Oszsza meg másokkal is

Vallási kérdések évtizedekig tartó szünet után, 1949 óta először 2001-ben szerepeltek a népszámláláson. Lett is belőle tiltakozás. A Hit Gyülekezete például úgy vélte, hogy a felmérés a társadalom manipulálására és a közpénzek további megcsapolására felhasználható ugyan, de alkalmatlan Magyarország hiteles vallási térképének összeállítására. A gyülekezet ezért arra kérte híveit, hogy hagyják üresen a vallási rubrikát.
 

Egy keresztény hívő a hollókői hagyományos húsvéti ünnepeken
Fotó: Reuters - Balogh László

Közéleti személyiségek – például Hankiss Elemér, Heller Ágnes és Jancsó Miklós – szintén állásfoglalást tettek közzé, attól tartva, hogy az adatgyűjtés politikai célok szolgálatába állhat. Az aláírók hangsúlyozták, hogy a történelmi tapasztalatok és az egyház-politikai tendenciák ismeretében jogos aggodalom élhet a vallási kisebbségekben, és egyébként is: a népszámlálás statisztikailag és tudományos szempontból értékelhetetlen lesz. (Akkoriban is a Fidesz volt hatalmon. A jobboldal utólag megpróbálta az egyházi támogatás egy részét a népszámlálás eredményéhez igazítani, de ebben a 2002-es kormányváltás megakadályozta.)

Most Máté-Tóth András teológus adott ki közleményt, kifogásolva, hogy a kérdés megfogalmazása – „Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?” – nem megfelelő az egyházak tagságára vonatkozó adatok gyűjtésére. Márpedig a népszámlálásnak éppen ez lenne a célja.

Összességében azonban – vallási téren legalábbis – jóval kevesebb a vita, mint tíz évvel ezelőtt volt. Igaz, egyelőre legfeljebb csak találgathatunk, hogy az egyházak esetében az adatoknak lesznek-e gazdasági következményeik. Erdő Péter bíboros a közelmúltban úgy nyilatkozott: nincs tudomása olyan szándékról, hogy a kormányzat a népszámlálás eredményéhez akarná igazítani az egyházak finanszírozását.

A kisebbségek már nem lehetnek ebben annyira biztosak. Sőt. Szászfalvi László államtitkár nemrégiben – az „etnobiznisz” felszámolására hivatkozva – kijelentette, hogy a kisebbségi támogatások odaítélésekor a kormány 2013-tól a népszámlálási adatokra fog alapozni. Nyilvánosságra került egy másik terv is, miszerint egy adott kisebbség csak azokon a településeken alakíthatna kisebbségi önkormányzatot, ahol a népszámlálás során legalább néhányan a közösséghez tartozónak vallották magukat.
 

A roma-kampány logója

Hepp Mihály, a magyarországi horvátok vezetője, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnöke hevesen tiltakozott az ötlet ellen. A nemzetiség megvallása szintén nem kötelező, szerinte az önkéntes adatszolgáltatás nem járhat ilyen következménnyel.

A kisebbségek ugyanakkor öszszehangolt kampányt indítottak annak érdekében, hogy minél többen éljenek a szabadon választható lehetőséggel. A kérdőíven a törvényben elismert tizenhárom etnikai és kisebbség mellett négy népcsoport (arab, kínai, orosz, vietnami) szerepel. Az idei népszámláson a kettős kisebbségi kötődés kinyilvánítására is mód lesz, aki pedig nem találja a neki megfelelő népcsoportot, az „egyéb” kategóriában nevezheti meg hovatartozását.

A nem vallásos magyarországi zsidók számára is ez a lehetőség marad. Zsidó felekezetek és világi szervezetek arra kérik az érintetteket, hogy a nekik tetsző módon, de vállalják identitásukat: akár nemzetiségiként, akár vallásosként, akár mindkettőként.

forrás és szerző : nol.hu / Czene Gábor


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.