Orbán ötlete drágulást és bizonytalanságot szül
2010.10.19. 05:36

Nem okoztak meglepetést a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadók, ám azok összege újdonságként hatott és az elemzők, tanácsadók szerint komoly kockázatai vannak a gazdaság- és pénzügy-politikai "kúrának".
Oszsza meg másokkal is
Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentett be átmeneti adó- és járulékteher-kivetést; részben ezekkel az intézkedésekkel kívánja a kormány áthidalni az adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait, ennek azonban komoly kockázatai vannak a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint.
Az intézet "Gyorsan, röviden" című elemzés-sorozatának első számában emlékeztet arra: 3 évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. "14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését" - fogalmaz a GKI. Mint írják, a választott gazdaság- és pénzügy-politikai "kúrának" komoly kockázatai vannak. A GKI szerint az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíjpénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével.
Alkotmányellenes és kontraproduktív
A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet - írta a GKI hozzátéve, hogy különösen kérdéses a helyzet a frissen bevezetni tervezett adóknál, ahol a törvény kihirdetése után még meg kell várni a kötelező felkészülési időt is, azaz a törvény idén már csak néhány napra léphet életbe, mégis az egész évre számított összeg befizetését kérik
A magánnyugdíj-pénztári befizetések elvétele kapcsán a kormányzati kommunikációban is felmerült az érintettek kompenzálásának szándéka. Ha azonban a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével történik, akkor a most átirányítandó befizetéseket - a GKI szerint - aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni. A gazdaságkutató szerint mindezek miatt - ha az Alkotmánybíróság, vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő döntéseket hoznának - a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik.
forrás : hirszerzo.hu
|