Oszsza meg másokkal is

Írásbeli kérdésben fordult csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnökhöz Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hogy az új szerencsejáték-törvény megalkotásáról érdeklődjön. Lázár arról kérdezi a miniszterelnököt, hogy mikorra várható az új szerencsejáték-törvény beterjesztése, de már kérdésének címében is megfogalmazza véleményét: "Próba, de nem szerencse: nyereséges szerencsejáték-ipar, veszteséges magyar családok".

Bár az országgyűlés honlapjára csak akkor kerülnek fel az írásbeli kérdések, amikor megérkezik a válasz is, az [origo] megszerezte Lázár kérdésének szövegét, amelyből kiderül, milyen intézkedésekben gondolkozik a Fidesz. A frakcióvezető szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már komoly lépéseket tett egy új nemzeti szerencsejáték-stratégia, illetve az ebből következő új szerencsejáték-törvény megalkotására.

Lázár kérdések formájában konkrét elképzeléseket is megfogalmaz, részben arra hivatkozva, hogy azokkal az NGM is egyetért: a kérdés szerint meg kell gondolni "a játékadó mértékének esetleges növelési lehetőségét", a pénznyerő automaták online felügyeletének bevezetését, illetve a kártyatermek üzemeltetésének szabályozását. A frakcióvezető rákérdez arra is, hogy milyen tervei vannak a kormánynak "az online szerencsejátékokkal megjelenő váratlan kihívásokkal szembeni védekezésre?"

A Fidesz már az első Orbán-kormány idején is tervbe vette a II. kategóriába sorolt, legtöbbször egy kocsmai nyerőgépből álló, lényegében minden magyar településen megtalálható játéktermek betiltását, de végül ezt nem tették meg. A kormány és a Fidesz vezetőinek közelmúltban tett nyilatkozataiból az látszik, a költségvetési bevétel mellett szociális kérdésként tekintenek a szerencsejátékra.

Lázár május elején, a Fidesz-KDNP frakcióülése után azt mondta: különösen a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben tekintik komoly társadalmi kihívásnak a játékgépipart. Orbán Viktor kormányfő legutóbb július 4-én, a szociális konzultációról szóló parlamenti beszédében emlegette a nyerőgépeket. Azt mondta: a kérdőíveket visszaküldők 85 százaléka támogatta, hogy a segélyre szorulók csak részben kapják pénzben az ellátást, más részét alapvető fogyasztási cikkek formájában adják. "Egyetlen adófizető sem szereti, ha az ő adójukból kifizetett segély a kocsmába jut, vagy a játékgépbe dobálják be" - mondta a miniszterelnök.

39 éves városi férfi a tipikus függő

Egy tavaly bemutatott, a Szerencsejáték Zrt. megrendelésére írt tanulmány szerint a magyar felnőttek 1,2 százaléka, azaz csaknem százezer ember szerencsejáték-függő. A kutatás szerint az úgynevezett nem problémás játékosok 94 százaléka a játéktársaság szolgáltatásait választja, például lottózik, totózik vagy különböző sorsjegyeket vásárol. A függők viszont jellemzően a gyors ütemű játékokon - így nyerőautomatákon, kaszinókban és online pókeren - játszanak.
 

Nyerőgép egy vidéki kocsmában - képünk illusztráció
 

Majoros Márta, az üzemeltetőket képviselő Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) által létrehozott Szerencsés Segítség Alapítvány tanácsadó szolgálatának vezetője szerint ugyanakkor a játékfüggőség nem önálló betegség. Aki szerencsejáték-függő, az egyben valószínűleg alkohol-, nikotin- vagy kapcsolatfüggő, esetleg drogproblémákkal küzd. A Majoros által idézett kutatások szerint a kizárólag játékfüggőséggel küzdő betegek Magyarországon nincsenek többen pár ezernél.

A Szerencsejáték Zrt. megrendelésére készült kutatás szerint az átlagos szerencsejáték-függő 39 éves, férfi, alacsony iskolázottságú és városi lakos. A tanulmány szerint a többség a játékszenvedélyt a súlyos szenvedélybetegségek között tartja számon, de a megkérdezettek keveset hallottak róla. A tanulmány szerint a függőséghez nem kell vagyonokat elverni a játékgépeknél vagy a kártyaasztalnál. A függők átlagosan húszezer forintot költenek havonta szenvedélyükre.

A megkérdezettek szerint "az a játékfüggő, aki nem képes kontrollálni magát a szerencsejátékoknál, aki azért keresi a pénzt, hogy azt utána szerencsejátékra fordítsa". A függőkhöz közel állók többsége azt mondta a tanulmány készítőinek, hogy anyagi helyzete rosszabb lett a betegség megjelenése óta. A megkérdezettek a betegség kialakulásáért leginkább a játékszenvedélytől szenvedőt tették felelőssé, utána a játékostársakat, majd a játékszervezőt.

Vége az aranykornak

A kormány eddig nyilvánosságra került terveiben nem szerepel a II. kategóriájú játéktermek betiltása, bár a Lázár kérdésében is felvetett játékadó-emelés az MSZSZ szerint ezt jelentené.
 

Schreiber István, az MSZSZ elnöke szerint a piac folyamatosan szűkül. A szövetség és az NGM egybevágó adatai szerint 2003-ban volt a csúcs, mikor még több mint 34 ezer automata üzemelt, míg idén márciusban már csak kevesebb, mint 23 ezer. A játékadó pedig már jelenleg is a legmagasabb a régióban: az európai játékgépes cégeket képviselő EUROMAT adatai szerint Szlovákiában például az I. kategória után 333 eurót (mintegy 90 ezer forintot), a II. kategória után 250 eurót (67 ezer forint) kell fizetni havonta. Romániában 160 euró (43 ezer forint), Horvátországban 117 euró (32 ezer forint) a díj havonta.

Az MSZSZ úgy számol, hogy a játékadó emelése vagy a legegyszerűbb játéktermek betiltása 60 ezer munkahely megszűnésével járna, illetve legalább 70 milliárd forintos adókiesést jelentene. Schreiber szerint ugyanis a II. kategóriás gépeket üzemeltető vendéglátóhelyek többsége is az automaták bevételéből tartja fent magát, így a játéktermek megszűnése - kiegészülve a dohányzási tilalom negatív hatásával - a kocsmák bezárásához is vezetne.

A játékgépes vállalkozókat képviselő MSZSZ szerint a tiltással vagy a drasztikus adóemeléssel csak azt érnék el, hogy ugrásszerűen megnőne az illegálisan üzemeltetett gépek száma. Schreiber szerint a jelenlegi törvény 1991-es hatályba lépése előtt mintegy 30 ezer illegális automata működött az országban, és a tiltással ismét hasonló helyzet állna elő. "Illegálisan még ott is megérné automatát üzemeltetni, ahol eddig a százezer forintos játékadót sem tudták kitermelni" - mondta Schreiber.

Félmillió magyar illegalitásban

Lázár János és az MSZSZ egyetértenek, hogy szabályozni kell az online szerencsejátékot. Az internetes sportfogadás, vagy a pókeroldalak jelentette probléma az Európai Unióban is téma: az ezeket üzemeltető cégek ugyanis általában adóparadicsomokban vannak bejegyezve, így szinte egyáltalán nem fizetnek adót azokban az országokban, ahol a fogadók vagy játékosok élnek.

Magyarországon elvileg tilos az online szerencsejáték - illetve egyedül az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-nek lenne joga ilyet szervezni -, az MSZSZ becslése szerint mégis mintegy félmillió magyar regisztrált játékosa az oldalaknak, amelyek összesen 80-100 milliárd forint forgalmat bonyolítanak le, adófizetés nélkül, amivel a játékgépeket üzemeltető cégek, a kaszinók és a Szerencsejáték Zrt. üzletét rontják.

Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és szolgáltatásért felelős biztosa februárban jelentette be, hogy egységesíteni kívánják a szerencsejátékok szabályozását. Első lépésként elkészült a problémákat felvető, úgynevezett zöld könyv, vagyis beindult az EU jogalkotási folyamata, ami viszont még igen hosszúra nyúlhat.

Nem találták Lázár százmilliárdját

Nem ez az első eset, hogy Lázár a szerencsejáték-iparral foglalkozik. Tavaly novemberben szintén írásbeli kérdéssel fordult a kormányfőhöz, arról érdeklődve, hogy "miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok?" Lázár azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy "egy bizonyos érdekcsoport adócsalással és megtévesztéssel" évente 200-400 milliárd forint extra haszonhoz jutott, illetve emiatt "feltételezhetően több ezer milliárdos adókiesése" keletkezett a költségvetésnek.

Tavaly december elején Orbán helyett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszolt Lázár kérdésére. Matolcsy vizsgálatot ígért, de azt írta: eltúlzottnak tartja az adókiesés Lázár által jelzett mértékét. A nyerőgépes ágazat tiszta játékbevétele (a bedobott pénz és a kifizetett nyeremény különbözete) ugyanis 2009-ben 81,3 milliárd forint volt, játékadóként pedig 36,2 milliárd forintot fizettek be az automaták után (a legfrissebb adatok szerint 2010-ben 31,7 milliárd forint volt az adóbevétel).

Lázár azt is írta, hogy a játékgépek forgalmának mindössze öt százaléka kerül adó formájában a költségvetésbe, az NGM szerint azonban ennél nagyobb az adóterhelés: 2009-ben az I. kategóriába sorolt játéktermek esetén a gépek átlagos, tiszta bevételének 30 százaléka, a II. kategória (a kocsmákban elhelyezett gépek) esetén pedig 56 százaléka volt. Egy-egy automata után ugyanis havonta százezer forint játékadót kell fizetni, függetlenül a forgalomtól. A cégeknek ezenfelül társasági adót és helyi iparűzési adót is kell fizetniük, illetve járulékot az alkalmazottak után.

Csütörtöki kérdésében Lázár megemlíti hogy az NGM-nél lezajlott a Matolcsy György miniszter által tavaly decemberben megígért vizsgálat "az esetleges visszaélések tisztázása érdekében", de annak eredményére nem tér ki, és szemben a tavaly novemberi kérdéssel, nem is követel felelősségre vonást. Ez valószínűleg arra utal, hogy a minisztérium nem talált olyan nagyságrendű szabálytalanságokat, mint amilyenekről Lázárt írt korábbi kérdésében.

forrás és szerző : origo.hu / Kovács Áron


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.