Oszsza meg másokkal is

"Adjunk egy kis időt. Ha ez botrányos lesz, akkor úgyis akkora lesz a nyomás, hogy módosítani kell a dolgokat" - jelentette ki a médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmakra reagálva néhány nappal a jogszabály elfogadása előtt adott interjújában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Bár azóta - és különösen a szabályozás január 1-jei hatályba lépése óta - gyakorlatilag nincs nap, hogy valamely uniós tagállam politikusai vagy nagy tekintélyű külföldi lapok ne bírálnák a kormányt a lépés miatt, a kormány hivatalos nyilatkozatai és a kormányzati forrásokból kiszivárgott információk szerint is valószínűtlen, hogy a kormány változtasson a törvényen.

Viharban az EU elnökeként
 

Navracsics Tibor fenti mondataihoz hasonlóan fogalmazott ugyan év végi nyilatkozatában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, valamint az uniós soros elnökség átvételének másnapján Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Martonyi János külügyminiszter is, a korrekció lehetőségéről az [origo]-nak magas rangú kormányzati tisztviselők azt mondták, hogy a politikusok csak a kedélyek megnyugtatására, a "vihar leülepítésére" dobták be.

"Senki nem számított ilyen heves támadásokra, de az is biztos, hogy nem fogunk meghátrálni, és nem változtatunk a törvényen ezek miatt" - jelentette ki például az esetleges korrekciót firtató kérdésünkre egy közigazgatási minisztériumi vezető, aki szerint a kormány csakis akkor fog módosítani a szabályozáson, ha arra jogilag kötelezi majd valami - például egy európai bizottsági vizsgálat nyomán indult eljárás. "Ez azonban rendkívül hosszadalmas, maga a procedúra is eltart több évig, de még itt sem tartunk, hiszen még a vizsgálat sem indult el" - tette hozzá a forrás, aki biztos abban, hogy az Európai Bizottság nem is talál majd fogást a törvényen. "A jogszabály eddigi bírálói sem konkrét pontokat kifogásoltak, hanem magát a rendszert, a médiahatóság és a közszolgálati média átalakítását is érintő 'politikai terméket'" - érvelt a politikus. Személyes véleménye szerint a törvény egyébként két ponton "lehetne necces": a sajtótermékekre kiszabható bírság mértéke és a bírságkiszabás objektív kritériumainak hiánya miatt, szerinte azonban ezek mindegyikére van európai példa, amelyekbe eddig semmilyen uniós szerv "nem kötött bele".

Gazdasági érdekeket sejtenek a háttérben

A minisztériumi vezető állítása szerint már csak azért sem vetődött fel komolyan a módosítás szándéka, mert a botrányoknak a kormánytagok általános véleménye szerint csak ürügye volt a médiatörvény, valójában azonban, úgy vélik, hogy korábbi gazdasági és politikai sérelmeiket (például a multinacionális vállaltokat érintő ágazati különadók miatti érdeksérelmeiket) torolják meg az egyes országok az uniós elnök "Magyarország befeketítésével".

Erre utalt egyébként a soros elnökség elindulásáról tartott hétfői háttérbeszélgetésen Győri Enikő európai ügyekért felelős államtitkár is, aki - sejthetően a német nagyvállalatok panaszaira és német politikusok bírálataira utalva - úgy fogalmazott, hogy "ott van nagy hörgés, ahol nagy vállalatok szenvedtek sérelmet". Az államtitkár azt is hozzátette: szerinte a világnak nem a médiatörvénnyel van baja, hanem a Fidesz kétharmados győzelmével és parlamenti többségével "nem tudnak mit kezdeni". Ennek ellenére, azt mondta, a kormány felkészült a további támadásokra, és van stratégiája a botrányok kezelésre, annak részleteiről azonban nem közölt semmit.

Konkrét kommunikációs stratégia ugyanakkor információink szerint még mindig csak most formálódik a támadások kezelésére. Egy másik névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, először a hét eleji kormányülésen vetődött fel, hogy az ügyben mindeddig nem illetve rosszul működött a kormányzati kommunikáció és hogy a miniszterelnöki szóvivő, Szijjártó Péter és a külügyminiszter magyarázatai, védekezései helyett átfogóbban kellene kezelni az ügyet. A kormány kommunikációs szakértőinek január közepére kell letenniük az asztalra egy átfogó stratégiát arról, hogyan kell reagálni az ilyen jellegű támadásokra, de közben - ettől függetlenül - például a Külügyminisztérium is megkezdte a védekezést. A médiatörvény angol fordítását például, amelyet eredetileg az Európai Bizottság kért a kormánytól, "prevenciós céllal" és egy a bírálatokat pontról pontra cáfoló érvgyűjteménnyel kiegészítve megküldték valamennyi magyarországi külképviselet vezetőinek is. (A törvény átküldött fordításából ugyanakkor több lényeges pont is kimaradt. A fordítás hiányosságairól részletesen itt olvashat).

Arra számítanak, hogy "elül a felhajtás"

A Külügyminisztériumból származó információink szerint a tárca adott esetben úgynevezett háttérbeszélgetést is tart majd a diplomatáknak, és ezzel párhuzamosan a kormány felveszi a kapcsolatot a nemzetközi sajtó képviselőivel. Egy miniszterelnökségi forrás szerint szerdán például már tartottak egy külön, csak a médiatörvényről szóló tájékoztatót 55 Brüsszelből idehívott újságírónak, csütörtökön pedig a külföldi lapok magyarországi tudósítóinak tartanak ugyanilyet.

Az [origo] által megkérdezett kormányzati tisztviselők egyébként egybehangzóan arra számítanak, hogy "hamar elül a felhajtás" és a kommunikáció is az uniós elnökség feladataira, illetve a közösség "egyéb gondjaira", például a nehéz helyzetbe került tagállamok gazdasági problémáira terelődik majd. A nyilvánosság előtt ugyan a Fidesz frakciója egységesen kiáll a törvény mellett, háttérbeszélgetésekben a képviselők már kevésbé egyetértőek: a közel tucatnyi megkérdezett politikus egyformán komolynak, kínosnak és károsnak nevezte a kialakult helyzetet.

Tíz százalék "gyalázat"

"Überciki" - fogalmazott például a frakció egyik vezető tisztségviselője, aki szerint a folyamatos változások miatt követhetetlen médiatörvény tervezetével az utolsó hetekig legfeljebb azok a képviselők foglalkoztak, akik a parlament sajtóbizottságában ülve valamelyest képben voltak a részletekkel, a többség azonban csak akkor figyelt fel az egészre, amikor a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogával kapcsolatban vita, illetve feszültség alakult ki a közigazgatási miniszter és a miniszterelnök között. A névtelenséget kérő képviselő szerint azonban akkor is csak ez az egy pont került szóba frakcióülésen, és noha folyosói beszélgetések alapján úgy látta, hogy "többeknek voltak több ponton fenntartásai", a most vihart kavart részek sosem voltak napirenden, és senki nem vitatta vagy kifogásolta azokat nyíltan korábban.

"Egyszer az LMP-s Schiffer András azt mondta nekem a büfében, hogy a törvény 90 százalékával nincs baja, és jónak tartja. Na, én is így vagyok ezzel, a fennmaradó tíz százalék azonban gyalázatos"- mondta a Fidesz egyik, a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló képviselője. A politikus az ellenzéki vélemények lesöprését és a törvény "parlamenten való áterőszakolását" is durvának tartja, a különadókban érintett közalkalmazottak, az Alkotmánybíróság függetlenségét féltők és magánnyugdíjpénztári tagok után ezzel szerinte ugyanis ismét széles rétegeket haragított magára a kormány. Az általa is kifogásolt "tíz százalékkal" pedig szerinte tehát többet veszít majd a kormányoldal, mint amit nyert volna a törvény eredeti céljával, hogy "rendet tegyen a sajtóban."

"Meg lehetett volna csinálni szépen is, úgy, hogy egyeztetünk a szakmával, tárgyalunk az ellenzékkel. És nem történt volna semmi, ha Szalai Annamáriát nem a miniszterelnök, hanem a parlament választja, és mondjuk nem kilenc, csak öt vagy hat évre" - érvelt egy másik, frakciótisztséget is betöltő képviselő, aki a többiekhez hasonlóan úgy látja: a történtek hosszú távon rányomják majd a bélyegüket az Orbán-kormány nemzetközi megítélésre.

forrás és szerző : origo.hu / Joó Hajnalka, Szabó András


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.