Oszsza meg másokkal is

A munka érdemi része értelemszerűen a szakmai kapacitásokkal rendelkező környezetvédelmi hatóságokra hárulna, ám a túlterhelt, folyamatos leépítésekkel és elvonásokkal gyengített felügyelőségek jelen állapotukban aligha alkalmasak a hatalmas szerződésállomány érdemi áttekintésére – ennek belátására utal, hogy az eredeti, idén novemberig szóló határidőt egy kormányoldali módosítás 2012-re tolná ki.

A szerződésállomány nagysága azonban így is problémát jelent: a vizsgált időszakban – gyakorlatilag a rendszerváltástól a mostani kormányváltásig – az összes közepes és nagyobb ipari és energetikai cég, illetve az agrárcégek többsége esetében voltak a szerződéseknek környezetvédelmi előírásai. Ezeknek tartalmáról azonban jellemzően a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságok sem tudtak semmit.
 

Elszállítják a veszélyes anyagokat a Budalakk újpesti telephelyéről. A kárelhárítás az államra maradt
SOPRONYI GYULA
 

Például a kolontári vörösiszapbalesetben érintett Mal Zrt. elődje esetében a másfél évtizeddel ezelőtt eladott, nagyjából kétmilliárd forintot érő cég vételárát az eladó állam arra való hivatkozással csökkentette a reális értékhez képest két nagyságrenddel, hogy a vevő vállalta a környezeti kárelhárítást és rehabilitációt. A privatizációs szerződés szerint a zöldhatóságnak évente jelentést kellett volna kapnia a kötelezettségek teljesítéséről, ám a hatóság 2010-ig egyáltalán nem ismerte a privatizációs szerződés tartalmát, és csupán az október 4-i baleset után kapta meg a vonatkozó dokumentumokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól.

Az általános privatizációs gyakorlat szerint a korábban felhalmozott környezeti károk egyrészt árcsökkentő tényezőként szerepeltek az eladás során, másrészt viszont a gyakorlatban többnyire az állam nyakán maradtak. Ebből a szempontból az 1990 óta egymást követő kormányok – beleértve az 1998 és 2002 között kormányzó Orbán-kabinetet is – működése semmiben nem különbözött egymástól.
 

A költségvetés a 90-es évek eleje óta közel százmilliárd forintot fizetett ki olyan vállalatok környezeti kártételeinek elhárítására, amelyek ma már vagy nem léteznek, vagy pedig magánkézben üzemelnek. Hogy mindez mennyire érdekelte az érintett kormányokat, arra nézve jellemző adalék, hogy a privatizációs szervezetnek csupán egyetlen rövidke időszakban, 1995-től volt környezetvédelmi igazgatósága, de a szervezeti egység még a következő kormányváltást sem érte meg, mert 1997-ben megszüntették.

Kemény Attila, az egykori ÁPV lapunk által megkérdezett volt környezetvédelmi igazgatója szerint eddig átfogóan soha nem vizsgálták a környezetvédelmi vállalások teljesítését, de még magukat a szerződéseket sem. Ismeretlen a közvélemény előtt a több mint 400 milliárdos bevételt hozó energiaipari privatizáció környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak tartalma és sorsa is, csupán arról tudunk, hogy a kontraktusok ott is tartalmaztak ilyen kötelmeket. De a sor folytatható: Főgáz, Metallochemia, BVM, Fűzfői Nitrokémia, Alkaloida, Budalakk – ezeket a cégeket mind úgy „sikerült” magánkézbe adni, hogy – bár a privatizációs szerződéseknek volt környezetvédelmi kötelezettségeket tartalmazó szakaszuk – a kárelhárítás végül részben vagy egészben az államra maradt. A garéi, a nagytétényi, az újpesti, az óbudai kármentesítés közös jellemzője a milliárdos-tízmilliárdos nagyságrendű költség, az évekig-évtizedekig elhúzódó munkavégzés, és az a tapasztalat, hogy végleges megoldás egyelőre nincs, a kárenyhítés során pedig új környezeti kockázatok keletkeznek vagy válnak nyilvánvalóvá.

Hamarosan indulnak a vizsgálatok

Papcsák Ferenc szerint a javaslattal az a céljuk, hogy azok, akik nem tartották be a vállalt környezetmegóvást – akár peres úton is, de – megtérítsék az okozott kárt. Úgy véli, rövid időn belül megkezdődhet a privatizációs szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi előírások betartásának kormányzati vizsgálata. A képviselő szerint a vizsgálattal lehetségessé válik, hogy adott esetben az állam visszavegye az ilyen társaságokat –bár erre semmilyen konkrét felhatalmazást nem ad a kormánynak a javaslat. Elsősorban nehéz- és vegyipari cégeket vizsgál majd a kormányzat.

forrásés szerző : nol.hu / Hargitai Miklós


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.