Oszsza meg másokkal is


- Amolyan nemzeti média-kerekasztalt szerveztek a múlt héten, magyarázandó a törvényt. Rájöttek, hogy mégis meg kellene tárgyalni a jogszabályt azokkal is, akikre vonatkozik?

- Ha a jelenlegi, felfokozott állapot nem állt volna elő, akkor is ésszerű lenne, hogy egyeztessünk a szereplőkkel, amiből kikristályosodhatnak a jogalkalmazás irányai. A hatóságnak tehát érdemes módosítania korábbi hozzáállásán.

- Mire jó e kései konzultáció, ha nem lehet belőle jogszabályerejű iránymutatás? A Médiatanácsnak ez a joga kikerült a törvényből.

- Ha benne maradt volna, az újabb hisztériára adott volna alapot, mondván, vége a parlamentarizmusnak, a Médiatanács alkot jogszabályokat.

- A helyzet most is ez: minthogy a törvény nem mondja meg, mi jogsértés, ez az önök ízlésére van bízva, csak még le sem írhatják.

- De leírhatjuk: ajánlást tehetünk közzé, ami nem kötelező erejű, de irányadó lehet. A legtöbb kérdésben ugyanakkor nem a nulláról indulunk: az elmúlt 14 év ORTT-s gyakorlata irányadó, s ahol újdonság van, ott a bírói gyakorlat ad eligazítást. Ezért nem igaz, hogy gumifogalmakat használ a törvény.

- Az, hogy a kiskorúak szellemi, erkölcsi, fizikai fejlődését nem sértheti semmilyen médiatartalom, mit jelent konkrétan?

- A rádiók, tévék esetében eddig is megvolt ez a szabály, és nem is volt gond az értelmezésével.

- Szexuális szolgáltatást kínáló fényképes hirdetés egy sportlapban sértheti a kiskorúak fejlődését?

- A hatóság arról tud állást foglalni, amit lát. Én is.

- Csak mert Orbán Viktor azzal indokolta a médiatörvény kiterjesztését az írott sajtóra: a Nemzeti Sportban hölgyek kínálgatják magukat, pedig az ifik is olvassák a lapot. A törvény ad választ a kormányfő felvetésére?

- Van véleményem, de konkrét kérdésben állást foglalni veszélyes, mert hivatkozási alappá válik fél év múlva, ha a Médiatanács esetleg mégsem úgy dönt, ahogy előrevetíteném. Mindenesetre látok korrekt megoldást a miniszterelnök problémájára: ott a brit példa. Kimondott meztelenkedést nem mutatnak, felszólításokat nem tartalmaznak az ilyen hirdetések. A fenti szabály alapján mindenesetre a pornólapokkal szemben nem lehet fellépni. A sajtószabadságba beletartozik, hogy ezeket is ki lehet adni. Bizonyos tartalmakkal szemben ugyanakkor indokolt a kiskorúak védelme. Nem véletlen, hogy az ilyen lapokat a legfölső polcon tartják, hogy gyerekek ne érjék el.

Koltay Tamás
 

- A trágárság sérti a kiskorúakat?

- Fontos, hogy civilizált formában beszéljünk egymással, az viszont, hogy ezt hatósági eszközökkel próbáljuk megoldani, nem biztos, hogy közelebb visz a célhoz. Önmagában a netes trágárság miatt kérdéses, hogy érdemes-e a hatóságnak lépnie.

- A véleménynyilvánítással kapcsolatban mikor kell neki?

- Csak nagyon indokolt, a törvényben meghatározott esetben, úgy, hogy ne sértse a demokratikus közvélemény működését.

- De hiszen a törvény szerint médiatartalom nem sérthet közösséget. Elmeszelnék Bayer Zsoltot két hete megjelent cikkéért?

- Meg kellene nézni, van-e olyan közösség, amelyet sért az írás.

- A "nem sikerült mindet beásni nyakig" a fehérterror idején elkövetett, kommunisták elleni vérengzésre utal. Tehát a kommunista közösséget sértheti.

- Kérdés, van-e ma "utódközössége" az 1919-es kommunistáknak, akiket közösségként ez sérthet. Nehéz lenne megállapítani. Első ránézésre ez nem a hatóság ügye, a cikkben név szerint említettek pedig polgári és büntetőperben is elégtételt vehetnek, ha akarnak.

- És Süveges Gergőnek van félnivalója? Az MTV-ben borzalomnak nevezte Schmitt Pál újévi beszédének helyesírási hibáktól hemzsegő írásos változatát.

- Miért lenne? Az 1996-os törvényben is benne volt, hogy hírhez nem lehet kommentárt fűzni, de ez kifejezetten a hírműsorokra vonatkozik.

- Nem. "A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek."

- Helytelen volna elvárni, hogy egy riporter robot legyen. Van úgy, hogy elfogadható, ha véleményt formál, kizárt, hogy ezért bárkit elmarasztaljunk.

- Magyarán itt sincs változás. Akkor mit old meg a törvény, amit az eddigi nem oldott meg?

- Az ORTT évente nyolc-tíz esetben hozott elmarasztaló döntést a gyűlöletbeszéd tilalma miatt. Újságoknál eddig nem volt hatásköre, de jól jött volna: négy-öt éve egy vicclapban a tücsök és a hangya karikatúrája jelent meg. A cigány volt a tücsök, aki csak henyélt. Gyaláztak egy közösséget, s ez elfogadhatatlan.

- Közösséget nem lehet bírálni?

- De. Az viszont, hogy a tartalom gyűlölködjön, uszítson, nem engedhető meg.

- Miért?

- Mert például a "kiirtanám az összes keresztényt" kijelentés nemcsak néhány keresztényt sért, hanem a társadalmi rend alapjait. A vallások kritikája alapjog, szabad mondani, hogy rosszul működnek, vagy hogy Jézus nem is megváltó, de azt, hogy kiirtanám az összeset, nem.

"Nem megengedhető a gyűlölködés, az uszítás."
 

- Sérteni, kirekeszteni márpedig egyházat sem lehet a törvény szerint. Ha azt írom, hogy "be kellene tiltani a szcientológia egyházat", mi történik? Ennél kirekesztőbb aligha van.

- Senki nem ír egymondatos cikket. Nyilván megpróbálja kibontani ellenszenvének okait. Ezek ismeretében mérlegre kell tenni a demokratikus nyilvánosságot, amely nem korlátozható szükségtelen mértékben, illetve egy vallási közösség érdekét, amelyet ez sérthet. Ez a mondat - bármely egyházzal kapcsolatban - önmagában nem hiszem, hogy megsértené a törvényt, de ismerni kellene az egész írást, ha lenne ilyen.

- Ha anno a paritásos ORTT is el tudta kaszálni a keresztényirtásra vágyó kijelentést, érthetetlen, miért szükségszerű, hogy csak Fidesz-delegáltak üljenek a Médiatanácsban.

- Nem vagyunk beszámoltathatók, sem visszahívhatók, a függetlenségünk tehát megvan. Ez persze formális keret, a tevékenységünk során kell megtöltenünk tartalommal. Ha születik olyan döntésünk, amely politikailag motivált, akkor lehet fideszesezni. Addig viszont visszautasítom. Engem október óta senki nem keresett meg sem a Fideszből, sem a kormányból, és amennyire tudom, ez a többiekre is igaz.

- A Médiatanács vezetőjére, Szalai Annamáriára is?

- Gondolom, igen, bár az elnök asszony életének minden részletével nem vagyok tisztában. De hozzon elő bárki olyan döntést, amelyből az ellenkezőjére következtethet.

- RTL híradó, véres székláb. Rossz nyelvek szerint épp értéktelenítik el a csatornát a vegzálással.

- Butaság. Lehet, hogy egy gyilkosság megér egy beszámolót, de hogy hosszan és kéjjel turkáljanak egy tragédia részleteiben, véres székkel sokkolva, az üzleti szempontból lehet üdvös, más szempontból nem.

- Ezek a szempontok már-már híradó-szerkesztői ambíciót feltételeznek.

- Nem szeretnénk mi szerkeszteni a híradót. A híradó viszont főműsoridős program. Kiskorúak is láthatják. Ezért van közünk hozzá. Nem kellett volna mást tenniük, mint hogy felhívják a figyelmet a sértő tartalomra. Az ORTT eddig is tucatszor bírságolt évente ilyen ügyekért, csak az nem érte el a nyilvánosság ingerküszöbét. Valóságshow-k is voltak eddig, meg bírság is rájuk. Az RTL Klub ezt úgy oldja meg, hogy van egy változat, amelyet lead, aztán egy brutálisabb a Cool tévén, plusz egy internetes verzió.

- A leszbicsókba torkolló üveges játék közvetítése jogsértő?

- Nem láttam a műsort, a Cool tévén leadott leszbikus jelenetet viszont igen. Csakhogy a Cool a román médiahatóságnál regisztráltatta magát, tehát a magyar joghatóság nem terjed ki rá.

- Azaz ezt sem oldja meg az új törvény.

- Ad rá egyfajta kezelést, de hatékony megoldást nem tud, hiszen uniós normáknak kell megfelelni, amelyek korlátozzák a fellépést más országokban regisztrált szolgáltatások ügyében.

- Az interneten leadott, kiskorúakat sértő valóságshow-részlettel mit tudnak kezdeni?

- Ha magyar joghatóság alá tartozik, fel kell lépni ellene. Persze ez kijátszható: bejelentkeznek külföldi szerverre.

- Megint oda jutunk: nem változik semmi.

- Ha valaki azért választ másik országot, mert jogsértő tartalmat akar közölni, akkor fel lehet lépni, de itt is bonyolult az eljárás.

- Tehát a kuruc.infót sem tudja eltüntetni a médiahatóság a törvény alapján?

- Nem. Szankcióként törölni nem lehet a nyilvántartásból sajtóterméket. A fellépés lehetősége megvan, csak bonyolult: ha uniós országon kívülről jön a tartalom, akkor egyszerűbb a helyzet, nem kell Brüsszellel és egy másik országgal is levelezni.

Pataki Árpád
 

Csúcsforgalom a bíróságokon?

Miközben a médiatörvény támadói szerint a Médiatanács kedvére bírságolhatja majd a nyomtatott sajtót is, a médiahivatal illetékesei felhívják a figyelmet: minden határozatukat meg lehet támadni a bíróság előtt. A törvény értelmezhetőségével kapcsolatban megkerestük Pataki Árpádot, a Fővárosi Bíróság sajtóperekre szakosodott bíráját.

Pataki elmondta: olvasta a törvényt, s úgy látja, kollégáinak nem lesz könnyű dolga. A médiahatóság határozatai ellen szóló keresetek ugyanis nem az ő asztalán landolnak majd, hanem a közigazgatási kollégiumén; ő továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően ítélkezik polgári sajtóperekben.

A büntetőügyek sem szűnnek meg: a becsületsértés, rágalmazás továbbra is része a büntető törvénykönyvnek, ugyanúgy fordulhatnak bírósághoz a sajtóban megsértettek, ahogy eddig is.

Júliustól tehát egy sérelmes írás miatt az érintett magánvádas büntetőfeljelentést tehet, mellette polgári pert indíthat, és még a Médiatanács előtt is bepanaszolhatja az "emberi méltóságát sértő" tettest, aki, ha nem ért egyet az elmarasztaló döntéssel, bírósághoz fordulhat. Sőt, a rendes bíróságon beperelheti a neki kárt okozó Médiatanácsot is. Így ugyanaz az ügy akár négy külön bírósági fórum előtt is futhat, ami Pataki szerint széttartó ítéleteket eredményezhet.

A másik gond szerinte, hogy a törvény kiegyensúlyozottsági kérdésekben szoros határidőket szab, s ezek tartása szinte lehetetlenné válik a közigazgatási bíróságon, ha tömegesek lesznek a beadványok.

forrás és szerző : hetivalasz.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.