Gyerekek utáni szavazati jog: kereszttűztől tartanak a Fideszben 
Heves vita alakult ki a Fidesz és a KDNP frakciójában arról, hogy adjanak-e a tavasszal elfogadandó alkotmányban extra szavazati jogot a gyerekeik után a szülőknek. Míg a képviselők egy része progresszív lépésnek tartaná az ötlet megvalósítását, mellyel példát mutathatnánk Európának, mások szerint Magyarország még nincs felkészülve egy ilyen jelentős változásra.
Oszsza meg másokkal is
Kapjanak-e választójogot a gyermekek és szavazhatnak-e helyettük a szüleik - ez a kérdést váltotta ki a legélénkebb vitát a Hírszerzőnek nyilatkozó kormánypárti források szerint a Fidesz és a KDNP frakciójában a múlt heti siófoki frakcióülésen.
Az ötlettel - a Nagycsaládosok Országos Egyesületének felvetését követően - Révész Máriusz fideszes képviselő állt elő, aki már 2007 óta szorgalmazza a 18 év alatti kiskorúak után járó plusz választójog megadását. A politikus négy évvel ezelőtt egy, a Népszabadságban megjelent cikkében állt ki az ügy mellett, azt állítva, hogy elviekben hiába általános a választójog, ha ebből kétmillió polgár, azaz a gyerekek ki vannak zárva.
"A pártoknak a szavazati joggal rendelkező választópolgárok körében kell eredményt elérniük, ennek megfelelően állítják össze a programjaikat. Ezért jelent behozhatatlan hátrányt a gyerekek számára, hogy ők a választásokon gyakorlatilag nem léteznek. Lehet szép programokat hirdetni, meg lehet választani a jövő nemzedékek ombudsmanját, de ameddig a választási rendszer e pontján nem sikerül változtatni, addig a gyermekesek mindig óriási hátrányban lesznek” - érvelt a napilapban megjelent cikkében a választójog kiterjesztése mellett 2007-ben megjelent írásában a fideszes képviselő.
"Eltolná a rendszert"
Az elmúlt években az ötlet feledésbe merült, ám az Orbán Viktor által tavaly nyáron meghirdetett alkotmányozás folyamán ismét előkerült. Információink szerint a siófoki frakcióülésen azért került az érdeklődés középpontjába a kérdés, mert az ötletet Szájer József, az új alkotmány előkészítésével foglalkozó testület elnöke, a miniszterelnök tanácsadója, fideszes európai parlamenti képviselő is felkarolta.
A Hírszerzőnek több, az ülésen részt vevő fideszes képviselő is azt mondta, Szájer progresszív törekvésnek nevezte a felvetést, amely a szavazati jog utóbbi száz évben tapasztalható kiterjesztésének újabb fontos állomása lehetne. Az EP-képviselő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, nagyon büszke lenne arra, ha Magyarország lenne az első, amely megvalósítaná a választójog ilyen mértékű kiterjesztését, mert a 18 év alattiak az állampolgároknak az utolsó nagy csoportja, amelyik nem vehet részt a közügyek intézésében. Információink szerint Szájernél sokat nyomott a latban, hogy a több neves alkotmányjogász is - egyikük a korábbi köztársasági elnök, Sólyom László volt tanítványa - elismerően nyilatkozott az ötletről.

Szájer József - progresszív ötletnek tartja
"Az elöregedő nyugati társadalmakban, ahol a nyugdíjas korú, vagy más okokból passzív rétegek egyre nagyobb arányt képviselnek a társadalomban, a pártok egyre inkább foglyai az osztogató, a gyereket nevelő aktív korúak adójának szétosztásával szavazatokat szerző politikának. Egy ilyen ötlet jó irányba tolhatná a teljes politikai rendszert" - mondta a Hírszerzőnek a Fidesz egy neve elhallgatását kérő vezető politikusa.
Volt olyan fideszes képviselő, aki szerint a választójog ilyetén reformja nem szabadítaná ki a pártokat felelőtlen ígérgetés és a populizmus csapdájából, mert a magyarországi nagycsaládosok jelentős része a jelenlegi szociálpolitika fenntartásban érdekelt, mert képtelen magától kitörni jelenlegi helyzetéből. "Fel kellene már ismerni, hogy az elöregedés nemcsak a sikertelen szociál- és családpolitika következménye, hanem a demokrácia rendszerhibájából is fakad" - hangsúlyozta Révész Máriusz, aki szerint egy ilyen választójogi reformhoz olyan családpolitikát kellene társítani, amely az aktív népesség körében ösztönözhetné a gyerekvállalást, és akkor valóban áttörést hozhatna a gyerekek után járó extra szavazati jog.
Tabudöntögetés
|
"Ha a gyermekes családoknak jelentősebb súlyt adunk a választások alkalmával, akkor az ő érdekeik strukturálisan felértékelődnek. Ez azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel készülnek majd olyan jogszabályok, amelyek bátorítják az e társadalmi csoportba való belépést (magyarul a gyermekvállalást), és ezáltal a társadalom általános elöregedési folyamatának fékezéséhez is hozzájárulhatnak" - írta a január 10-én nyilvánosságra hozott "magántervezetében", saját alkotmány-koncepciójában Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, aki a családi választójog bevezetésének egyik legfőbb támogatója az alkotmányjogászok körében.
Jakab szerint az extra választójognak három lehetséges megoldása van. A közvetlen gyerekválasztójog, ami a szükséges belátási képesség hiánya miatt elfogadhatatlan, szülőknek juttatott többletválasztójog, mely szerint a szülők prémium-szavazati jogot kapnának, mivel egy vagy több gyermekük van. Ám Jakab szerint ez ellentmond a választójog egyenlősége elvének (azaz egy ember = egy szavazat).
A harmadik megoldás, amely sokban hasonlít a második ötlethez, de egy technikai húzással feloldja a jogelméleti ellentmondást: a gyermekválasztójog szülői helyettesítéssel. Ez azt jelentené, hogy a kiskorú magyar állampolgárnak is aktív szavazati joga lenne, de ezt ő maga nem gyakorolhatja, hanem helyette a szülője gyakorolja azt. "Így az 'egy embernek egy szavazati jog', a választójog egyenlősége elve nem sérülne" - állapította meg Jakab a "magántervezetében".
Az alkotmányjogász szerint az extra választójog nem növelné automatikusan és azonnal az aktív rétegek politikai súlyát, csak hozzájárulhatna közvetve a gyerekvállalási kedv növekedéséhez. Az már másik kérdés, hogy a gyerekek később az aktív korúak számát és arányát, tehát idővel politikai súlyát növelhetnék.
Bár az alkotmányjogász szerint előremutató lenne a családi választójog bevezetése, az általa kidolgozott normaszöveg mégsem tartalmazza ezt a klauzulát. "A felvetés tabudöntögető természete miatt nyilván heves vitákat váltana ki, megterhelve az Alkotmány elfogadásának légkörét" - indokolta Jakab a döntését.
|
Kereszttűztől tartanak a Fideszben
Ám hiába karolta fel a nagyobbik kormánypárt több befolyásos politikusa a kezdeményezést, a Fideszben és a KDNP-ben sokan kivitelezhetetlennek, politikailag kockázatosnak tartják. Többen biztosra veszik, hogy a gyerekek után járó extra szavazati jog a Jobbiknak adna muníciót a kormánypártok elleni újabb akcióihoz.

Révész Máriusz - régi kívánság
"Ha egy emberként állunk ki mellette, a szélsőjobb máris azt sulykolná, hogy a cigány családoknak kedvezünk, a másik oldalról pedig megkapnánk, hogy a jobbára Fideszre szavazó nagycsaládosoknak udvarolunk. A jelenlegi közhangulatot figyelembe véve kommunikációs zsákutca lenne, miközben arra törekszünk, hogy minél szélesebb bázist teremtsünk az új alkotmánynak" - mondta a nagyobbik kormánypárt egy neve elhallgatását kérő képviselője, mitől tartanak a Fideszben.
Révész Máriusz a 2007-es cikkében kitért már erre a kérdésre, de fordított előjellel. "Továbbmegyek: jótékony hatással lenne ez a mélyszegénységben élő sokgyerekes roma családokra is, hiszen már akkor 'megéri' odafigyelni rájuk, amikor még érdemi lépéseket lehet tenni az ott élő gyerekek iskoláztatásáért, társadalmi integrációjáért" - állapította meg a fideszes politikus a Népszabadságban.
Technikai nehézségek
Tóth Zoltán választási szakértő a Klubrádióban hétfőn élesen bírálta a kezdeményezést, mondván: nem lepte meg a választási szakértőt a Fidesz szavazat-pluralizálási ötlete, mert azok a kormányok, melyek a következő választáson is nyerni akarnak, a saját szavazóbázisukat akarják bővíteni. Tóth szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a Magyarország által is aláírt nemzetközi jogi dokumentumokat, így az ENSZ alapítóokmányát vagy az Európai Politikai és Szabadságjogok Gyűjteményét, melyekben az szerepel, hogy a szavazatok súlya sem térhet el.
A kezdeményezést jó ötletnek tartó, ám azt egyelőre megvalósíthatatlannak vélő vezető fideszes politikus szerint rengeteg technikai kérdést vetne fel az extra szavazati jog. "Ki dönti el, hogy melyik szülő szavaz a gyerekek helyett válás után? A bíróság? És mit válthat ez ki a politikailag megosztott családokban?" - jelezte kételyeit a neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselő.

Salamon László - megvan a véleménye
Fotó: MTI
Több kormánypárti képviselő azt mondta a Hírszerzőnek, hogy pár évvel ezelőtt a német szövetségi parlament is lefolytatta ezt a vitát, ám a részletszabályokon, illetve az alkotmányossági aggályokon elbukott az ügy. Tény, hogy még a gyerekvállalást díjazó családi adózást szorgalmazó KDNP-ben sem támogatja mindenki az ötletet: információink szerint, míg Semjén Zsolt pártelnök mellé állt, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának elnöke, Salamon László bírálattal illette.
"Kompromisszumos megoldásként nyitva kell hagyni a kérdést az új alaptörvényben, aztán ha megérett rá az idő, 6-8 éven belül meg lehetne alkotni a részletszabályokat" - mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. Az Országgyűlés előtt fekvő alkotmány-előkészítő határozati javaslat kizárja az extra szavazati jogot, ugyanis leszögezi, hogy a parlamenti képviselőket "általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján" választják. Tehát a gyerekek utáni szavazati jog megadásához előbb a "közvetlen" szót ki kellene venni a szövegből.
A Fidesz és a KDNP még nem döntött az ügyben, egyelőre csak szondázzák a közvéleményt: Szájer József a siófoki frakcióülés követő sajtótájékoztatón bejelentette, "nemzeti konzultációra", azaz társadalmi vitára bocsátják a kérdést.
forrás és szerző : hirszerzo.hu
Az eredeti írás itt olvasható
|