Vörös betűkkel futó, folyamatosan mozgó figyelmeztetés fogadja immár jó néhány hete az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) honlapjára látogatókat: „Átmenetileg felfüggesztve a válságkezelő programra beérkező pályázatok befogadása!” A válság negatív munkaerő-piaci hatásainak mérséklésére – munkahelymegőrzésre, részmunkaidős foglalkoztatásra, új munkahelyek létesítésére, átképzésre – szolgáló pályázatokat januárban, illetve februárban írták ki, s eredetileg azt tervezték, hogy azok az év végéig nyitva állnak majd. Bejelentésükkor még Szűcs Erika foglalkoztatási és szociális miniszter is bizakodóan nyilatkozott, mondván: a kabinet kellő forrást különített el. Alig pár nap telt el azonban, és máris bombaként robbant a hír: a főként munkahelymegőrzést és a részmunkaidős foglalkoztatást szolgáló OFA pályázati alap forrásai heteken belül elfogyhatnak.

Elvileg novemberig lehetett volna pályázni összesen 5,9 milliárd forint támogatásra, ám már február végére mintegy 8 milliárd forint értékű igényt tartottak nyilván az OFA-nál – tájékoztatta a Figyelőt Székely Gabriella, a szervezet ügyvezető igazgatója. Most felfüggesztették a pályázatok befogadását, zajlik a bírálat, s az eredmény ismeretében dől el, újra megnyitják-e a programokat. A támogatást egyébként 3–12 hónapra lehet igényelni, s az OFA összesen mintegy 7 ezer munkahely megtartását segítheti. Az igények ennek megfelelően meglehetősen nagy szórást mutatnak: van 2 millió forintos, de akad olyan is, amely 600 millió forintról szól.

Válsággal súlyosbítva

Nem csoda persze, hogy komoly igény van a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásokra. Elvégre az európai viszonylatban is kiugróan alacsony foglalkoztatás már eddig is a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája volt ( Munkaerőtlenül – Figyelő, 2008/15. szám ), és a helyzetet a globális válság csak tovább rontotta. Február végére a munkanélküliség meghaladta a 9 százalékot – egyedül az év második hónapjában 34 ezren kerültek az utcára –, ráadásul ez az adat csupán azokat az álláskeresőket tartalmazza, akik bejelentkeztek a különböző munkaügyi központoknál. Az 543 ezer regisztrált álláskeresővel azonban szakértők szerint messze nincs vége, a decemberi szám feltehetőleg a 600 ezret is meghaladja majd. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt már első nyilatkozatai egyikében jelezte, tisztában van vele, hogy a következő időszakban akár százezernyi munkavállaló is elveszítheti az állását. Azaz a vezetésével felállítandó szakértői-válságkezelő kabinetnek a megszorító intézkedések sora mellett okvetlenül kezelnie kell a munkahelyek tömeges megszűnésének szociális robbanással fenyegető kérdését.

Egy zuhanórepülés paraméterei

9 százalék: ezen a szinten állapodhat meg a hazai munkanélküliségi ráta az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése alapján, míg a magyar Kopint–Tárki kutatóintézet szerint éves átlagban akár a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya.

543 ezer fő: ennyi volt a regisztrált állástalanok száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat február végi adatai szerint, ami az előző hónaphoz képest 6,7 százalékos (!) emelkedés; az álláskeresők mintegy fele nyolc általánossal sem rendelkezik.

28,5 százalék: ez év februárjában a munkanélkülieknek ekkora hányadát tették ki a tartósan állást keresők, azaz 154,8 ezer fő több mint egy éve működött együtt folyamatosan az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségeivel (ez egy év alatt 7,2 százalékos emelkedés). 3,88 millió fő: ekkora volt Magyarországon a foglalkoztatottak száma 2008 negyedik negyedévében.

56,7 százalék: erre a szintre csökkent 2008-ban a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya a már szintén igen alacsony előző évi 57,3 százalékról; ez a szint csaknem 10 százalékponttal marad el az OECD-országok átlagától.
íbr> 2,4 százalék: az MNB a foglalkoztatottság ekkora visszaesését várja a versenyszférában idén és jövőre.

Mi van jelenleg az asztalon? Az OFA keretének átmeneti kimerülését követően azok a cégek, amelyek a válsággal dacolva a jelenlegi nehéz körülmények közepette nem dobják be a törülközőt, a regionális munkaügyi központokhoz nyújthatnak be hasonló célú pályázatokat. Utóbbiak összesen 10 milliárd forintot oszthatnak szét. Ez esetben azonban jóval bonyolultabb az eljárásrend, így egyelőre csak csordogálnak a pályázatok. A regionális központoknál ugyanis az a szabály, hogy a pályázó céggel, szervezettel közösen kidolgozzák a rá szabott megoldási tervet, majd azt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak, illetve a foglalkoztatási tárca illetékes grémiumának is jóvá kell hagynia. Ehhez képest az OFA-nál csak egyfordulós a bírálat, és az első nyerteseket máris kihirdették.

A kabinet az idén a Foglalkoztatási Alapnál lévő 5,9 milliárd forint és a regionális munkaügyi központok 10 milliárdja mellett kész további tízmilliárdokat fordítani a probléma orvoslására (az elérhető források felsorolását lásd a 23. oldalon), a megítélt támogatások felhasználásának hatékonyságát illetően azonban a szaktárcánál és többi illetékes hatóságnál is szkeptikusak. Akkor, amikor európai viszonylatban eleve kirívóan alacsony a magyarországi foglalkoztatás, sziszifuszi küzdelem azon éppen a válság idején megpróbálni változtatni, vagy akár a munkanélküliséget csökkenteni.

Egyes cégek ugyanakkor lehetőségként élik meg a krízist, és minőségi cserék végrehajtására is felhasználják ezt az időszakot, hiszen az a vállalat, amelynél az átszervezést és a cseréket jól hajtják végre, repülőrajtot vehet, amint beköszönt a fellendülés. A válság pozitív hozadéka lehet az is, hogy erősödik a Magyarországon eddig szinte teljesen hiányzó munkaerő-piaci mobilitás. Máris tapasztalható, hogy az emberek egyre inkább hajlandók a lakóhelyüktől nagyobb távolságra is munkát vállalni, ha a fizetés nagysága kompenzálja a környezetváltást vagy a hosszabb utazást. Dobár Attila, a szellemi dolgozók toborzásával foglalkozó Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere abban is bízik, hogy a válság kényszerítő ereje végső soron az általános munkamorálnak is jót tesz majd.

Támogatási források

OFA-pályázatok
● Az Országos Foglalkoztatási Alap kerete hazai forrásból 5,9 milliárd forint; munkahelymegőrzésre, az elküldött dolgozók más cégek általi újbóli alkalmazására, s az elbocsátottak könnyebb elhelyezkedését szolgáló képzésére lehetett pályázni
● A pályázatok 2009 januárjában megnyíltak, de a források kimerülése miatt átmenetileg fel kellett függeszteni

Közmunkaprogramok

● Mintegy 16–17 ezer embernek munkalehetőséget biztosítva 7 milliárd forintból indulnak közmunka programok

Regionális munkaügyi központok programjai

● Eddig 10 milliárd forint értékben írtak ki munkahelyek megőrzésére szolgáló programokat
● A pályázatok február elején megnyíltak, de a bonyolult és hosszadalmas eljárásrend miatt eddig nem mutatkozott érdeklődés irántuk, ám ezen az OFA alap kimerülése változtathat

Munkaügyi minisztériumi program

● Nemzeti forrásból további 20 milliárd forintos keretű, klasszikusan vállalkozásoknak szánt munkahelymegőrző támogatási programot indít a munkaügyi tárca a második félévben

Uniós források

● Áprilistól pályázhatnak támogatásra a piacszűkülés miatt átmeneti teljesítménycsökkentésre kényszerült vállalkozások egy 20 milliárd forintos keretből 4+1 napos foglalkoztatásra, valamint munkaerőképzésre (a kieső munkanapra járó bér 80 százalékát lehet elnyerni maximum a minimálbér duplájáig, illetve a képzés költségeinek 80 százalékát)
● Az állásukat elveszítők egy 10 milliárd forintos uniós támogatási keretből pályázhatnak képzésre

Mérnökökre még mindig szükség van

„Számos vállalkozás mindazonáltal az év elején máris drámaian rontott az idei várakozásain, és a legjobb esetben is stagnálásra készülve törölte bővítési terveit” – számol be februári tapasztalatairól Dobár. Ennek nyomán több korábbi sikerszakma művelői is nehezebb helyzetbe kerültek, ha most keresnek állást.

Mérnökökre például továbbra is van igény, de a korábbinál kevesebbre, míg az informatikusok közül főképp azokat keresik, akik valamilyen speciális területhez értenek. Más szektorokhoz képest a gyógyszeripar és a magán-egészségügyi szolgáltatók kedvező helyzetben vannak, egyelőre ezeket érinti a legkevésbé a válság, így e területeken viszonylag nagy számban akadnak betöltetlen pozíciók.

„A Richter Gedeon Nyrt.-nél létszámstop van, de ezt már a válság begyűrűzése előtt életbe léptette a cég” – mondja Beke Zsuzsa, a társaság kommunikációs igazgatója. Az úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági törvény már 2007-től olyan plusz elvonásokat kényszerített az ágazatra, amelyek miatt a cégnek már akkor 300 fővel csökkentenie kellett a szerződéses állományt. Most pedig a társaság a munkahelyek megtartása érdekében drasztikusan visszafogta beruházásait – a Debrecenben épülő biotechnológiai üzemet kivéve –, és hatékonyságnövelő intézkedések sorozatát vezette be.

Biztosnak látszik a pénzügyi és a számviteli feladatokat ellátók munkája is, a Job Kft.-hez ezekkel a területekre vonatkozóan érkezik a legtöbb megkeresés a munkaadók részéről. Dobár szerint ennek az lehet az oka, hogy a mostani bizonytalan helyzetben sokszor havonta át kell írni a terveket, amellett megszaporodott a leadandó riportok száma is, így a pénzügyi vezetők nem boldogulnak megfelelő háttértámogatás nélkül. Másrészt összevonni sem lehet ezeket a pozíciókat, hiszen válság ide vagy oda, a bérszámfejtést mindenképpen el kell végezni – ha csak nem szervezik ki. Mindezen kategóriák mellett Molnár Attila, a Pannonjob Kft. szakmai igazgatója úgy tapasztalja, a kiszervezett munkakörökben – különösen a call centerekben – dolgozók, valamint az értékesítők iránt nőtt a kereslet.

forrás : fn.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.