Már úgy tűnt, karnyújtásnyira kerültünk az élelmiszer-kereskedelmet megregulázó etikai kódexhez, ugyanis elterjedt a hír, hogy aláírják a hónapok óta készülő élelmiszer-etikai kódexet a termelők, a feldolgozók és a kereskedők, valamint a minisztérium képviselői. A kódexben szereplő elveket és normákat az érintettek szakértői több hétig tartó intenzív tárgyalást követően hozták tető alá.

Lapunk értesülései szerint azonban még mindig nem sikerült megállapodniuk az érintett feleknek. A kereskedelmi forgalomban eddig a forgalmazott termékek közel 70 százaléka volt magyar eredetű termék. 1990-ben a boltokban még csak 7-10 százalék volt az importélelmiszerek aránya, ez mára 30 százalékra növekedett.

Az élemiszerkódex lényege a hazai termelők és feldolgozók védelme lenne az importtermékekkel és azok forgalmazásával, illetve az áruházláncok tisztességtelen árképzésével szemben. Az élelmiszer-kiskereskedelemben legkésőbb június 30-ától az értékesített áruk 80 százaléka magyar eredetű lesz - közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter még február közepén Budapesten. Az agrártárca vezetője akkor úgy gondolta, hogy az etikai kódexet várhatóan egy hónapon belül aláírják.

A megállapodást - egy minisztériumi vezető szerint - az utóbbi napokban már csak egyetlen kérdés, a termelők és a feldolgozók vitája hátráltatta arról, hogy mi tekintendő magyar terméknek. Az élelmiszerkódex összeállításának egyik fő célja, hogy a kiemelt termékkörökben az alapanyagok a hazai termelőktől származzanak. A tárgyalások során arról folyik a vita, hogy milyen arányban szerepelhet az élelmiszerben bel- és külföldi eredetű nyersanyag.

Nem állapodtak meg

A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben még nincs vége az élelmiszerkódexről szóló egyeztetéseknek - közölte lapunkkal szerdán Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta, korántsem tekinthetők befejezettnek a tárgyalások, ugyanis legalább 40-50 vitás pont van a tervezetben. Ráadásul a kódex akár törvényszintű anyagnak is beiillik, noha kódexnek nevezik - tette hozzá.

Az említett pontok közül egyet említett a főtitkár, melyben rögzítik, hogy a polcfelület 80 százalékát magyar termékekkel kell feltölteni a boltokban. Emellett azonban még számos nyitott kérdés van, hiszen mindegyiknek komoly a költségvonzata. Az OKSZ képviselője szerint mindhárom fél, a kereskedők, a feldolgozóipar és a termelők is kötelezettségeket kell hogy vállaljanak a készülő kódex alapján, és ez mindenkinek költséggel fog járni. Vagyis, ha a kódex végre összeáll, mindegyik félnek bizonyos áldozatot kell vállalnia a betartása során - fejtegette Vámos György, de további információkat nem adott a hírzárlatra hivatkozva.

Rendjén van ez?

Az etikai kódex alapelveinek betartását a tervek szerint egy négyfős bizottság ellenőrzi majd, amely havonta ülésezik. Az esetleges észrevételeket mind az alapanyag-termelők, mind a feldolgozók, mind pedig a kereskedők e testületnek jelezhetik. Az etikai kódex szabályainak megsértését a nyilvánossággal kívánják szankcionálni.

Gráf József és más minisztériumi vezetők korábban közölték azt is, hogy a törvényalkotási folyamat sem állt le ezen a területen: ha mégsem sikerülne megállapodni, úgy e területet törvényi úton kívánta volna szabályozni a kormány. Az agrárminiszter szerint minden fél számára jobb megoldás, ha az önkéntes etikai kódexet alkalmazzák.

A hipermarketek elleni harc nagy eseménye volt tavaly a dinnyeháború
(Fotó: Hírszerző)

Ha azonban ebből törvényi szabályozás is születne, az az unió tiltakozását vonhatná maga után, ugyanis a közös piacon szabálytalan a hazai termékek ilyen előnyben részesítése - közölte korábban lapunkkal az egyik megyei áruházlánc név nélkül nyilatkozó ügyvezetője. Szerinte ez az egész játszma a hipermarketek ellen szól, és nem a vásárlók érdekeit szolgálja, mert a kezdeményezés következménye valószínűleg az élelmiszerárak emelkedése lesz.

Balázs Zoltán, a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője szerint az etikai kódex akár adekvát reakciónak is tekinthető részünkről, ugyanis az EU-ban az agrárágazat agyontámogatott, s ezért nincs tisztességes verseny. "Azt viszont nem értem, hogy ettől az 'árképzés' miért változna. A garantált mennyiség még nem garantálja a magasabb árat, illetve ha a termelő többet tud eladni, ez bizonyos feltételek mellett csökkentheti a költségeit, s így valóban jobban megéri például tejet termelni" - fogalmazott a szakértő.

Érdekek és kibúvók

Az eddig megjelent információk számos kérdést nyitva hagynak, ilyen például a magyar termékek 80 százalékos aránya a polcokon. Ismeretes ugyanis, hogy az áruházak az áru elhelyezésével is tudnak befolyást gyakorolni, továbbá nem világos, hogy a 80 százalék a mindenkori összmennyiségre vagy az árufajtákra vonatkozik-e - fejtette ki kérdésünkre Balázs Zoltán.

A Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője szerint az áruházak számára mindkét szabály vélhetően "rugalmasan" értelmezhető lesz, és sokat fog számítani az is, hogy a 80 százalékot milyen időintervallumban, egy napon, egy héten, egy hónapon vagy esetleg egy éven belül követeli majd meg a kódex.

"Nagyon úgy tűnik számomra, hogy itt bizonyos termelői ágazatok, például a tej, a hús, a zöldség vagy a konzerv igyekszenek jobb pozíciókat biztosítani maguknak. Áttételesen persze más ágazatok termelőinek a rovására, akik vagy egyszerűen nem élveznek hasonló előnyöket, vagy akiknek az áruit kevésbé fogják tudni megvenni a fogyasztók, ha a protekcionizmus miatt az árak megemelkednek ezen a piacon" - fejtegette a szakértő.

Nagy füst kevés lánggal?

A kódex kényszerítő ereje Balázs Zoltán szerint gyenge, a nyilvánosság mint "erő" hatékonysága ugyanis erősen kétséges. A magyar fogyasztót minden felmérés szerint az ár érdekli a legjobban, a minőség és egyéb "etikai" szempontok kevésbé.

A minőség iránti igény kialakulásához időt kell adni, jön az magától is, egyelőre azonban a fogyasztók jelentős része még az "eredeti" fölhalmozásnál tart, azaz inkább ócskább élelmiszert vesz, hogy így több pénze maradjon mobiltelefonra meg feltöltőkártyára, mert az utóbbi is "kell neki" - közölte a Közjó és Kapitalizmus Intézet ügyvivője.

Azt hiszem, a termelők is jobban tennék, ha megtanulnák azt a nyugati kitörési stratégiát, hogy a termékeket specifikálni kell, s a fogyasztót rászoktatni arra, hogy konkrét termékeket keressen: némi túlzással élve, Franciaországban minden falunak megvan a maga sajtja, Belgiumban pedig a saját söre - tette hozzá a szakértő.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.