Oszsza meg másokkal is

A Magyar Szociális Fórum (MSZF) tagjai járható útnak tartják, hogy a „hitelkárosultak kártérítésben részesüljenek a hitelezők által nekik okozott kárért". A Szociális Kerekasztal felkérésére a jövő héten megkezdik a szakértői munkát a Hitelkárosultak Pertársaságának megalakítására. A Szociális Kerekasztal járhatónak ítélte a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékre alapozott keresetet, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a keresettel kapcsolatos döntést csak az érintettek hozhatják meg. Ezért javasolta a pertársaságot.

A MSZF közleménye szerint Oxfordból küldött üzenetében Róna Péter tudatta, támogatja és kész közreműködni a kártérítési kereset elkészítésében. A közgazdász megerősítette, hogy véleménye szerint a devizahitelezés alapvetően hibás gyakorlat, hibás termék, melyre szakmai alapon nincs elfogadható magyarázat. Korábban a közgazdász már kifejtette, hogy szerinte a termékfelelősség alapján perelhetnék a devizahitelesek a bankokat.

A kerekasztal 23 résztvevője javasolta, hogy a pertársaság legyen a hitelkárosultak önszerveződésen alapuló egyeztető és döntéshozó fóruma. A kerekasztal felkérte a céllal egyetértő jogászokat, ügyvédeket, hogy szakmai tudásukkal és hozzáértésükkel segítsenek a kártalanításhoz fűződő közös érdek érvényre juttatásában.

Matolcsy is lépett

A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok „kényszerértékesítésének rendjéről” szóló javaslatát. Az előterjesztés kettős célt szolgál: kezeli a devizakölcsönzés okozta problémákat és kialakítja a kényszerértékesítések ütemezett rendjét - olvasható a javaslatban.

A devizakölcsönösnek 2011. december 31-ig írásban kell kérnie a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de „legfeljebb később” 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó (pénzintézet) speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt (a továbbiakban: gyűjtőszámlahitel). A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően.

A kezességvállalásért a gyűjtőszámlahitelt nyújtó pénzügyi intézmény a Magyar Állam részére kezességvállalási díjat fizet. Az Európai Unió állami támogatási szabályainak való megfelelés érdekében a kezességvállalási díj támogatástartalmat nem tartalmaz, mértékét, számításának és megfizetésének módját kormányrendelet határozza meg.

A kormány a 2011. július 1-je és október 1-je közötti időszakra fenntartja az árverési és kilakoltatási moratóriumot, de annak körét tovább szűkíti – kikerülnek a hatálya alól a nagyértékű (a 30 millió forintot meghaladó forgalmi értékű és 20 millió forintnak megfelelő hitelösszeget biztosító) ingatlanok –, október 1-jével pedig életbe lépteti az úgynevezett kényszerértékesítési kvótát. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben 5%. 2015. január 1-jével pedig újra teljes körűen működhet – a polgári jog általános szabályai, valamint a hitelezésre vonatkozó joganyag rendelkezései szerint – a követelésérvényesítés rendszere.

forrás és szerző : fn.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.