Oszsza meg másokkal is

„Újdonság, hogy 1990 óta soha nem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter. Hozzáteszem, hogy nem a számszerű csökkentés volt az elsődleges cél, hanem hogy a kormányzat hatékonyabb, rugalmasabb legyen, működése pedig átláthatóbb. Létrehoztunk tehát egy új, korszerűbb kormányzati struktúrát, amilyen 1945 óta nem volt Magyarországon” – mondta tavaly szeptember elején Orbán Viktor miniszterelnök a kormánya száznapos tevékenységét értékelő beszédében, melyben az egyik legjelentősebb lépésnek nevezte az új kormányzati struktúra kialakítását.

A létszámra tett miniszterelnöki megjegyzés visszakozást jelentett a korábbi nyilatkozatokhoz képest, ugyanis a kormányalakítást megelőző májusi bemutatkozó sajtótájékoztatón, majd a miniszterek parlamenti meghallgatásán mind Orbán, mind a kormányfő-helyettesi posztra jelölt, Navracsics is azt hangsúlyozta, hogy az államigazgatásnak egyszerűbbnek, a minisztériumoknak karcsúbbaknak kell lenniük, mert a Fidesz olcsóbb, takarékosabb kormányzást akar.

Tíz hónappal a kormányalakítás után úgy tűnik, az Orbán-kabinet képtelen tartani egyik legfontosabb ígéretét: a február 22-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint ugyanis a minisztériumok létszáma további 290, a kormányzati háttérintézmények létszáma pedig egy fő híján 1200 fővel emelkedett az augusztusi állapothoz képest. Ugyanakkor a Hírszerző számításai szerint a spórolás sem jött össze: a kabinet havonta közel 22 millió forinttal költ többet a miniszterek, államtitkárok és helyetteseik bérére, mint a Bajnai-kormány.

Sok kicsi sokra megy

A csúcsminisztériumok kialakításával, az egyes tárcák összevonásával az Orbán-kabinetben – beleszámítva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is – hattal kevesebb miniszter dolgozik, mint Bajnai Gordon kormányában. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapján közzétett adatok szerint a jelenlegi miniszterek ugyanannyit keresnek, mint az elődeik: havi bruttó 1,1 millió forintot (kivéve Matolcsy György gazdasági minisztert, aki vagyonnyilatkozata szerint 38 ezerrel kevesebbet keres, mint a kollégái). Tehát az új kormányzati szerkezettel az állam havonta 6,6 milliót spórol a tárcavezetők bérén.

Ám a kevesebb minisztérium nem jelent kevesebb államtitkárt. Bajnainak 20 államtitkára és 51 szakállamtitkára volt, ezzel szemben a második Orbán-kormányban 44 államtitkár – a személyzeti ügyekért felelős KIM honlapja szerint csak 43, de a tárca három héttel a kinevezése után sem töltötte fel még Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár adatait – és 63 államtitkár-helyettes dolgozik.
 

Az átadás-átvételre készül Navracsics csapata 2010 tavaszán
Fotó: Túry Gergely
 

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető adatok szerint az államtitkárok bére sem változott a kormányváltás óta: havi bruttó 997 ezer forintot keresnek. A szakállamtitkároknál – akik a törvény alapján 745 ezret kaptak – a Bajnai-kormányában megengdeték, hogy a miniszterek legalább 30 százalékkal megemeljék a fizetésüket: ez néhány esetben meg is történt, így volt olyan, akinek 900 felé futott a bére havonta, ezzel szemben a mostani helyettes államtitkárok havi 745 ezret kapnak. Bajnai és Orbán is 1,5 millió forintot vett fel havonta, igaz, a korábbi kormányfő a fizetését átutalta a gazdasági válság során bajbajutottak számára létrehozott krízisalapnak.

Mindent összeszámolva – az egykori szakállamtitkárok bérét átlagolva – Orbán Viktor kormányának felsővezetői 22 millióval kerülnek többe az államnak, mint Bajnai Gordon tárcáinak irányítói.

Hízókúrán

A Matolcsy minisztériuma által összeállított 2011-es költségvetés szerint a mostani kormány csak a tárcáknál dolgozók személyi juttatásaira – a munkaadót terhelő járulékokat nem számítva – az idei évben 34,4 milliárd forintot különített el. Ezzel szemben a tavalyi évre a minisztériumi bérekre 36,3 milliárdot költhettek a 2010-es büdzsé szerint.

Kérdés, hogy összejön-e az államnak a 2 milliárdos spórolás, ugyanis a keddi Magyar Közlöny szerint a kabinet módosított azon a tavaly augusztusban hozott határozatán, amely meghatározta a tárcák és a háttérintézményeik létszámkeretét – ami nyilván a bérkeret és a kiadások növekedésével jár majd együtt.
 

Az Orbán-kormány a kinevezésre várva a Sándor-palotában Fotó: Fazekas István
 

A februári kormányhatározat szerint idén három minisztériumnál is megugrott a létszám: a Miniszterelnökségen 38, a KIM-ben 58, a Külügyminisztériumban 18, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál 135 fővel – összesen a minisztériumoknál 290 fővel – többen dolgoznak, mint 2010-ben.

A kedden megjelent kormányhatározat szerint két háttérintézménynél összesen 83-man dolgoznak kevesebben, mint a kormányalakítás után. Csakhogy ennek ellenére is növekedett a létszám: egy tavaly augusztus 8-án született határozat szerint ugyanis 8 hónappal ezelőtt összesen 59.957 fő dolgozott a háttérintézményekben, most viszont már 61.156 a létszám, tehát a gyarapodás közel 1200 fő.

Ezzel az Orbán-kormány felülmúlta a Bajnai-kabinetet, amely viszont valóban csökkentéspárti volt. A korábi kormányzat ugyanis 2010 januárjára a minisztériumok munkatársainak létszámát 5758, a háttérintézmények állományát pedig 61.148 alá csökkentette: tavaly januárban összesen 547 fővel dolgoztak kevesebben a központi igazgatásban, mint amikor Bajnai átvette Gyurcsány Ferenctől a kormányzást. Ma viszont 304-en dolgoznak többen a kormányzatban, mint Bajnai időszakában.

Növekvő keretszámok

A kormányhatározat megjelenését követően Szijjártó Péter azt közölte, hogy a Miniszterelnökség létszámának újbóli meghatározását a feladatok bővülése indokolta. A kormányfő szóvivője szerdán azzal magyarázta a létszámnövekedést, hogy nemrég a Miniszterelnökséghez került a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától a kegyeleti bizottság titkársága, a Külügyminisztériumtól pedig a kormányfőhöz kötődő protokollfeladatok ellátását végző szakemberek érkeztek, és az európai uniós elnökséggel járó több feladat is szükségessé tette néhány munkatárs felvételét. Szijjártó azt mondta, a Miniszterelnökség létszámkeretébe tartozik egyébként az előző kormányfők titkársága is.

„A februári kormányhatározatban minisztériumok és az irányított szervek létszámának technikai módosítására kerül sor, figyelembe véve a feladat átadás-átvételt előíró kormányzati döntéseket, átcsoportosításokat” – indokolta a Hírszerzőnek az e-mailben küldött válaszában a KIM Kormányzati Kommunikációs Főosztálya a létszámváltozást.
 

Feloldodták a létszámstopot
Fotó: Túry Gergely
 

Az átszervezéseknek köszönhetően számos szervezeti egység került át egyik tárcától, illetve háttérintézménytől a másikhoz, ez azt is eredményezi, hogy néhány hivatalnál létszámcsökkenés figyelhető meg, amely a másik hivatalnál illetve tárcánál létszám növekedésként jelenik meg – olvasható a válaszban. A létszámbővülést a KIM-nél a Nemzeti Biztonsági Felügyelet önálló szervezeti egységgé alakulása okozta, de a minisztérium a kettős állampolgársággal kapcsolatos munkák ellátásához is kapott álláshelyeket, a Külügyminisztériumban az európai uniós elnökséggel járó feladatok tették szükségessé új munkatársak felvételét.

A kommunikációs főosztályon a Hírszerzőnek azt is közölték, hogy a február 22-i kormányhatározatban rögzített létszám csak irányszám, tehát az engedélyezett maximális létszám, amely sok esetben – így a KIM-nél biztosan – nincs feltöltve. Arra az e-mailben feltett kérdésünkre, hogy a kormányhatározatban megjelölt létszámnövekedésnek vannak-e anyagi következményei, a KIM-től nem kaptunk választ.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / M. László Ferenc


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.