Előtérben ! : A "nagyhalakra" vadászik a növekvő hatalmú ügyészség |
A "nagyhalakra" vadászik a növekvő hatalmú ügyészség
2011.07.11. 04:45

Vádalku, védett tanú, egyre profibb laborok, a rendőrtiszti főiskolán tanított vallatási fogások, a törvény határát súroló nyomásgyakorlási technikák – az ügyvédek szerint számtalan módszer áll a rendőrök, ügyészek rendelkezésére, ezért nem értik, miért bővíti ismét a vádhatóság lehetőségeit a parlament. A több évtizede praktizáló ügyvédek szerint túl nagy hatalmat ad az ügyész kezébe az a hétfőn elfogadott törvény, amely 48 órára megfoszthatja a gyanúsítottat a védelem jogától.
Oszsza meg másokkal is
„Bár kényszervallatással, veréssel legalább15 éve nem találkoztam, olyan már volt a praxisomban, hogy egy hét elteltével szereztem tudomást arról, hogy az ügyfelemet bent tartják és kihallgatják” – érzékeltette a Hírszerzőnek a főleg büntetőügyekkel foglalkozó Szijártó Zsolt ügyvéd, hogy a jelenlegi büntetőeljárási szabályok mellett is előfordul, hogy a nyomozó hatóságok a törvényesség határát súrolva távol tartják a védőket az ügyfeleiktől.
A parlament által hétfőn elfogadott – a kihirdetést követően azonnal hatályba lépő – törvény szerint a jövőben a nagyobb súlyú, úgynevezett kiemelt bűnügyek esetén az első 48 órában az ügyészség intézkedésére megtiltható a vádlott és a védő érintkezése, ugyanakkor a jogszabály 72 óráról 120 órára emeli az őrizetbe vétel idejét.
A törvénytervezetet számos bírálat érte, az ellenzéki pártok és a jogvédő szervezetek mellett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Répássy Róbert is kritizálta. A koalíciós partner, a KDNP ügyvédi praxist folytató képviselője, Rubovszky György pedig módosítót nyújtott be a törvényhez, ami törölte volna a tervezetből az ügyvéd nélküli fogvatartási időt. Bár az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke, Cser-Palkovics András is hajlott volna a kompromisszumra megfelezve a 48 órát, ám a kormánypárti többség végül Lázár János utolsó pillanatban beterjesztett módosítójával fogadta el a törvényt, ami rögzítette a 120, illetve 48 órás időkorlátot. Igaz, a fideszes frakcióvezető azt is belefoglalta a törvénybe, hogy ügyvéd nélkül senkit nem lehet kihallgatni, még akkor sem, ha ez az első 48 órában megtörténik.
Válogatott módszerek
„Gyakran előfordul, hogy késő este viszik be a gyanúsítottat, majd kifaxolják az ügyvédje irodájába az értesítést, amit nyilván másnap reggel vesz észre, vagy később, hiszen délelőttönként többnyire a bíróságon vagyunk. Így aztán van idő elbeszélgetni, akár egy beismerő vallomást kihúzni a terheltből” – mondta Szijártó, hogy milyen trükkös, egyébként jogszerű módszerekkel élnek manapság is a nyomozó szervek.
„Pedig az a tapasztalatom, hogy ha jelen van a védő, a legritkább esetben születik beismerő vallomás. Még tettenérés esetén is meg szoktuk várni a nyomozás végét és az iratismertetést, hogy lássuk, mi van az ügyészség kezében” – mondta az ügyvéd. Szijártó példaként az autófeltörést említette, ahol még akkor sem érdemes azonnal vallani, ha pajszerrel a kezében kapják el a tettes, mert akkor is lehet arra hivatkozni, hogy nem a kocsit, hanem a rádiót akarta ellopni – így kisebb a büntetési tétel.
Az ügyvéd, már említett legkülönlegesebb esete az volt, amikor egy hetes késéssel az ügyfele rokonaitól tudta meg, hogy védencét bevitték. Később a kihallgatásról szóló jegyzőkönyvben azt olvasta, hogy ügyfele bediktálta a nevét és az elérhetőségét, sőt a dokumentumban az szerepelt, hogy megpróbálták elérni, ám Szijártó szerint kizárt, hogy napokon keresztül nem érték utol.

Répássy Róbert és Lázár János - újabb huszáros roham
Fotó: Túry Gergely
Egy másik alkalommal egy ügyfelét nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki, de közölték vele, hogy vegye le a szíját és a cipőfűzőjét, mert bent tartják. Egy olyan esetről is beszélt, amikor öt rendőr szállt ki egy tanút bevinni a rendőrségre, még meg is bilincselték, ám hiába volt törvénysértő ez eljárás, a rendőrségen tett vallomására már formálisan nem volt kihatással, így a bíróság elfogadta bizonyítékként.
Az ügyészség a nagyhalakra utazik
A büntetőeljárást szigorító, hétfőn elfogadott törvényről az eredeti beterjesztő, Balsai István június közepén azt mondta, hogy az ügyészség szorgalmazta. Ezt ugyan Lázár János frakcióvezető cáfolta, de a Hírszerzőnek több fideszes képviselő is megerősítette, hogy a vádhatóság észrevételei alapján íródott a szöveg.
Információink szerint az ügyészség főleg azt kifogásolta – amit Szijártó Zsolt által mondottak is alátámasztanak –, hogy az ügyvédektől „nem férnek hozzá” a gyanúsítottakhoz, azaz képtelenek rávenni őket a beismerő vallomásra. A lapunknak nyilatkozó ügyvédek szerint a törvénymódosítás ezen a helyzeten sem fog segíteni, hiszen a „fehérgallérosok” rendszerint ismerik a jogaikat, tudják, hogy mit mondhatnak és mit nem, hiába tartják tőlük távol az első két napban az ügyvédjüket, nehéz lesz megtörni őket.
Kormányzati források a tervezet parlamenti vitájakor a Hírszerzőnek azt mondták, vádhatóság azért is szeretné az első 48 órában távol tartani az ügyvédet az ügyfelétől, mert korábban azt tapasztalták, hogy a korrupciós, bűnszervezetben elkövetett ügyek esetén az védő rendszerint nem az őrizetbe vett „kishalakat”, hanem a befolyásos „fehérgallérosok” érdekeit képviselik, ezért értesítik őket az ügyészség, rendőrség szándékairól, sőt még bizonyítékok megsemmisítésében is segédkeznek. Állítólag azt is felpanaszolta a vádhatóság, hogy az ügyvédek még a vádalkuról is lebeszélik a „kishalakat”, nehogy a szálak továbbvezessenek a nagyobb ügyfeleik felé.
Persze a vádalku sem mindig célravezető, hiszen bizonyítékok hiányában egy „nagyhalra” tett terhelő vallomás nem mindig elegendő. A hétfőn elfogadott törvény ugyan nem teszi lehetővé az ügyvéd nélküli kihallgatást – tehát jegyzőkönyv hiányában a gyanúsítottal folytatott beszélgetést nem lehet a bizonyítási eljárásban felhasználni – viszont a terhelt segíthet a bizonyítékok feltárásában. Mivel az esetek többségében az ügyészség rendeli el a házkutatást, egy ilyen – hivatalosan nem létező „vallomásra” – támaszkodva és a „halaszthatatlan nyomozati cselekmény” gumiszabályára hivatkozva újabb bizonyítékokat gyűjthet majd be a hatóság.
Sok adu van a nyomozók kezében
Az ezredforduló óta sokat változott a kontinentális hagyományokon nyugvó hazai büntetőjog, és ezek a változások rendszerint növelték a nyomozó hatóságok mozgásterét – mondta a Hírszerzőnek Bárándy Péter ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere, aki ezért sem érti a szerinte alkotmányba, nemzetközi szerződésekbe ütköző törvénymódosítást.

Bárándy Péter ügyvéd - nem híve a vádalkunak
Az angolszász országokban elterjedt, Magyarországon 1998-tól fokozatosan bevezetett, „nyomozati alku” nevet viselő eljárás lényege, hogy a vádlott a terhére rótt bűncselekmények legalább egy részét beismeri, esetleg segít a nagyobb súlyú ügyek felderítésében, cserében kisebb büntetést kap vagy akár le is zárhatják az ügyében a nyomozást – s ezáltal futni hagyják.
Ez a lehetőség ösztönzi a gyanúsítottakat, hogy tegyenek beismerő vallomás, újabb bizonyítékokat tárjanak fel: mindez gyorsítja az eljárásokat, ami miatt mind az ügyészségen, mind a bíróságon évek óta nagy a társadalmi és politikai nyomás. Szintén segíti a nyomozók munkáját a védett tanú intézménye, amit az első Orbán-kormány idején hozott 2001-es törvény vezetett be a magyar jogrendbe. A magyar FBI-nak is nevezett Nemzeti Nyomozó Iroda által koordinált védelmi programba akár vádlottak is bekerülhetnek, ha együttműködnek a rendőrséggel, ügyészséggel. Míg az utóbbiba bárki bekerülhet – nincs nevesítve, hogy milyen bűncselekményeknél lehet alkalmazni –, a vádalkunál kizáró ok, ha a bűntényt bűnszervezetben követték el, vagy halálhoz vezetett.
Bárándy Péter viszont úgy gondolja, ez sérti a büntetőeljárás alapelvét, mely szerint mindenkinek bűnhődnie kell, akire rábizonyították a tettét és olyan mértékben, amit a Büntető törvénykönyv előír.
„A bíróság előtt két egyenlő fél küzd az igazságért, ám az új törvény kivételezett helyzetbe hozza az ügyészséget, helyzetelőnyt ad neki az ügyvéddel szemben” – mondta a volt miniszter. Bárándy szerint még a 48 órás védő nélküli őrizetnél is súlyosabb, hogy a törvény alapján ezentúl az ügyész választhatja ki, hogy melyik bíróság tárgyalja az adott ügyet. Márpedig a bírók és a bíróságok is különbözőek, vannak akik sokkal szigorúbbak, és rövidebb mérlegelés után döntenek, ami szintén a vádhatóságnak kedvezhet.
Feljövőben a magyar CSI
Az általunk megkeresett ügyvédek azért sem értik a hétfői törvénymódosítást, mert szerintük megfelelő módszerekkel, jól átgondolt stratégiával, a már feltárt bizonyítékok jól időzített adagolásával viszonylag rövid idő alatt is lehet eredményt elérni a kihallgatáson, sőt akár a tapasztalt ügyvéden is felül lehet kerekedni. Ráadásul a bizonyítékszerzésnek már vannak más, igen fejlett módszerei is.
„Speciális tudást igényel, hogy a kihallgatást végző nyomozók eredményt érjenek el, ráadásul úgy, hogy a módszerekben az ügyvéd, de még a jogvédők se találjanak kivetnivalót” – mondta a Hírszerzőnek Timár Zoltán, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szóvivői Irodájának főosztályvezetője.
Timár szerint a technika fejlődésének köszönhetően a nyomozásban egyre jelentősebb szerepet játszanak a helyszínelők, ahogy a szövevényes gazdasági bűnügyekben a külső szakértők bevonása is nélkülözhetetlen. Példaként a 2009-es tompai hármas gyilkosságot említette, ahol a rendőrök 70 órán keresztül helyszíneltek, majd a bizonyítékok alapján pár napon belül le is tartoztatták a tettest.

Vannak más módszerek is
Fotó: Stiller Ákos
Az ORFK főosztályvezetője szerint más hozzáállást igényel egy, a rendőrség módszereit már ismerő, „tapasztalt” bűnöző, esetleg egy jogait jól ismerő „fehér galléros”. És másként kell kihallgatni azt, aki soha nem került összeütközésbe a törvénnyel, esetleg hirtelen felindulásból elkövetett testi miatt vettek őrizetbe. „Ez egy jól felépített csapatmunka, itt nincs egyedül dolgozó, ajtóból visszaforduló Columbo vagy szembe világító lámpa. Ez elsősorban pszichológia, ügyes helyzetfelismerés, taktikázás” – mondta az ORFK főosztályvezetője. A kihallgatás olyannyira fontos, hogy a módszereket tanítják a rendőrtisztin is, igaz, Timár szerint ezt csak a gyakorlatban az idősebb kollégáktól lehet elsajátítani.
Szijártó Zsolt azt mondta, maga is tapasztalta, hogy a rendőrök még ma is alkalmazzák a „jó zsaru – rossz zsaru” módszert, mint ahogy tapasztalatlan gyanúsítottak esetében beválik „ a haverod a másik szobában most vallott rád” taktika is, tehát a nyomozó hatóságok fogásai rendszerint hatékonyak, lehetőségeik most is szélesek.
forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc
Az eredeti írás itt olvasható
|