| Előtérben ! : Orbán Bokros Lajos sorsára jut a csomagjával? |
Orbán Bokros Lajos sorsára jut a csomagjával?
2010.10.19. 05:44

Az utolsó fillérig kompenzálnia kell az államnak az embereket az elvont magánnyugdíj-pénztári befizetések miatt, különben joggal perelhetik az államot a pénzükért a pénztárak, de akár egyes állampolgárok is – mondta a Hírszerzőnek egy alkotmányjogász. Lövétei István szerint a kormánynak megállapodást kellett volna kötnie a pénztárakkal előzetesen.
Oszsza meg másokkal is
Egyelőre csak annyit tudni, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter nagyon megígérte, hogy senkit nem ér veszteség amiatt, hogy az állam 14 hónapon keresztül visszatartja a munkavállalók kötelező befizetéseit a magánynyugdíj pénztárakba. A miniszter azonban egyelőre semmilyen konkrét metódust nem említett, eddig csak az merült fel, hogy állampapírok hozama jelenthetné a kompenzációt.
A jelenlegi rendszer szerint a munkáltató a munkavállaló bérének 9,5 százalékát fizeti ki nyugdíj jogcímen az APEH-nak. Ebből 1,5 százalék az állami felosztó-kiróvó rendszerbe megy, a maradék 8 százalékot pedig az APEH továbbítja az általunk választott pénztárnak. A következő hónapban ezt az átutalást fogja felfüggeszteni a kormány, azaz az összes befizetett nyugdíjjárulék az állami kasszában köt ki, és nem tud olyan hozamokat generálni, mintha egy magánnyugdíjpénztár kezelte volna azt.
Hol a lé?
A gazdasági világválság kirobbanásáig, 1997-2008 között átlagosan 10 százalék körüli hozamuk volt a magánnyugdíjpénztári tagoknak. A legrosszabb a 2008-as év volt, a válság ugyanis padlóra küldte a befektetési piacokat, a tagok pedig elvesztették befizetéseik jó részét. 2009-ben azonban rendkívüli hozamok születtek annak függvényében, hogy a munkavállaló életkora szerint milyen portfóliót választott.
Az alacsony kockázatú, a nyugdíj előtt állóknak előnyös klasszikus portfólió tavaly átlagosan 12,7, a kiegyensúlyozott portfólió, amelynek hozamai 5-10 év múlva realizálódnak, 18, a legkockázatosabb portfólió pedig 23 százalékos hozamot hozott. Az állampapírok hozama jelenleg ennél sokkal alacsonyabb, öt százalék.
Lövétei István szerint az államot teljes kompenzációs kötelezettség terheli, vagyis senki nem járhat rosszabbul a következő 14 hónapban, mintha pénzét nyugdíjpénztára kezelné. Az alkotmányjogász szerint a kormány által választott módszer egyáltalán nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját, ha valaki az Alkotmánybírósághoz fordul – mint azt több nyugdíjpénztár vezetője már valószínűsítette.
Ki perelhet?
A szakember szerint „ha nem lesz teljes körű a kompenzáció, akkor alkotmányellenes a lépés”. Kérdésünkre, hogy utólag indíthat-e polgári pert bárki az elmaradt hozamok miatt, Lövétei István azt mondta, az állampolgárnak azt kell bizonyítania, hogy elmaradt haszna keletkezett. „Ezt egy olyan embernek, akinek még mondjuk tíz éve, vagy ennél is több van vissza a nyugdíjig, nehéz lesz igazolnia, hiszen a hozam a szerződés lejáratkor realizálódik a számára, és azt nagyon nehéz lenne kiszámolni ilyen távlatban, hogy mit jelent számára a mostani döntés. Ha azonban valaki mondjuk jövőre megy nyugdíjba , már sokkal könnyebben megteheti ezt” – fogalmazott.
Az alkotmányjogász szerint ugyanez a helyzet a nyugdíjpénztárakkal is: ők könnyen kimutathatják a 14 hónap lejártával, hogy ha a bevételeket befektetik, milyen hozamokat realizáltak volna – és ha elmarad a kompenzáció, ők is kártérítési pert indíthatnak.
„Úgy vélem, rossz megoldást választott a kormány. A rendkívüli forrásbevonás még akár jogos is lehet, de ebben az esetbe is előbb le kellett volna ülni a nyugdíjpénztárakkal és megállapodásra jutni velük, részletesen kidolgozva a kompenzáció feltételeit is. Egy ilyen tárgyalás végeredménye persze nem előre megjósolható, de úgy gondolom, az államnak van akkora tekintélye ebben a helyzetben, hogy tető alá hozza a megegyezést” – mondta a Hírszerzőnek Lövétei István.

Magához vonja a pénzt a kormány - a kompenzációról még semmit nem tudni, perelhetnek az elmaradt
Fotó: Hírszerző archív
Az Alkotmánybíróság eddigi döntési logikája alapján elég jó eséllyel semmisítheti meg a törvényt, ha valóban már november 1-től bevezetik az intézkedést, hiszen a pénztárak joggal mondhatják, hogy az állam nem adott nekik elég időt arra, hogy egy ilyen rendkívüli lépésre felkészüljenek – mondta lapunknak Hack Péter. Az ELTE tanára szerint 1995-ben a Bokros-csomag több elemét is ezért semmisítették meg.
A pénztárak, és az állampolgárok ugyanakkor hivatkozhatnak a jogbiztonság elvének sérelmére is, hiszen ők azért kötöttek szerződést, mert joggal gondolhatták, hogy ezt a befizetést az akkor megkötött feltételekkel kezelhetik az alapok – arról nem is beszélve, hogy az állam egyenesen kötelezővé tette a belépést.
„Erre hivatkozva perelni is lehet az államot, a kormánynak ebben az esetben azt kellene bizonyítania, hogy mást nem tehetett , amit szerintem elég nehezen tudna alátámasztani, hiszen jelenleg az elvont pénzekből fedezik a kedvezményes nyugdíjakat ” – mondta a Hírszerzőnek Hack Péter.
forrás : hirszerzo.hu
|