Oszsza meg másokkal is

A Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelés kapcsán közölt Magyarországról kommentárt pénzügyi rovatában szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Hanno Mussler szerint a jegybank lépése utólag arra irányuló kísérletként is értékelhető, hogy megvédje a forint árfolyamát a kormány irányvonalát ért nemzetközi bírálatokkal szemben. Egy hét leforgása alatt a forint az euróval szemben 1, a svájci frankkal szemben pedig 1,3 százalékot erősödött, miközben a térség valutái, mindenekelőtt az orosz rubel és a török líra, nagyjából egy százalékkal gyengültek.

"Holott a Magyarországról érkező hírek többnyire rossznak tűnnek Az S&P után a Moody's is leminősítette az ország hitelképességét. A jegybank és a kormány állandó vitában áll egymással. A gazdasági növekedést szem előtt tartó kormány bosszúságára az előbbi újabb kamatemeléseket helyezett kilátásba, amelyek fékezik a növekedést. Az MNB azt a nemzetközi felfogást vallja, amely szerint a kormány nem tartósan, hanem csak egyszeri és korlátozott idejű intézkedésekkel (például a bankadóval) akarja lefaragni a költségvetés hiányát" - írta a német újság elemzője.

Járom az utat

Mint rámutat, a bankadó miatt főként a külföldi pénzintézetek szitkozódnak. "A Budapesten képviselettel rendelkező osztrák bankok létszámleépítéssel reagálnak. A nehezen kiszámítható Orbán-kormány miatt a jövőben is számolni kell a forint árfolyamának ingadozásával. Azt még nem lehet megítélni, bölcs húzás volt-e a nemzeti-konzervatív Orbán részéről, amikor a nyáron visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további segítségét. A nemzetközi befektetők viszont jóformán megsértődtek azon, hogy Magyarország megpróbálja a maga útját járni" - állapította meg Mussler.

A magyar történelem traumáit és a szomszédos népekhez fűződő viszonyt érintő kitérő után a cikkíró úgy véli: a földrajzi fekvés meg a történelem talán részben magyarázatot ad arra, miért érzik a magyarok sokszor úgy, hogy el vannak szigetelve, és a nemzetközi közösség mostohán bánik velük. "Ez az érzés néha bizonyára nem teljesen alaptalan. Ugyanakkor kényelmes dolog másokat okolni a saját mulasztásokért. A vasfüggöny leomlása után az összes egykori kommunista ország közül látszólag Magyarország rendelkezett a legjobb kilátásokkal. A kormányok azonban alighanem túlságosan is hallgattak angolszász tanácsadóikra, és körüludvarolták a multinacionális cégeket. Kelet-Európa egyetlen más országában sem folyósítottak a bankok annyi hitelt svájci frankban, mint Magyarországon." - tartalmazza a cikk.

Sikeres akció a frankhitelek ellen

A frankhitelek megtiltása és az államháztartás szanálásának megindítása a szerző szerint talán nem tűnik igazán tartósnak, ám nem nevezhető sikertelennek. Még a kormányt kritikus szemmel figyelő jegybank is valószínűnek tartja a költségvetési hiány 2,7 százalékra történő leszorítását 2011-ben. "Ha két évvel a kutyaszorító után Görögország és Írország ilyen jó helyzetben volna, mint Magyarország, azon sokan csodálkoznának. Az Európai Bizottság két hónappal ezelőtt még az euróövezet legjobbjairól, Finnországról és Luxemburgról sem feltételezte, hogy deficitjük idén a GDP 3 százaléka alatt lesz. Talán hagyni kellene a magyarokat, hadd menjenek a maguk feje után" - zárta kommentárját a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A lehető legrosszabbkor jött leminősítés

Soha nem jön jól a hitelképesség leminősítése, ám Magyarország esetében az időzítés különösen rossz volt: a Moody's Investors Service hitelminősítő egy hónappal a soros magyar EU-elnökség kezdete előtt rontotta a "bóvli" kategóriától mindössze egy fokozatnyira lévő szintre a magyar adósosztályzatot - áll a Financial Times szerdai szerkesztőségi kommentárjában. A londoni gazdasági napilap szerint a Moody's bizonyos mértékig csak a többiek után futott, ugyanis van olyan hitelminősítő, amelyiknél Magyarország már a "BBB mínusz" (a Moody's osztályzati módszertanában a most megadott "Baa3"-nak megfelelő) osztályzati szinten volt.

Mivel azonban Európa gazdaságai "költségvetési mikroszkóp" alatt vannak, a lépés tükrözi a növekvő aggodalmakat is Magyarország gazdaságpolitikai döntéshozatalának "szeszélyes természetével" kapcsolatban. Budapestnek ezeket az aggodalmakat teljes mértékben kezelnie kell - írta a szerdai Financial Times.A szerkesztőségi kommentárrovatban megjelent írás szerint a Fidesz áprilisban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy növekedéssel, semmint megszorításokkal vezeti ki a gazdaságot a bajból. A növekedéspárti gazdaságpolitika nem is ésszerűtlen: a magyar közadósság, amely a nemzetgazdasági kibocsátási értéknek hozzávetőleg a 80 százaléka, nem fog csökkenni növekedés nélkül. A Financial Times szerint azonban a terv előmozdítását célzó gazdaságpolitika "nem bizonyult meggyőzőnek".

Ad-hoc gazdaságpolitika gyöngíti a forintot

A program központi eleme a jövedelmi és a társasági adók csökkentése. Mivel azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem járul hozzá, hogy Magyarország ezeket az adócsökkentéseket magasabb államháztartási hiányokkal finanszírozza, a kormány a bankokra és a közszolgáltató cégekre kirótt profitadók módszeréhez folyamodott, és "állami ellenőrzés alá helyezte" az ország magánnyugdíj-alapjait.

Az egyszeri intézkedések és a "a könyvelési alkímia" elősegítheti Magyarország rövid távú deficitcéljainak teljesítését. Az ország strukturális problémáit azonban semmiféle módon nem kezelik - áll a Financial Times szerdai kommentárjában. Mindezek mellett a kormány "megfosztotta méregfogától" a Költségvetési Tanácsot is, és korlátozta az Alkotmánybíróság ítélkezési jogát költségvetési kérdésekben. Az eredmény a független költségvetési felügyelet hiánya. Nem csoda, hogy a befektetők idegesek - írta a londoni gazdasági napilap. A Financial Times szerint Budapestnek - ahelyett, hogy "a bírálókra szájkosarat húzna" - az ország számára égetően szükséges strukturális reformokat kellene "áthajtania". A profitadók sem tudják örökké elfedni azt a tényt, hogy a közszférát meg kell nyirbálni, a nyugdíjkorhatárt emelni kell, és növelni kell a foglalkoztatási rátát is.

Magyarországot minden arra ösztönzi, hogy kezelje ezeket a problémákat. A háztartások adósságállományának több mint a fele devizaalapú, és ha az "ad hoc" gazdaságpolitikai döntéshozatal még tovább gyengíti a forintot, "az elgyötört fogyasztók" lassítani, és nem serkenteni fogják a magyar gazdaságot - áll a Financial Times szerdai írásában. A lap szerint a politikai és a gazdasági gyengeségek alááshatják a magyar EU-elnökségi időszakot. Hasonló sorsra jutott a cseh elnökség 2009-ben.

A Lisszaboni Szerződés elfogadásával a soros elnökségi rendszernek ma már kisebb a súlya, mint korábban volt. Európa azonban aligha engedhet meg magának egy "szeszélyes vezetőt" - fejeződik be a Financial Times szerdai szerkesztőségi kommentárja.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / MTI


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.