Szabad préda lehet a magántulajdon
2010.11.22. 05:53

Akár a magántulajdonok elvételéhez is vezethet az, hogy a Fidesz-KDNP kormánytöbbség kedden kivette az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörei közül, hogy a magántulajdonhoz való jog szempontjából vizsgálhasson költségvetési tárgyú törvényeket. Költségvetést szinte minden törvény érinthet, így az Ab lényegében nem tehet semmit bizonyos, a tulajdont érintő törvények ellen.
Oszsza meg másokkal is
Fleck Zoltán jogszociológus szélsőséges példával ábrázolta a helyzetet: a kormány hozhat olyan törvényt, hogy gazdasági szükséghelyzet miatt elveszik a bankbetétek egy részét.
Messzire, akár még magántulajdonok elvételéhez is vezethet az, hogy a Fidesz-KDNP kormánytöbbség kivette az Ab hatáskörei közül, hogy a magántulajdonhoz való jog szempontjából vizsgálhasson költségvetési tárgyú törvényeket. Ezzel elvben ugyanis eljuthatnak odáig, hogy tulajdont vegyenek el az állampolgároktól ilyen vagy olyan okokra hivatkozva. A kormány például hozhat olyan törvényt, hogy gazdasági szükséghelyzet miatt elveszik a bankbetétek 2 millió forint feletti részét - vélte a lapunknak nyilatkozó Fleck Zoltán. A jogszociológus az általa szélsőségesnek nevezett példával azt kívánta kifejezni, hogy milyen lehetőségek nyílnak meg így az állam előtt. Jelezte, hogy ez a lépés nyilvánvalóan alkotmányellenes lenne, ám az Ab-nek immár nem lenne lehetősége, hogy egy ilyen költségvetési törvényt felülvizsgáljon. A hasonló lépések végül akár a cégvagyonoktól - mint amilyen akár a most is állami felügyelet mellett működő Mal Zrt. - a magáningatlanokig mindent érinthetnének. Fleck szerint a hasonló lépések mögött az húzódhat meg, hogy állami eszközzel segítenék elő a tulajdoni átrendeződéseket; például kisajátítanak valamit, aztán újraprivatizálnak.
A szakértő kiemelte, nem biztos, hogy minden most feltételezett abszurditás megtörténik, de alkotmányos garancia nincs arra, hogy ne következzen be. (Korábban a magánnyugdíj-befizetések elvétele is abszurdnak tűnt, mégis végrehajtották). Ez Fleck szerint alapvetően káros, hiszen elmenekülhet a tőke, kivihetik a magánvagyont, és általánosságban csorbul a biztonságérzet. Nincs veszve ugyanakkor minden, hiszen a kisajátított vagyonokért elvben kárpótlást kell fizetnie az államnak. Az alkotmány - jelenleg még hatályos - 3. § (2) bekezdése ugyanis kimondja: "tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet." Ekkor viszont - mondta Fleck - talán majd a bíróságon kell minden hasonló ügyet egyenként tárgyalni. Kérdés viszont, hogy a bíróság mennyire ítélne meg kárpótlást csak az alkotmányra hivatkozva.
Ugyancsak a pereskedés lehetőségét említette Hack Péter. A jogász szerint bár nem valószínű, hogy kisajátítások kezdődnének el, ha történne hasonló, azért kárpótlást kellene fizetni, ám ezért lehet, hogy bírósághoz kell fordulni. A kisajátításokra vonatkozó törvényeket viszont az Ab jó eséllyel már nem vizsgálhatná meg, tehát az ilyen jogszabályok hatálybalépésének nem lenne akadálya. Pedig az Ab teljes körű utólagos normakontrollja az alkotmányosság fontos része - vélte Hack. Arra is kitért, nincs kizárva, hogy a testület az emberi méltóságra hivatkozva megsemmisít majd költségvetést érintő jogszabályokat. Elképzelhető ugyanis, hogy arra hivatkoznak majd: az adott törvény miatt magánszemélyek emberi méltóságukat sértő helyzetbe kerülhetnek, például hajléktalanná válnak. Ehhez azonban az kellene, hogy az Ab úgy értelmezze saját funkcióját, hogy alapjogi kérdésekben is elkezdhet ítélkezni. Eddig ezt nem igazán tette.
A magántulajdont sértő törvények készítésére utaló jelek már most is vannak. Ahogy azt Fleck is említette, ott van a magánnyugdíj-pénztári befizetések elterelése. Ez alkotmányellenes lehet, ám az Ab nem vizsgálhatja majd. Pedig ebben az esetben még nem tisztázott az sem, hogy a kabinet hogyan kívánja majd a 14 hónapos elterelés elteltével kártalanítani a pénztártagokat. A válságadók esetében ugyancsak a céges pénzekből hasít ki jelentősen a kormány. De a Mal Zrt. esetében is többen államosításról beszélnek. A patikáknál is igyekszik beleszólni a tulajdonjogokba az állam: 2014-ig minden nem gyógyszerész végzettségű patikatulajnak meg kell válnia tulajdonától. Elképzelhető azonban, hogy igen alacsony áron tudják csak eladni tulajdonukat.
Jelenleg még "csak" a költségvetési-, adó- és járuléktörvények magánjogi szempontból történő vizsgálatától tiltották el az Ab-t, de ahogy azt már szakértők többször elmondták: gyakorlatilag minden törvény érintheti a büdzsét.
forrás és szerző : Népszava-összeállítás
Az eredeti írás itt olvasható
|