg Parragh. A magyar vállalkozások is erősebb alkupozícióban tárgyalhatnának a nagy üzletláncokkal, ha a beszállítói szerződéseket a kamarák is ellenjegyeznék. A kamara elnöke hangsúlyozta, a szabályozást úgy kell megalkotni, hogy például az üzlet nyitás engedélyezésénél minél kisebb legyen a visszaélés lehetősége. Parragh László kijelentette, az MKiK javaslatában nem szerepelt vétójog az üzletnyitással kapcsolatban.

Az MKIK javaslata szerint a kis és közepes vállalkozások (kkv) csak minimális regisztrációs díjat fizetnének, s a nagyobb cégek, árbevételtől függően, progresszíven járulnának hozzá a kamarai költségekhez, de természetesen lenne felső korlát. A szavazati jogban viszont érvényesülne a díjfizetés mértéke.

Parragh László úgy vélte, ha a vállalkozásoknak kényszer hatására kell megoldaniuk a 16 százalékos egy kulcsos adó miatti bérfeszültségeket, annak valóban létszámleépítés is lehet a következménye. Az MKIK elnöke szerint lehet olyan szabályozókat alkotni, hogy az a gazdaság minden szereplőjének jó legyen.

Az úgynevezett kommandó nem egy jó intézmény és nem is az Orbán kormány találmánya, hiszen a most beígért bérvédelmi kommandó előtt már a szocialista kormány is felállított árkommandót az áfa csökkentés után - mondta Vámos györgy. A jogszabály változtatás egészen más dolog, mintha "kommandósok" bérlistákat vizsgálnak. Ez nem szerencsés megoldás - jegyezte meg a főtitkár.

Felesleges a kormánynak kommandókat felállítani, elég lenne egy zsebszámológép, amellyel ki lehet számolni, hogy bizonyos bérszínt esetén hogyan alakul valakinek a bére, illetve bekalkulálni a minimálbéren, vagy a szakmai bérminimumért dolgozókat, mert ott kötelező volt a béremelés - tette hozzá Vámos György. Ha a kormány most jön rá arra, hogy vannak, akiknek kisebb lett a nettó jövedelmük, az azért is szomorú, mert az állami alkalmazottaknál előre bejelentették, hogy aki rosszabbul járt, annak kipótolják a bérét. A vállalatok bérpolitikájába beleavatkozni csak a jogszabályi keretek között lehet, vagyis a kötelező minimálbér és a szakmai bérminimum erejéig, ezért ez a kommandó egy szerencsétlen ötlet a nyomásgyakorlásra, amely a hazai cégek versenyképességét is veszélyeztethetné a vállalkozások költségnövekedése miatt - vélte a szakember.

A polgárokat védő kommandókról megkérdeztük a Fidesz-frakciót:

- Hány bizottság lesz, kik lesznek a tagjai?

Három. Egyelőre csak a bér- és adómonitoring bizottság alakult meg.Tagja: Rogán Antal (Fidesz), Pálffy István (KDNP), Balla Mihály (Fidesz), Koszorús László (Fidesz), Kara Ákos (Fidesz), Ágh Péter (Fidesz). Az áram- és gázszolgáltatókkal, valamint a bankokkal kapcsolatos csoport még nem alakult meg.

- A tagok fizetség fejében dolgoznak-e?
A tagok társadalmi munkában végzik majd a munkájukat.

- Alkalmaznak-e szakértőket?
Nem.

- Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hat hónapot jelölt meg a vizsgálódások idejeként. Igaz ez? A korábbi bejelentéssel szemben nem fél évig, hanem csak egy hónapig vizsgálódnak. Rogánék egy héten belül már jelentést tesz.

- Kinek készítik a bizottságok a jelentéseket?
A kormányfőnek.

- Milyen következménye lesz egy-egy vizsgálatnak, jelentésnek?
Erről csak akkor érdemes beszélni, ha már lezajlott a vizsgálat és látszik, milyen problémák vannak.

- Hogyan, milyen módszerekkel dolgoznak a bizottságok, milyen szankciók várhatók? Kormányzati eszközöket igénybe véve, megyei bontásban tájékoztatást fognak kérni a kamaráktól a béremelkedésről, és beindítanak egy zöld számot és egy internetes felületet, amelyeken keresztül mindenki bejelentheti, hogy az ő esetében milyen mértékű béremelés történt január 1-jét követően. A szankciókról majd a vizsgálat lezárulta után érdemes beszélni.

Bérvédelem

Álmélkodik Orbán Viktor és kormánya, hogy nicsak, előfordulhat, némelyek mégis rosszabbul járnak az egy kulcsos személyi jövedelemadó (szja) miatt. Rögvest jött az ötlet, " bérvédelmi kommandókkal" megvédik saját maguktól a lakosságot, persze a más költségén, az állítólag támogatott kis- és kötepes vállalkozások (kkv) pénzéből. A Fidesz épít a haladó hazai hagyományokra is, feljelentésre bízttatja a népet, még zöld számot is indít. Retteghet az a zsugori kisvállalkozó, aki az Orbán kormány által megemelt járulék kifizetése ellenére is megtartotta az alkalmazottjait, hátha egy éber állampolgár kiszimatolja, hogy nem emelte fel az ajánlott - nem kötelező - 4-6 százalékkal a béreket. Sebaj, ha eredményesen működnek a kommandók és a feljelentési kedv is megfelelő lesz, nem 300 ezer új munkahely születik ebben a választási ciklusban, de annyi szűnik meg.

Egy kérdés: Visssza tér-e Magyarország a szocialista tervgazdálkodáshoz?

Tukacs István, MSZP-s képviselő: A Fidesz gazdaságpolitikája minden vonásában egyre inkább az állam-szocializmus jegyeit ölti magára. Emellett a kormánypárt a törvényalkotás során mind jobban elrugaszkodik a valóságtól, s miután kiderült, hogy félrevezette az embereket, és kárt okozott nekik, a piac számára értelmezhetelen és végrehajthatalan látszat intézkedéseket hirdet meg.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke: Ez nem visszatérés bármihez is, hanem a kormány, a kormánypárti politikusok kétségbeesett kapkodása, késői ébredése. Politikai beavatkozási kísérlet a gazdaságba, utólag vizsgálják meg, hogy mit rontottak el az adórendszerben. Az igazi megoldás egyebek mellett az lenne, ha visszaadnák az adójóváírásból lecsippentett összeget, vagy legalább annak egy részét.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke: Sokan érzelmi alapon közelítik meg ezt a kérdést. Léteznek olyan technikák és eszközök, amelyekkel a gazdaság szereplőinél el lehet érni azt cselekvés sort, amit a kormány szeretne, s elégedett lehetne a munkavállaló és a munkáltató is. A kamara le is tett ezzel kapcsolatban egy javaslatot a nemzetgazdasági miniszter asztalára. Erre egy-két napon belül várunk egy világos választ.

forrás és szerző : Népszava-összeállítás


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.