Előtérben ! : Soha többet kétharmadot? Nekifut a Fidesz a reformnak |
Soha többet kétharmadot? Nekifut a Fidesz a reformnak
2011.06.05. 04:10

Szavazhatunk-e három év múlva egyéni jelöltekre, vagy csak a pártlisták maradnak? Beleszólhatunk-e abba, hogy kit tegyenek fel a pártok a listájukra, marad-e a kétfordulós rendszer? Egyáltalán ki rajzolja meg a kisebb parlament miatt átszabásra váró választókerületek határait? A fő kérdésekről még vitatkoznak a pártok a parlament eseti bizottságában, ám ha júliusig nem egyeznek meg, akkor a kormánypártok a saját kezükbe vehetik az új rendszer kialakítását.
Oszsza meg másokkal is
"A legalapvetőbb kérdések már eldőltek a Fideszben. Mindenképpen csökken a képviselők száma, marad a vegyes rendszer, és szavazati jogot kapnak a határon túli magyarok. Ám a teljes rendszert a részletek fogják meghatározni, és ezekben még nincs politikai döntés, az elnökség egyelőre nem tárgyalt ezekről" - beszélt a választójogi rendszer átalakításáról a Hírszerzőnek a Fidesz egyik neve elhallgatását kérő parlamenti képviselője.
A tavalyi országgyűlési választások után az Országgyűlés első döntéseinek egyike volt az a május 14-én benyújtott alkotmánymódosítás, amely legfeljebb 200 főben határozta meg a parlament létszámát. Három nappal később Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert fideszes, Rétvári Bence KDNP-s képviselők beterjesztették az új választási rendszert megalapozó törvényjavaslatukat. Ugyanazon a napon benyújtottak egy olyan határozati javaslatot is, amely megszabta, hogy a kérdéskörrel foglalkozó paritásos eseti bizottságnak - melybe minden párt egy-egy, a Fidesz két tagot delegált – 2011. június 30-ig ki kell dolgoznia az országgyűlési választások új szabályait, hogy azt a parlament még idén elfogadhassa.
Bár a bizottságnak alig egy hónapja maradt a törvénytervezet kidolgozására, eddig mindösszesen négyszer - idén egyszer, május 10-én - hívta össze az elnök, Salamon László. Pedig pont a KDNP-s politikus volt az a kormánypárti oldalon, aki az országgyűlési határozat vitájában azzal hárította a Jobbik kezdeményezését, hogy egy füst alatt tárgyalják meg a népszavazási törvényt is, mert kevesellte a rendelkezésre álló 13 hónapot.
Ketyeg az óra, itt az idő
"Egyelőre úgy látom, az alkotmányozással szemben ebben a kérdésben lesz kooperálás" - állította a Hírszerzőnek Karácsony Gergely, az LMP korábbi kampányfőnöke, aki szerint bár szűkős a határidő, júliusig végezni lehet a munkával. A párt szakpolitikusa ezt annak ellenére mondta, hogy elismerte, a részletkérdésekről még nem folyt érdemi vita a bizottságban. (A parlamenti testületben az LMP-t a frakcióvezető, Schiffer András képviseli.)
A határidőt azért is nehéz lesz tartani, mert több kérdésben még a Fideszen belül is vita van, nincs végleges koncepciójuk, amihez a többi párt viszonyulni tudna. Több fideszes forrás is megerősítette, hogy a tavaly májusban beterjesztett, tárgyalási alapnak szánt törvénytervezettől várhatóan több ponton is eltérnek, a párt koncepciójának kidolgozásával Orbán Viktor Áder János európai parlamenti képviselőt és Kövér László házelnököt, a Fidesz választmányi elnökét bízta meg, de információink szerint Kósa Lajos ügyvezető alelnöknek, debreceni polgármesternek is lesz ráhatása a tervezetre - igaz, egyikük sem tagja az eseti bizottságnak.
"Fontos gesztus a pártelnök részéről, hogy Kövér parlamenti elnökként részt vehet az országgyűlési választások rendszerének kidolgozásában, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a választmány vezetőjeként tavaly közelről figyelte a választást, ami az elméleti kérdésekhez inkább értő Áderről nem mondható el" - mondta a Fidesz neve elhallgatását kérő képviselője, milyen szempontok alapján jelölte ki a felelősöket a pártelnök.
A kétharmad a tét
Bár a tavaly beterjesztett törvénytervezet egyéni kerületekkel és listákkal is kalkulál, egyelőre még az sem teljesen világos, hogy marad-e a vegyes rendszer. Bár több fideszes politikus is úgy nyilatkozott az elmúlt hetekben, hogy marad a jelenlegi szisztéma, Kósa Lajos nemrég mégis kérdésesnek nevezte, hogy 2014-ben lesznek-e egyéni jelöltek.

Választási hajrá 2010 tavaszán
Fotó: Túry Gergely
"Az ellenzéki pártok megosztottságát, a Fidesz csökkenő, de még mindig brutális előnyét nézve nem zárható ki, hogy egy tiszta egyéni vagy listás rendszerben is győznénk. De nem ez a leglényegesebb kérdés, hiszen nagyon nehéz előre megjósolni, mi lesz 2014-ben. Fontosabb, hogy mennyire lesz arányosító a rendszer, azaz szerezhet-e még egyszer bármelyik párt kétharmadot" - mondta egy, a döntéshozatal bizalmas jellegére hivatkozva neve elhallgatását kérő vezető fideszes politikus.
A parlament előtt lévő fideszes javaslat megőrizné a vegyes rendszert - csak a megyei listákat szüntetné meg -, viszont sokkal arányosabb eredményt tenne lehetővé: míg tavaly tavasszal a Fidesz a szavazatok 53 százalékával a mandátumok 68 százalékát kapta meg, a tervezet kínálta számítási modell szerint csak a 65 százalékát kaphatná, azaz egy hajszállal kevesebbet a kétharmadnál. Ha ezt a - valójában korrektebb eredményt szavatoló - rendszert szavazzák meg a parlamentben, akkor a következő választásokon nagyon nehéz lesz alkotmányozó többséget szerezni.
Tavaly májusban az MSZP is benyújtott egy törvényjavaslatot, amely egy tisztán listás, egyfordulós rendszert szorgalmazott: ez a nagyon népszerű pártok mandátumszámának növekedését visszafogná, a kisebbekét aránytalanul sok mandátumhoz juttatná a kompenzációs listáról. Ez a javaslat szintén megnehezítené a kétharmad megszerzését, viszont igazodik az MSZP középpárttá zsugorodásához. Az LMP és a Jobbik még nem állt elő saját javaslattal, de minkét szervezet jelezte a parlamenti bizottság május 10-i ülésén, hogy a vegyes rendszert támogatnák.
"Nem lehet túl kicsi"
Várhatóan a legnagyobb vitát a kormánypártokban a parlamenti és önkormányzati posztok összeférhetetlenségének kimondása fogja okozni. Azt több kormánypárti képviselő is elismerte, hogy a parlament létszámának csökkentését a tavalyi kampányban felerősödött politikusellenes közhangulat hatására lépték meg, ám innentől kezdve - ahogy az egyik szakpolitikus fogalmazott - "a politikai racionalitás azt diktálta", hogy szétválasszák a különféle tisztségeket.

Előtérben a Fidesz-frakció - soha többet kétharmadot?
"Orbán azt szokta mondani, hogy a politikai elit nem lehet túl kicsi" - mondta az egyik fideszes szakpolitikus, miért ragaszkodik a pártelnök az összeférhetetlenség elfogadásához. Jelenleg a 226 tagú frakció egyharmada, 76 képviselő polgármester is, illetve még legalább ennyi képviselő tölt be valamilyen önkormányzati vagy közigazgatási posztot. Ha a tavalyi országgyűlési választások eredményeit "betápláljuk" a fideszes törvénytervezet tartalmazta modellbe - amely 90 egyéni, 78 listás és 30 kompenzációs mandátummal kalkulál - akkor a nagyobb kormánypártnak 130-132 képviselői helye lenne, amit összeférhetetlenség nélkül főleg az önkormányzatokban tevékenykedő politikusok tölthetnének fel.
"Ha minden maradna a régiben, akkor összezsugorodna a káderállomány, a képviselői és a polgármesteri poszt szétválasztása esetén viszont teríteni lehetne az elitet, ami nemcsak a Fidesz, hanem a többi párt társadalmi beágyazottságát is garantálhatja" - mondta egy neve elhallgatását kérő fideszes képviselő. Ám ez a törekvés kormánypárti és polgármesteri tisztséget is betöltő befolyásos képviselőinek ellenállásába ütközik: hiába szerette volna belefoglalni a pártvezetés az új alaptörvénybe az összeférhetetlenséget, az önkormányzati lobbi a végső verzióból kivetette. "Ez nem jelent semmit, 99 százalék, hogy a választási törvénybe már belefoglaljuk" - állította a Hírszerzőnek az egyik fideszes szakpolitikus.
Lebontott plafon
Nemcsak az összeférhetetlenség, hanem a 200 fős létszám sincs már benne a januártól hatályba lépő alkotmányban. Ezt az LMP-ben úgy értelmezik, hogy a Fidesz is felismerte, fordítva ült a lóra: előbb az új rendszert kellett volna felállítani, ami kiadta volna a végleges létszámot. Ezzel szemben kormánypárti politikusok a Hírszerzőnek azt mondták, jogtechnikai oka van a létszámplafon kihagyásának: mire hatályba lép az új alaptörvény már kész lesz az új választójogi rendszer, felesleges külön az új alkotmányban rögzíteni a létszámot.
Mi lesz a kettős állampolgárok szavazataival?
|
Szinte semmi biztosat nem lehet tudni a határon túli magyarok voksolási jogosítványairól azon kívül, hogy a Fidesz-KDNP-ben eldöntött kérdés, hogy az állampolgársághoz szavazati jogot is mellékelni fognak.
Gulyás Gergely, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának tagja a Hírszerzőnek februárban még azt mondta, az egyik lehetőség, hogy külön listákra fognak szavazni határon túliak, és a pártok a körükben elért eredményüknek megfelelő számú képviselőt küldhetnek a parlamentbe. A másik verzió az lenne, hogy a határon túli magyarok a pártok országos listájára adhatnák le a voksukat.
Információink szerint még az sem világos a Fideszben, hogy a külföldön élő magyarok választhatóak is legyenek, vagy csak választók, miként az sem dőlt el, hogy fix számú mandátumot biztosítsanak a határon túliaknak, vagy a hazai kisebbségekhez hasonlóan szavazatarányt szabjanak meg. Egy biztos, ha csak listára voksolhatnak majd és marad a vegyes rendszer, akkor sérülni fog a választójog egyenlőségének elve: azaz míg a hazaiaknak - egyéni jelölt, pártlista - két voksuk, a határon túliaknak egy szavazatuk lesz csak. Megoldás a külföldi egyéni kerületek felállítása lenne, de "ez az extra territoriális megoldás túl sok diplomáciai bonyodalmat okozna" - mondta a Hírszerzőnek a Fidesz egyik képviselője.
A Gulyás egy május elején adott interjújában azt mondta, alaptalan az az aggály, mely szerint a kettős állampolgárok fogják eldönteni a 2014-es választás eredményét. Gulyás szerint a következő három évben 600-700 ezer ember kaphatja meg a magyar állampolgárságot - az áprilisi adatok szerint eddig 70 ezren kaptak honosítást - közülük 450-500 ezer lehet a 18 éven felüliek száma. A fideszes szakpolitikus úgy vélte, miután a saját országuk választásain 50 százalékuk szokott részt venni a voksoláson, legfeljebb 200-250 ezer "külhoni vokssal" számol a Fidesz.
Ám az sem zárható ki, hogy még ennél is alacsonyabb lesz a részvételi arányuk: ha csak a konzulátusokon, nagykövetségeken vagy a magyarországi szavazókörökben adhatják majd le a voksukat, nem biztos, hogy tömegesen kelnek majd útra. Igaz, ha szoros lesz a 2014-es eredmény, 2-3 mandátum is eldöntheti, hogy ki alakít három év múlva kormányt.
|
Egyébként még a tavalyi alkotmánymódosítás is plusz 13 országgyűlési mandátummal számolt, amit a hazai nemzetiségeknek szántak. Ráadásul, ha úgy döntenek, hogy az állampolgárságot felvevő határon túli magyaroknak is külön helyeket biztosítanak, az tovább növelheti a létszámot (erről lásd keretes írásainkat).
Egy szakmai körökben elfogadott szabály szerint az ideális méretű parlament létszáma egyenlő a választók számának köbgyökével. A Medián közvélemény-kutató 2009-es vizsgálata szerint 46 ország közül Magyarország az élen jár: az indokoltnál kétszer több képviselője van, tehát a 200 fős országgyűlés valóban ideális lenne.

Honosított csángók - vajon kire szavaznak 2014-ben?
Fotó: Túry Gergely
Ám egy másik Medián-felmérés szerint elsősorban nem a létszám, hanem a kerületek nagysága a döntő: 2009-ben a megkérdezettek alig 24 százaléka tudta megnevezni a képviselőjét. Ha megfelezik az egyéni kerületek számát, olyan nagy egységek jönnek majd létre, ahol nagyon nehéz lesz a választókkal való kapcsolattartás. Az LMP számításai szerint legalább 110 egyéni kerületre lenne szükség - azaz a Fidesz tervezetéhez képest 20-szal többre - ahhoz, hogy ne legyenek óriási egységek és azok illeszkedjenek a közigazgatási határokhoz is.
Ki rajzolja újra a térképet?
A kerületek átalakítása további feszültségeket gerjeszthet a Fideszben: a jelenlegi választókerületi szervezetek között megindulhat a rivalizálás, hogy ki adjon 2014-ben jelöltet. "Ha ez lesz, majd a pártvezetés dönt" - mondta egy neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselő, miként döntik majd el a vitás kérdéseket.
A Fidesz tavalyi tervezetének 10. paragrafusa szerint a választókerületek határait a mindenkori kormány határozza meg. Csakhogy az Alkotmánybíróság decemberben ezt alkotmányellenesnek találta, kimondva, hogy nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek a jövőben törvényben kell szabályoznia a kérdést.
Fideszes források a Hírszerzőnek azt mondták, nem zárható ki, hogy felkérnek egy szakértői bizottságot a beosztás elkészítésére, amit majd a többi párttal megvitatva terjesztenek a parlament elé. Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa május elején azt mondta az MTI-nek, figyelembe veszik majd a Velencei Bizottság általános érvényű ajánlását, hogy választókerületenként ne legyen 15 százalékosnál nagyobb eltérés a választásra jogosultak száma között - jelenleg van olyan kerület, ahol kétszer annyian laknak, mint a legkisebb körzetben.
További vitás kérdés lehet majd, hogy hány fordulós legyen a választás. Ha kétfordulós marad, akkor az a kisebb pártoknak lehetőséget teremt a szövetségkötésre és a második körös visszaléptetésekre. A tavalyi választások, vagy az azóta lezajlott időközi választások arra utalnak, hogy a jelenlegi ellenzéki pártokban nincs hajlandóság a szövetségkötésre, ám nem zárható ki, hogy három év múlva kormányváltási lehetőség esetén ez megváltozik.

Mi lesz az urnákban három év múlva?
Fotó: Túry Gergely
Az MSZP tavalyi javaslata egyébként egyfordulós rendszert szorgalmazott, az ellenérdekelt Fidesz kétfordulósat. Ám valójában a kormánypárt tervezete is egyfordulós, hiszen csak szavazategyenlőség vagy 50 százalék alatti részvétel esetén lenne második felvonás. Információink szerint a Fidesz napokon belül - az olcsóbb rendszer mellett érvelve - be fogja jelenteni, hogy az egyfordulós rendszert támogatja.
Az egyharmados szabály
|
A tavalyi fideszes tervezet szerint a hazai kisebbségi szervezetek - a nemzetiségek jogait tartalmazó 1993-as törvény 13 közösséget ismer el - külön listát állíthatnak. Erről az a jelölt kerülhet be a parlamentbe, aki a teljes értékű mandátum megszerzéséhez szükséges szavazat egyharmadánál több szavazatot kap. A 2010-es választásokat alapul véve ez 20-23 ezer szavazatot jelentene, tehát csak a legnagyobb létszámú kisebbségek - a 2001-es népszámlálás alapján a cigányok és a németek - kerülnének be a parlamentbe. A harmadik legnagyobb kisebbség, a szlovákok létszáma ugyanis még a 18 ezret sem éri el, nem beszélve 8 ezres románságról. Ez diplomáciai bonyodalmakat is okozhat, hiszen a kedvezményes mandátumot korábban bevezető Románia joggal várhatja el, hogy a magyarországi román közösség is képviselővel rendelkezzen a budapesti Országgyűlésben.
"Az egyharmados szabályt biztosan kivesszük a törvényből. Ám egyelőre még az sem eldöntött kérdés, hogy milyen értékű lesz a kedvezményes mandátum: az egyik oldalon ott van a teljes parlamenti szavazati jog, esetleg kizárólag megfigyelői státuszuk lesz, vagy valamilyen köztes megoldás" - mondta az egyik fideszes képviselő, milyen további nehézségeket vet fel a kisebbségeknek biztosítandó képviselői mandátum. A kérdést mindenképpen rendezni kell, hiszen a parlament 1992 óta mulasztásos alkotmánysértésben van a kedvezményes mandátum megteremtésének ügyében. Igaz, ennek már nem sok jelentősége lesz az alaptörvény hatálybalépése után: az új alkotmány nem is említi kisebbségi csoportok parlamenti képviseletét.
|
forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc
Az eredeti írás itt olvasható
|