Gondban a kormány
Mind a 8 millió választónak kérdőívet küld a kormány az alkotmányozással kapcsolatban. A Blikk becslése szerint a kormányzati kutatás 1 milliárd forint körüli összegbe kerül. Több szakértő szerint felesleges az egész, de a kormányzat nem mer bevállalni egy népszavazást az új alkotmánnyal kapcsolatban. Komoly az esélye ugyanis, hogy a választók nemet mondanának.
 

Oszsza meg másokkal is

– Egyszerű: nagyon komoly veszélye lenne annak, hogy a választók ezt az alkotmányt nem erősítenék meg egy népszavazáson - válaszolta a 168 Óra online-nak nyilatkozó Lattmann Tamás arra a kérdésünkre, miért nem lehet népszavazással megoldani az új alkotmány "legitimációját". A nemzetközi jogász szerint a FIDESZ-KDNP jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy egyedül maradt az alkotmányával.

– Az elmúlt napokban ráadásul abban a szövetségben is törések tűntek fel, hiszen a KDNP megpróbálkozott a klasszikus keresztény-jobboldali ideológiai elemek beépítésével például az abortusztilalom kérdésével - tette hozzá az egyetemi oktató. – A kormánypártok választásokkori nagy előnye mára szinte biztos, hogy nem mobilizálható az elmúlt hónapok kormányzati politikája után, az ellenzéki pártok - különösen a választások óta látványosan vergődő MSZP - számára viszont ideális lenne valami, amire mozgósíthatnának, és végre valami siker lehetősége csillanna fel előttük. Ezt nyilván elkerülnék a kormánypártok, így eszük ágában sincs népszavazást kiírni, ahogy egyébként egy kulturált jogállamban ilyenkor szokás.

Kukorelli: Szimbolikus legitimációt adhat az alkotmánynak a 12 pontos kérdőív

Szimbolikus legitimációt adhat a Nemzeti Konzultációs Testület kérdőíve az új Alkotmánynak - mondta az InfoRádiónak Kukorelli István. A volt alkotmánybíró hozzátette: a kezdeményezés kontraproduktív is lehet, ha a válaszokat a kormánypártok nem veszik komolyan.

A történelemben mindenre van példa: rövid idő alatt jó alaptörvényt létrehozni, de hosszú időn keresztül is készülhet salátaalkotmány - mondta az InfoRádiónak Kukorelli István.

A volt alkotmánybíró úgy véli, erősen bírálható az új alkotmány előkészítésének eddigi mechanizmusa, de bízik abban, hogy az új alaptörvény szövegezésénél az illetékesek figyelembe fogják venni az elmúlt húsz év élő alkotmányjogát és a tudományos keretek között ismertetett nézeteket.

– Az sem közömbös, hogy a társadalom legitimnek tekinti-e az alkotmányt - fűzte hozzá Kukorelli István, aki szerint az előkészítés során bizonyos kérdésekben nem ártott volna előzetes népszavazást kiírni. Ezt helyettesíti az a tizenkét pontból álló kérdőív, amelyet a nemzeti konzultációs testület minden választókorú állampolgárnak elküld, és amelyben - mondja a szakértő - vannak komoly szakmai, de akadnak megmosolyogtató kérdések is.

Kukorelli István úgy véli: a nép megkérdezése szimbolikus legitimációt adhat az új alaptörvénynek, a kezdeményezés azonban visszafelé is elsülhet. Például abban az esetben, ha az emberek többsége egyetértését fejezi ki a többes szavazati jog biztosításával, ám az mégsem kerül majd be az alkotmányba.

Egy milliárd az ára

– Az akció lezárultával költségösszesítés fog készülni – mondta a Blikknek Szijjártó Péter, amikor az akció áráról kérdezték az újságírók.
 

Tollas hátú állampolgárok lennénk?
 

A Blikk a Magyar Posta segítségével már most megbecsülte a költségeket. Eszerint „legalább" 852 millió forintba kerül a 8 millió választópolgárnak kiküldeni egy levelet díjhitelezett („ingyen" visszaküldhető) válaszborítékkal. A Magyar Postánál közölték: kedvezménnyel 42 forintért küldenek ki egy levelet, plusz 5 forint a boríték ára. Ha ezt a válaszboríték miatt megszorozzuk kettővel, akkor választópolgáronként 94 forint, 8 millió levélnél pedig 752 millió forint. Hozzá kell még számolni 8 millió papírlapot, ez 10 millió forint, a nyomtatási költséget, ami 90 millió forint, így jön ki a 852 millió forint. A címkézést és a válaszok feldolgozásának árát nem is számoltuk hozzá.

Kérdés, honnan tudja a kormány a választópolgárok címét. Választási névjegyzék, ami ezt tartalmazza, csak a választások előtt 90 nappal vásárolható, és a voksolás után meg kell semmisíteni. Ha nem névre szólóan, hanem a háztartásoknak küldik a levelet, akkor nem tudhatják, egy címen hányan laknak.

A szakértők szerint ráadásul a kérdések rosszak és feleslegesek is.

– Nagyrészt gumicsont ez a 12 kérdés – állította a Kolláth György alkotmányjogász. - Kikérni például az állampolgárok véleményét arról, hogy kiszabhat-e a bíróság teljes életfogytiglani börtönbüntetést, felesleges, hiszen ezt most is megteheti. A természetvédelem is benne van a jelenlegi Alkotmányban. Sok olyan kérdés is van, ami konkrétumok nélkül jelenleg még értelmezhetetlen.

– A kérdőív tartalma - legalábbis amit a híradások alapján tudni lehet róla - egy részben értelmetlen, más részben jogi nonszensz, ám mindenképpen szórakoztató közhelygyűjtemény - tette hozzá Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint értelmetlen megkérdezni az állampolgárokat arról, hogy akarnak-e tényleges életfogytiglani büntetést az alkotmányban, mert egyrészt lehet tudni hogy igen, másrészt meg ennek szabályozása nem egy alkotmányba való kérdés.

– Sőt, az sem alkotmányba való, hogy legyen-e szankcionálható, ha valaki nem jelenik meg egy parlamenti bizottság előtt, ez a felvetés egyébként is rémisztő szereptévesztésről árulkodik: a parlamenti bizottságok a politika terepei, nem pedig a felelősségre vonáséi, ez utóbbi a bíróságok terepe, ahol egy ilyen szankciónak van helye - nyilatkozta a 168 Óra online-nak az egyetemi oktató, aki szerint "ugyanakkor a válaszolók nagy része nyilván az igenre ikszel majd, hiszen lelki szeme előtt megjelenik majd a rajtakapott politikus, aki per definitionem nyilván bűnös, ergo bűnhődjön, persze hogy lehessen szankcionálni".

forrás és szerző : 168ora.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.