Nem gyerekjáték
2009.06.01. 05:37
A kormány megszorító csomagja a középosztálybelieket bünteti, miközben a szegényeket abban teszi érdekeltté, hogy mielőbb nagycsaládossá váljanak. A parlament hétfőn szavazta meg az anyasági ellátások idejének lerövidítését és összegének megkurtítását. A Fidesz szerint hiába: ha hatalomra kerülnek, állítólag visszaáll a régi rend.

"Fel tudjuk venni a kicsit" - mondja egy női hang a telefonba. Ez az ötödik bölcsőde, ahol érdeklődünk, megörülünk hát, de túl korán, mert a mondat folytatódik: "Havi 65 ezer forintos térítési díjért." Találomra választottunk ki tíz fővárosi és környéki intézményt, és felhívtuk őket, hogy júniustól munkát találtunk, ezért bölcsődében szeretnénk elhelyezni kétéves gyermekünket. Ugyanazzal a kéréssel fordultunk hozzájuk, amelyet a Bajnai-csomag következtében családok tízezrei lesznek kénytelenek megfogalmazni, amikor - a 2010. április 30. után születettek esetében - három évről kettőre rövidül a gyermekgondozási segély (gyes) ideje. A már ma is zsúfolt bölcsődékben sorban utasítottak el bennünket.

Előjegyzés kisdedekre
"Nyolcvan férőhelyre tavaly száz gyermeket vettünk fel, és szeptemberre már a keret másfélszeresénél tartunk. Talán 2010 szeptemberére lenne helyünk, ám addigra a kislánya már óvodába megy" - sajnálkoznak a IV. kerületi Rózsakert bölcsődében.
"Semmi esetre sem tudjuk felvenni" - mondják a XV. kerületi Kavicsos közi bölcsiben. A központban már jövő év szeptemberére is sorban veszik fel az előjegyzéseket. Képtelenségnek tűnik, de igaz: egy 22 hónapos gyermek legkorábban 16 hónap múlva kerülhet be az intézménybe. A hölgy megerősíti, és nem tiltakozik, amikor felvetjük: talán már a baba születésekor be kellett volna állnunk a sorba. Budakeszin is kosarat kapunk: ott harminc helyre hatvan gyerek jelentkezett - nehezebb bejutni, mint egyik-másik egyetem jogi karára.
Megpróbáljuk hát a kormány által csodaszernek nevezett családi napköziket, s mindjárt az elsőben szerencsével járunk, ám a már említett 65 ezer forintos havi díjban a pelenka, de még a popsitörlő sincs benne. Ki is ábrándulunk a zuglói Csillagszemű Gyermekházból, és a XXII. kerületben próbálkozunk tovább. A Családi Napközi a Boldogabb Gyermekekért havi 58 ezer forintunkból boldogulna. Tárcsázunk tovább, ezúttal az agglomerációban kísérletezgetünk. Taksonyban havi 62 ezer a tarifa. Csanán Háztűzőrzőék csak előjegyzésbe vennének minket, itt havi 35 ezer forint a díj, ami nem tartalmazza az étkeztetés költségeit, arra újabb 12 ezer forintot számolnak fel. (Nem aprózzák el. Összehasonlításként: egy kisiskolás étkeztetése hétezer forintot kóstál.)
Nem reprezentatív felmérésünkből az derül ki: ha az anyák nem maradhatnak otthon három évig - amint ez egyébként a gyermek fejlődése szempontjából kívánatos lenne -, akkor többségük csak magánbölcsődében tudja elhelyezni gyermekét. Manapság ezeket családi napközinek hívják, ám a jelek szerint megint sikerült megalkotnunk a magyar abszurdot. A családi napközi az az öszvér, amely a szamár csökönyösségét és a ló sérülékenységét örökölte: az állam ugyanannyit fizet, mintha önkormányzati intézmény lenne, a szülőknek gyakorta mégis annyiba kerül, mintha magánbölcsődébe vinnék a gyermekeket. Mindez azt is jelzi, hogy a családoknak a megszorító csomag miatt nemcsak a gyes elvesztésével kell számolniuk, hanem azzal is, hogy az anya fizetésének jó részét be kell majd pengetni egy bölcsőde pénztárába.
Eltüntetett gyedforintok
Az EU-val és az IMF-fel kötött hitelszerződés feltételei között szereplő gyes-gyed-rövidítés nem pusztán fiskális ügy, hiszen éppen akkor szakítják el a gyermeket az anyától, amikor a beszédfejlődése fontos életszakaszba ér, ezért a legtöbb egyéni törődést igényli.
A megszorítás még jobban sújtja a kisebb településeken élőket, mivel a tízezer lélekszám alatti városokban, falvakban nem is kötelező bölcsődét fenntartani. Tessék elképzelni azt a pedagógust, akinek a gyermek kétéves korában lejár a gyede, és vissza kell mennie tanítani, de helyben nincs bölcsőde. Hova teszi a gyermekét? A kisded lehetne például "bejáró", a szülők hajnalban bevihetnék a tíz kilométerre levő városba, majd gyorsan visszamennének a településükre dolgozni. (Ha a városban legalább lennének üres helyek.) Az egész megszorítás nemcsak érzelmi-nevelési szempontból végiggondolatlan, de rendszerszerűen is teljes képtelenség. S mindez nem néhány száz család gondja, amit "bölcsődebuszokkal" meg lehetne oldani. Magyarország népességének több mint negyven százaléka, 4,1 millió ember él tízezer lakos alatti településen. Mindebből jól látszik, hogy bár a közvélemény leginkább a családi pótlék megadóztatása miatt horkant fel, a legnagyobb veszteségeket a kisgyermekesek szenvedik el. És akkor még nem is említettük a szüléskor járó anyasági támogatást, amelyet szintén megadóztatnak. (Persze csak azoknál, akiknek van munkajövedelmük. A többiek továbbra is hozzájutnak a teljes összeghez.)
A 20 évnél idősebb főiskolásokat, egyetemistákat eltartók jövő évi vesztesége annál is nagyobb lesz, mint ha mégis bevezették volna a tandíjat, amelyet tavaly népszavazás törölt el. Az eredeti tervek szerint ugyanis az alapképzés tanévenként 105 ezer, a mesterképzés 150 ezer forintba került volna. Most ennél jóval nagyobb a sarc, csak éppen nem befizetni kell, hanem a kifizetés marad el. Az egykéktől (vagy akiknek felnőttek a testvérei) évi 146 ezer forintot, a nagycsaládosoktól 190 ezer forintot vesznek el, mert a 20 évnél idősebb főiskolai és egyetemi hallgatók már nem lesznek jogosultak a családi pótlékra.
A megszorítás egyértelműen a középosztály ellen irányul. Miközben a kormány azt mondja, az anyasági támogatások átalakítására az alacsony női foglalkoztatás miatt van szükség, valójában minden lépéssel azokat sújtják, akik korábbi munkaviszonyuk miatt magasabb ellátásra jogosultak. A nem dolgozó nők, házaspárok családi pótléka nem csökken, mert ők nem fizetnek adót, így ugyanannyi családi pótlékot vagy szülési segélyt kapnak, mint korábban. Bár Ferge Zsuzsa akadémikus szerint a szegények támogatásait már idén januártól durván visszavágták, a szociális minisztérium sajtóirodája lapunkkal azt közölte, nincs ilyen módosítás: a kétéves gyes lejárta után az anyák rendelkezésre állási támogatást kérhetnek. Ennek összege még magasabb is a gyesénél, mert nem vonnak le belőle nyugdíjjárulékot. Ha nem tudják a gyermeket bölcsődében elhelyezni, akkor rendszeres szociális segélyt igényelhetnek, melynek összege 57 ezer forint is lehet.
A legbiztosabb szociális jövedelemhez akkor juthatnak, ha gyorsan harmadszor is szülnek, mert akkor főállású anyaként legkisebb gyermekük nyolcéves koráig a gyessel megegyező összeg illeti meg őket. Igaz, a rászorulóknak a zökkenőmentes átálláshoz az első gyermek világra jöttét követő négy év alatt még kétszer kellene szülniük. Vagyis a szegényeket a minél gyorsabb gyermekvállalásra ösztönzik. Mindkét réteget sújtja a lakásépítésnél és -vásárlásnál eddig igényelhető szociálpolitikai támogatás megvonása. A negyven év alattiak sorban kötnek házasságot, és ígérnek be két gyermeket, mert június 30-ig érvényes hiteligényléssel még hozzájutnak a 2,4 millió forintos összeghez.
A múltat eltörölni
Öröm az ürömben: a családtervezésnél aligha kell komolyan venni a Bajnai-kormány ijesztgetéseit, hiszen az intézkedések nagy része csak a 2010 májusa után születettekre vonatkozik. Vagyis éppen akkor jönnek világra ezek a gyermekek, amikor a mostani kormány ideje kitelik. Harrach Péter, a Fidesz-kabinet korábbi szociális minisztere a Heti Válasznak azt mondja, ha kormányra kerülnek, visszaállítják a jelenlegi családi támogatások rendszerét, a gyed újra két évig, a gyes pedig hároméves korig járna. (A két évnél rövidebb előzetes munkaviszonnyal rendelkezők számára a Bajnai-csomag a gyed időtartamát is megkurtítaná.) Az új szabályok így is sokakat visszariaszthatnak a családalapítástól, és megbosszulja magát, hogy a kormány egy rövid távú válságot úgy kezel, hogy még a jelenleginél is súlyosabb demográfiai válsághelyzetet idéz elő.
forrás : hetivalasz.hu
|