Nagy összegekről hallunk Brüsszelből: 2007 és 2013 között 25 milliárd eurót hívhatunk le az uniós keretből. Valóban nagy szám, s talán éppen ezért elégedetlenek és csalódottak sokan a honfitársaink közül, mivel ha körülnézünk az országban, nemigen látható ennek a nyoma. A felmérések azt mutatják, hogy amíg a csatlakozás előtt mi voltunk a leginkább EU-szimpatizánsok a velünk együtt csatlakozó országok között, addig mára mi lettünk a legcsalódottabbak.

Bűn és bűnhődés

A szakemberek szerint az általános csalódás több forrásból is táplálkozhat. Elsőként talán abból, hogy túlzóak voltak az elvárásaink. Sokan arra számítottak, hogy néhány év alatt megközelíthetjük a nyugati életszínvonalat, illetve hogy az uniós forrásokból egycsapásra felvirágzik majd az ország.

De a csalódottság realitásokon is nyugszik, hiszen az elmúlt 10 évben regnáló kormányok nem igyekeztek maradéktalanul kiaknázni az uniós tagság lehetőségeit az ország számára. Sokan emlékszünk még Orbán Viktor mondására: „Van élet az EU-n kívül is", illetve arra, hogy a későbbi MSZP-SZDSZ-kormányok egyetlen - saját maguk által felállított - euró céldátumot sem voltak képesek betartani. E példák talán a legjobb bizonyítékai a felelőtlen politizálásnak. Szakértők megegyeznek abban, hogy az elmúlt évtized legnagyobb politikai bűne az volt, hogy az aktuális kormányok nem tartották prioritásnak az euró bevezetését. Azaz nem folytattak olyan gazdaságpolitikát, amely a lehető legrövidebb időn belül lehetővé tette volna az európai közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését. Sőt, ezzel ellenkezőleg, változatlanul hagyták a pazarló, drága állam rendszerét, az államadósság növelésének terhére fedezet nélküli juttatásokat osztogattak, nem tettek erőfeszítéseket az adócsökkentés fiskális hátterének biztosítására sem.

Nem meglepő ezek után, hogy ma messzebb vagyunk az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumoktól, mint a csatlakozásunk napján voltunk. Éppen Szlovákia az ékes példa arra, hogy ha csak feleannyi szándék lett volna bennünk, mint az északi szomszédainkban, ma már mi is euróval fizethetnénk. Az euró fontossága pedig éppen a világgazdasági válság hónapjaiban vált egyértelművé mind a devizahitellel küszködő lakosság, mind az államcsőddel farkasszemet néző politikai elit számára. Az évek óta tartó folyamatos sodródás egyre nagyobb feszültséget okoz a társadalomban, amit csak tetéz az, hogy a kormányfők éppen a konvergencia¬programra hivatkozva jelentenek be különféle megszorítócsomagokat.

A sodródás éveiben egyre-másra rontottuk a pozíciónkat. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adatai szerint az egy főre jutó GDP a csatlakozás évében még az EU-átlag 63,2 százalékát tette ki, 2007-ben viszont már csak 62,6 százaléka volt, s az előzetes adatok szerint 2008-ban 61,6 százalékra csökkent.

Nem jobb a helyzet a béreket illetően sem. Amíg 2000 és 2004 között érezhetően közelítettek a hazai bérek az Európai Unió átlagához, addig a csatlakozás óta eltelt időszakban alig volt növekedés. Az Eurobarometer adataiból kiderül, hogy valamennyi velünk együtt csatlakozott ország folyamatosan javuló tendenciáról számolhat be a csatlakozás óta. A gazdaság növekedése, a bérek felzárkózása, vagy akár a munkanélküliség csökkenése tekintetében is a hátsó padra kerültünk. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a reálkonvergencia terén a tíz 2004-ben csatlakozott ország közül kilencedik helyen áll, és utolsó a csatlakozás óta eltelt időszakot figyelembe véve!

A pénzcsap nyitva

Vigasztalást jelenthet ugyanakkor, hogy nyitva az uniós pénzcsap. 2007-től 2013-ig 25 milliárd eurót fektethetünk be az ország fejlődésébe. Az elmúlt ötven évben nem volt akkora iskolafel¬újítási program, mint ami az előt¬tünk álló időszakban várható a felhasználható 650 milliárd forintból. Több mint 300 milliárd fordítható az egészségügy fejlesztésére, 220 milliárdot meghaladó összeg a közúthálózatunk korszerűsítésére. Megújulhat Debrecen, Miskolc, Szeged villamoshálózata, de a nemzetközi vasúthálózat fejlesztése, a budapesti 4-es metró, a Szabadság híd felújítása vagy az M0-s kör¬gyűrű megépítése. Látványos beruházások valósulhatnak meg országszerte az 1500 milliárdos környezetvédelmi célú pályázatok révén: szennyvíztisztítók, hulladékgazdálkodási rendszerek, árvízvédelmi projektek valósulnak meg. Közel 110 milliárdból megújulhatnak városközpontok, középületek. Ugyanekkora összeg fordítható a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, utak kiépítésére, a gazdaság élénkítésére.

A gazdasági tárcától kapott információk megerősítik, hogy az uniós források igénylése tekintetében eminensek vagyunk. Elsőként adtuk be és fogadták el Brüsszelben a 15 operatív programunkat. Az időközi átutalások tekintetében a harmadik helyen állunk az unióban, mi nyújtottuk be a 27 tagállam közül a legtöbb nagyprojektet, és a kifizetések tekintetében is az elsők vagyunk az unió országai között. 2007. január óta már 400 pályázatot írt ki a hivatal.

Az uniós forrásokhoz való hozzájutást több ponton is egyszerűsítették. Csökkent az önrész, könnyebbek lettek a pályázati feltételek, a kifizetések lassulása ellenében pedig bevezették az intézmények számára a késedelmi kamatot.

Pro és kontra

Sikerek

* Jelentős összegű uniós forrás vehető igénybe.
* Szabadon utazhatunk, vállalkozhatunk az unión belül.
* Tanulhatunk, dolgozhatunk és vállalkozhatunk az EU-n belül.
* Az uniós parlamenti képviselőink révén befolyásolhatjuk a brüsszeli döntéshozást.
* Az unió védelmet, segítséget nyújt olyan kritikus helyzetben, mint a mostani gazdasági válság.
* Vonzóbbá tette az országot a külföldi befektetők előtt.
* Hozzájárulhat a határon kívüli magyarok helyzetének stabilizálódásához.

Kudarcok

* Elmaradt a várva várt nyugati életszínvonalhoz való felzárkózás, ami miatt látványosan nőtt a csalódottak száma.
* Bár az uniós források hozzáférhetővé váltak, ezek nem hoztak érezhető változást: nem nő a munkahelyek száma, nem erősödtek meg a hazai cégek.
* Az uniós pályázati rendszer nehézkes, lassú a kifizetés, nagy a bürokrácia.
* Az euró bevezetése egyre távolabbra kerül, nő az ellenérzés az unióval szemben.

Pályázati források 2007 és 2013 között

Célok	Támogatások összege
Kisvállalkozások támogatása, mikrohitel	70,82 Mrd Ft
Kulturális turizmus	15 Mrd Ft
Városrehabilitáció	108 Mrd Ft
Hátrányos helyzetű térségek támogatása	100 Mrd Ft
Oktatásfejlesztés	650 Mrd Ft
Iskolafelújítás	102 Mrd Ft
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése	481 Mrd Ft
Környezetvédelem	1500 Mrd Ft
Úthálózat-fejlesztés	227 Mrd Ft
Válságkezelés	3200 Mrd Ft
(cégek:1400 Mrd, építőipar:1800 Mrd)

Forrás: NFGM

EU-s pénzek eddig...

2004 és 2009 között folyósított uniós támogatások

Év	Kapott összeg
2004	176,3 Mrd Ft
2005	146,4 Mrd Ft
2006	294,6 Mrd Ft
2007	403,6 Mrd Ft
2008	600,0 Mrd Ft
2009	1118,0 Mrd Ft

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.