sztármódi?! : Az ifjabb Latabár Árpád, a született komikus |
Az ifjabb Latabár Árpád, a született komikus
2009.12.09. 05:54
Ifj. Latabár Árpád Sátoraljaújhelyen született, 1903. november 22-én, elhunyt Budapesten, 1961. december 1-én. Színiiskolát nem végzett, 16 éves korában lépett először színpadra. 1 921-ben, a Várszínház tagja volt. 1924-ben a Fővárosi Operettszínházban is fellépett. Majd elszerződött az ungvári társulathoz, később a felvidéki magyarlakta városokban vendégszerepelt. 1927-1931 között bátyjával, Latabár Kálmánnal turnéra indultak szerte Európában és Afrikában. 1931-ben a bécsi Theater an der Wienben, majd a Stadt Theaterben játszottak, s 1932-ben Max Reinhardt a berlini Grosses Schauspielhausba hívta meg őket.
Latabár Árpád 1934-ben Hágában, fél évig Genovában, még próbálkozott külföldi érvényesüléssel, valószínűen hiába, mert aztán hazaszerződött. Játszott a Király, a Magyar a Pesti, majd a Fővárosi Operettszínházban. De fellépett a Royal Orfeumban és a Vidám Színpadon egyaránt. 1940-ben a Parisienne Grillbe, és a Moulin Rouge-ba tette át székhelyét. Varietékben is szívesen időzött. 1957-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Latabár Árpád tehetsége fokozatosan bontakozott ki; idősebb korára nyerte el egyéniségének sajátos vonásait, mikor is humoros karakteralakításait fanyar öniróniával, fölényes mozgáskultúrával tette emlékezetessé. Több emlékezetes szerepe volt, például a Szép Helénában, a Bolondórában, a Meseáruházban, és a felejthetetlen Csárdáskirálynőben, melyben ő alakította Feri bácsit. Főszereplője volt két halhatatlan filmnek is, mint a Civil a pályán, illetve a Mágnás Miska című filmoperettnek.
A Latabárok nélkül szegényebb lenne a világ Azért választódott e könyv témájául a Latabár-család története, mert nemzedékenkénti jelenlétük színház történetünkben kirajzolja annak folyamatosságát - írja könyve fülszövegében Molnár Gál Péter. - Nyomon követhetjük életrajzaikban és játékmódjuk megvizsgálásában színjátszásunk mozgásirányait, megtagadásait, újrakezdéseit, új fordulatait és megőrzött hagyományait. A nemzetközi színháztörténetben is ritkaságszámba menő, hogy az állandó színjátszás kezdeteitől napjainkig céhszerű zártságban, kisiparosi testközelben volna vizsgálható az egymást követő színésznemzedékekben a hagyomány fölhasználási módja és a vele való sáfárkodás. Latabárék esetében vér szerinti leszármazást tapinthatunk ki a színháztörténet hosszában. Természetesen: nem a vér szerinti öröklés érdekel bennünket. Csakis a hagyományok megőrzésének az a korai színházi korszakra emlékeztető családiassága, mint amit az olasz komédia idején tapasztaltunk, ahol egy-egy komédiás család üzleti titokként őrzi a komikus fogások színpadi hatáselemeinek gyűjteményét, és az apjuktól-nagyapjuktól örökölt effektus-arzenált ki-ki korának szükségletei szerint veszi elő és használja föl.
forrás : nembulvar.hu - b. e.
|