Oszsza meg másokkal is

Orbán Viktor a strasbourgi plenáris ülésen beszélt arról, hogy szerinte az európai politikusok kifejezetten Magyarországot támadják a médiatörvényen keresztül. Hegedűs István szociológus szerint a magyar miniszterelnök beszéde több ponton is kiélezheti a magyarországi belső ellentéteket, emellett pedig hangsúlyozta az ország kisebbségi érzését. A szociológus felhívta a figyelmet arra, a miniszterelnök beszédében hangsúlyozta a nemzeti identitástudatot, amely azonban manapság már nem választható el élesen az európai identitástudattól, így nem csak európai, de nemzeti szinten is ellentéteket szülhet.

Schmitt Pál: jó, hogy figyelnek ránk

Schmitt Pál köztársasági elnök eközben kétnapos brüsszeli tartózkodása alatt az uniós kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuyal tárgyalt. A tárgyalás szünetében bejelentette, Magyarországra nézve kifejezetten pozitív az, hogy az uniós elnökség miatt most jobban figyel hazánkra Európa. Hegedűs István szociológus azonban úgy véli, hiábavaló Magyarország erőfeszítése, hogy az uniós közös ügyeket jól intézze, a belügyekkel kapcsolatos problémák elfedik ezen lépéseket. A szociológus szavait igazolják, hogy a magyar belügyek két ponton is terítékre kerültek az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén.

Terítéken a magyar demokrácia

A magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kételyekre továbbra sem született meg Budapest válasza. A törvény az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének napirendjére került kedden. Ennél komolyabb meglepetéssel szolgált azonban, hogy a szerdai napirendi pontok között a magyar demokrácia ügye is szerepel, olyan ügyekkel egy ülésnapon, mint a koszovói emberellenes bűntények vagy a szervcsempészet. A demokratikus állapotokról szóló vitát a szocialista frakció javaslatára vették fel a szerdai napirendi pontok közé.

Ezen felül kedden a tanács tagjai egy úgynevezett monitoring folyamat megindítását kérvényezték Magyarországgal szemben, a jogállamiság elvére és az emberi jogokra hivatkozva. A beadvány szerint a képviselők aggódnak a magyar demokráciáért. Monitoring eljárás javaslatához minimum két pártcsaládhoz, valamint öt nemzethez tartozó legalább tíz képviselő aláírása szükséges. A kérdéses beadvány aláírói között néppárti képviselők is vannak, az aláírók pedig az összes kérdéses számot túlteljesítették.

A magyar ellenzék nem írt alá

Ezzel szemben a javaslat aláírói között egyetlen magyar képviselő sincs, ami cáfolja azon tézist, mely szerint az Orbán-kormány a működését övező nemzetközi felháborodást a magyar balliberálisok aknamunkájára vezeti vissza. Ezzel szemben aláírták a beadványt a Fidesz és a KDNP európai anyapártjának tekintett Európai Néppárt (EPP) képviselői. A javaslatot 24 képviselő írta alá, a beadvány 4 olyan kozelmúltbeli eseményt határoz meg, melyek az ország demokratikus működését fenyegetik.

4 pont: itt bukott meg a demokrácia?

A beadvány alapján az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó szabályok megváltoztatásának köszönhetően megkérdőjeleződött az Alkotmánybíróság függetlensége, az intézmény jogkörei, melyek a kormány tevékenységének ellenőrzését szolgálták, sérültek. Kijelentik, hogy nemzetközi szakemberek és különösen az európai demokratikus jog működését vizsgáló Velencei Bizottság tanácsai hasznosan segíthetnék a meglehetősen sietős alkotmányírási folyamatot. A beadványban megfogalmazódnak azon híresztelések is, melyek szerint megtörtént, hogy közalkalmazottakat a politikai nézeteik miatt leváltottak, esetleg elbocsátottak.

Emellett szó esik a beadványban a médiatörvényről. A javaslat tartalmazza, hogy az Európai Bizottség vizsgálatainak eredményétől függően, ahogyan arra már korábban ígéretet tett, magyar kormánynak fontolóra kell vennie a szólásszabadság korlátozása és a regisztráció miatt nemzetközileg kritizált törvény módosítását.

forrás : bombahir.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.