Oszsza meg másokkal is

Tóth Mihály büntetőjogász kifejtette, a kényszerintézkedés nem előrehozott büntetés, a javaslatot aggályosnak nevezte. Hack Péter jogász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy elenyésző azon esetek száma, amelynél az eljárás elhúzódása miatt el kell engedni az előzetesben lévőket - Áder éppen ezzel érvelt a kezdeményezés mellett. Elképzelhető, hogy a politikai elszámoltatást készíti elő mindezzel a Fidesz.

Hamis indoklásra alapul, szembemegy az európai normákkal és helytelen irányba mutat, hogy a Fidesz gyakorlatilag végtelenné tenné az előzetes letartóztatások idejét. Egyebek közt ilyen reakciókat adtak a lapunknak nyilatkozó jogászok Áder János tegnapi bejelentéséről. A Fidesz Európai Parlamenti képviselője - az MTI tudósítása szerint - azt közölte: javaslata szerint az előzetes letartóztatás mindaddig fennmaradna, amíg a büntetőeljárás jogerősen nem fejeződik be, azaz nem születik jogerős ítélet. (Emellett új közbeszerzési törvény megalkotását sürgette és javasolta, hogy szigorúbban büntessék a tisztességtelenül eljáró, nagy áruházláncokat). A javaslatok januártól akár hatályba is léphetnek, hiszen Lázár János frakcióvezető - miután tárgyalt Áderrel - azt közölte: a képviselőcsoport befogadta ezen javaslatokat, és a kormány jogalkotási programjával összhangban vannak. Így legkésőbb január 1-jén hatályba léphetnek.

A római egyezmény mást "javasol"

Az Áder János által javasolt módosítás komolyan szembemenni látszik az 1950-ben elfogadott, emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménnyel. Ez kimondja, hogy "a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helyezés olyan feltételekhez köthető, melyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést."

Áder János indoklásképp azt mondta, jelenleg még a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények elkövetői esetében is, ha négy éven belül nem fejeződik be a büntetőeljárás jogerős ítélettel, akkor ki kell engedni az előzetes letartóztatásban lévőket. Így azonban sok esetben meghiúsul az eljárás eredményes befejezése - tette hozzá. Ezt az érvelést a lapunknak nyilatkozó szakértők darabokra szedték. Zamecsnik Péter ügyvéd például közölte: az indoklás tényszerűen nem igaz. A 15-16 ezres fogvatartotti létszámból ugyanis elenyésző azok száma, akik olyan sokáig vannak előzetes letartóztatásban ítélet nélkül, hogy emiatt el kellene engedni őket. Ebből az egy-két esetből pedig nem lenne szabad ilyen messzemenő következtetéseket levonni. Ettől függetlenül persze minden jogi szabályozásnak lehetnek hibái, ám a most hatályos magyar törvény megfelelő, és illeszkedik az európai jogi normákhoz.

Hasonlóképp érvelt Tóth Mihály büntetőjogász - az LMP alkotmánybíró-jelöltje - is, akinek első szavai a javaslat alapján a következők voltak: "aggályosnak tartom, nem értek vele egyet". Jelezte, hogy a statisztikák egyáltalán nem igazolják Áder érveit, legfeljebb egy-két extrém eset van. Azt a szabályozást - mondta -, amely szerint 3 év lehet a maximális előzetesben töltött idő az elsőfokú ítéletig - tehát nem a jogerősig, mint a Fidesz szeretné -, 1998-ban fogadták el, ám csak 2003-tól hatályos. Azóta tavaly változtattak rajta, a különösen súlyos ügyekben 4 év a maximális időtartam. Az előzetes letartóztatás idejének kitolása a jogerős döntésig a megtorló szemléletű büntetőpolitika eredménye lehet, ami helytelen - jelezte Tóth, majd úgy folytatta: a kényszerintézkedés nem előrehozott büntetés, hanem lehetőség arra, hogy az eljárás kezdeti szakaszában a bizonyítékok összegyűjtését ne tudja akadályozni a gyanúsított. Elképzelhető ráadásul, hogy a szabályozás a most folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna, ugyanis eljárásjogi szabályról van szó.

Nem az előzetes hosszabbítására, hanem a bírósági tárgyalások gyorsítására kellene törekedni - reagált a hírre Hack Péter jogász. A szakértő szerint az áderi érvelés helytelen: a 2003 óta élő törvény esetében 4-5 olyan ügy lehetett, amelyeket érintett a 3 éves határidő. Az ilyen ügyekre a megoldás olyan eljárási szabályok alkotása, amelyek lehetővé teszik, hogy a súlyos ügyekben 1-2 éven belül ítélet szülessen. (Az átlag most is 2-3 év.) Ezek a határidők a bíróságokra ösztönzően hatnának, ellentétben az előzetesek kitolásával, amelyek akár lassíthatják is az eljárásokat. Hack emlékeztetett arra, hogy a sokáig húzódó bírósági ügyek, mint az Energol-, vagy Tocsik-ügy általában kudarccal ér véget.

Igen keményen fogalmazott a javaslatról a Helsinki Bizottság munkatársa, Tóth Balázs is. "A kormánynak fogalma sincs, hogy milyen a jogszabályi környezet, ezért születhetnek ilyen és ehhez hasonló tervezetek". Ezzel utalt a fiatalkorúak fogva tartását lehetővé tevő jogszabályra is, amelyet épp ma fogadhatnak el. Megjegyezte: a kormány még azzal sincs tisztában, hogy jelenleg melyek a hatályos jogszabályok. Nyugaton eközben - érveltek egyöntetűen a szakértők - szinte mindenhol korlátozzák az előzetesben tölthető időt. Tehát úgy tűnik, visszafele haladunk az időben.

Amennyiben Tóth Mihály büntetőjogász aggályai megalapozottak és ez a javaslat is visszamenőleges hatályú lesz, akkor például Hagyó Miklós vagy Hunvald György szocialista politikusok is akár hosszú évekig rács mögött maradhatnának jogerős döntés nélkül. Nem tudni, hogy a Fidesznek a politikai leszámolás-e a valódi célja a javaslattal.

Aggályos javaslatok a Ház előtt

Elhárulnak a törvényi akadályok a közbiztonság javítása elől, vagy egy európai normákkal is szembemenő szabályozásról szavaznak - nagyjából ez a két nézőpont áll egymással szemben a közbiztonsági csomag ügyében, amelyről ma szavaz a Ház. A csomagban - amelynek nincs olyan pontja, amellyel a Fidesz-KDNP-n túl bárki is teljesen egyetértene - egyebek közt szerepel, hogy kisebb értékű tulajdon ellen elkövetett szabálysértéseket akár 60 napos elzárással is lehessen büntetni az eddigi pénzbírsággal szemben.

A javaslat ennél jóval komolyabban kritizált eleme, hogy az elzárás lehetőségét, igaz "csak" 30 napra a fiatalkorúakra is kiterjesztenék. Ez a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság Szabadságjogokért (TASZ) szerint nemzetközi egyezményekbe ütközik. A közbiztonsági csomagban szerepel a többi között az is, hogy mivel a szabálysértési ügyek kiterjesztése komoly pluszmunkát jelentene a bíróságoknak, ezeket az ügyeket bírósági titkárokkal tárgyaltatnák. (Ennek lehetővé tétele érdekében ma alkotmányt is módosíthat a Ház.) Ezt jogvédőn szervezetek ugyancsak alkotmányellenesnek tartják.

forrás : Népszava-információ

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.