közérdekű ! ? : Kettős állampolgárság: mégis járna szavazójoggal? |
Kettős állampolgárság: mégis járna szavazójoggal?
2010.05.11. 05:56

Nem indokolt, hogy bármiből ki legyenek rekesztve azok a határon túli magyarok, akik megkapják a kettős állampolgárságot - jelentette ki Semjén Zsolt. Az új kormány általános miniszterelnök-helyetteseként a nemzetpolitikáért is felelős politikus ugyan óvatosan fogalmazott a határon túliak sokat vitatott szavazati jogáról, ugyanakkor szavaiból az derül ki, hogy mégis több millióan kaphatnak - esetleg csak listás - szavazati jogot, magyarországi lakhely nélkül is.
Oszsza meg másokkal is
Szakértők szerint ez a megoldás a kétharmados többséggel megoldható jogi problémák mellett az EU-n belül komoly politikai vitákat vethet fel.
"Nincs olyan, hogy A vagy B kategóriájú magyar állampolgárság (...) nem indokolt, hogy bármiből ki legyenek rekesztve a határon túli magyarok, akik magyar állampolgárságot kapnak" - jelentette ki Semjén Zsolt, az MTV Ma Reggel című műsorában. A KDNP elnöke, leendő miniszterelnök-helyettes kitért arra: ő foglalkozik majd nemzetpolitikai kérdésekkel is, melyek "mindig is közel álltak" a szívéhez és ez a kérdés "a magyar nemzet számára is talán a legfontosabb." A politikus megerősítette: az új kormány szándéka az, hogy azok a határon túli magyarok, "akik magyar nemzetiségűek, magyarul tudók, magyar ősökkel rendelkeznek, ha kérik, gyorsított eljárásban megkaphatják a magyar állampolgárságot."

Semjén arra a kérdésre már kitérő választ adott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága automatikusan együtt jár-e majd a magyarországi szavazati joggal. Úgy fogalmazott: "akinek nincs magyarországi lakcíme, az abban az adott választókörzetben nem fog tudni szavazni." Ezzel viszont ellentmondott saját szavainak, miszerint nem tennének különbséget a Magyarországon élő magyar állampolgárok és a határon túli magyarok állampolgársága között. A kijelentések közötti ellentmondás úgy oldható fel, hogy az itteni állandó lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok egy országgyűlési választáson például az egyéni képviselőjelöltekre nem voksolhatnak, viszont pártlistákra esetleg igen. Hiszen a hatályos törvények alapján annak a magyar állampolgárnak nincs szavazati joga, aki nem rendelkezik állandó magyarországi lakóhellyel. Ám a vonatkozó - kétharmados - jogszabályok módosításával ez a megkötés "feloldható"; akár az egyéni, akár a listás szavazáson részt vehetne egy határon túli magyar. Vagyis elképzelhető egy olyan megoldás, miszerint a szavazati jog lakóhely nélkül is együtt járna a magyar állampolgársággal.
A hatályos állampolgársági törvény kimondja: "A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet." Az alkotmány pedig rögzíti: "A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy (...) választó és választható legyen." Mindkét jogszabály módosítható kétharmados többséggel. Ez a helyzet pedig már nagyon hasonlít Mikola István híres 2006-os "elszólásához", amikor is kijelentette: "ha most nyerni tudnánk, és utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne."
Emlékezetes, hogy tavaly novemberben a Fidesz visszavonta a kettős állampolgárság ügyében korábban az Országgyűlés elé terjesztett módosító javaslatát. Akkor egyik előterjesztőként Semjén megjegyezte: a szocialisták olyan módosításhoz kötötték a javaslat elfogadását, mely "első- és másod¬osztályú állampolgárokra osztotta volna a magyarságot". Az MSZP csak úgy támogatta volna az elképzelést, ha garanciát kapott volna arra: választójogot csak az kaphat, aki életvitelszerűen Magyarországon él, és csak a közteherviselésben részt vevők lehetnek jogosultak szociális ellátásra. A visszavont tervezet indoklása a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban egyébként úgy szólt: "Azt a feltételt, hogy az igénylőnek Magyarországon kell életvitelszerűen élnie (...) a jogosultakra vonatkozóan a módosítás törli a törvényből." A javaslat szerint lakóhelytől függetlenül kapta volna meg a magyar állampolgárságot az, aki beszéli a magyar nyelvet, illetve akinek felmenői (déd- vagy nagyszülői) között található egykori magyar állampolgár, azaz mindazokra kiterjesztették volna az állampolgárságot, akik a Trianon előtti Magyarország területén laknak.
Tóth Zoltán nemzetközi választási szakértő lapunknak azt mondta: a nyilatkozatok alapján nem egyértelmű a Fidesz szándéka, a téma mindenesetre számos kérdést felvet. Megjegyezte, a hatályos törvény alapján ma semelyik olyan magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgár nem szavazhat Magyarországon, akinek itt nincs állandó lakóhelye. Ha a Fidesz - élve alkotmányozó többségével - ezzel ellentétesen módosítaná a jogszabályt, a szakértő szerint "illene" nemcsak a Romániában, Szlovákiában vagy Ukrajnában élő magyar állampolgárságot megszerző magyaroknak választójogot adni, hanem minden magyar állampolgárnak is, bárhol is él a világban. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen megoldással Magyarország "meglehetősen egyedi eljárást követne" az Európai Unión belül, s Brüsszelben komoly vitát okozhat, ha egyik tagállamukban megjelenik 2-3 millió új szavazó állampolgár. Megjegyezte: az sem mellékes körülmény, hogy például Ukrajnában az alkotmány kizárja a kettős állampolgárságot az ukrán állampolgárok számára.
Orbán és Martonyi még óvatosabb volt
Orbán Viktor leendő kormányfő és Martonyi János külügyminiszter-jelölt a közelmúltban Semjénnél óvatosabban nyilatkozott a határon túli magyarok állampolgárságának, illetve szavazati jogának kapcsolatáról. Az általuk mondottak lapján arra lehetett következtetni, hogy a Fidesz is magáévá tette a kérdésben azt a korábban elvetett és csak a szocialisták részéről megfogalmazott kitételt, miszerint az állampolgárság nem járna együtt az anyaországi szavazati joggal. Martonyi például azt mondta: az alapkérdéssel nem függ össze a szavazati jog.
Orbán Viktor sokáig kerülte a konkrét nyilatkozatokat e témában, pártja választási programja sem szólt erről, a két forduló között viszont már Martonyi szavait megerősítve ő is arról beszélt, lesz kettős állampolgárság, de a szavazati jog, az más kérdés. Korábban ez utóbbiról egyáltalán nem nyilatkozott, viszont utalt a témában rendezett népszavazásra, melyen "többen voltak az igenek (...) egy ilyen nemzeti akaratnyilvánítást végrehajtani erkölcsi kötelessége egy kormánynak." Az említett, 2004-es népszavazáson egyébként ugyan 93 ezerrel valóban több volt az igenek száma a nemekénél, de az alacsony részvétel miatt a referendum eredménytelen lett. Fontos megjegyezni, hogy a 1,5 millió "igen" a választásra jogosult állampolgárok mindössze 18,9 százalékának támogatását jelentette.
forrás : Népszava-információ
|