Oszsza meg másokkal is

Az ülésen felszólalt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának helyettes államtitkára, Nyitrai Imre, aki sok mindenről beszélt, csak a kormány szegénység-ellenes terveit nem említette.

A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2004 áprilisában alakult meg, és még abban az évben az Európai Szegénységellenes Hálózat teljes jogú tagja lett. A hálózat érdekvédelmi tevékenységet folytat, Európában ez az egyik legnagyobb és legaktívabb szociálpolitikai lobbicsoport. Tevékenységét úgy végzi, hogy bevonja a szegénységben élőket. Tapasztalati szakértőket képeznek ki közülük, akik aztán részt vesznek a civil szervezetek, az önkormányzatok, a közigazgatási hivatalok, de még a minisztériumok munkájában
mbr> A magyar Szegénységben Élők Parlamentjében a munka úgy folyik, hogy a régiók, s a tagszervezetek delegáltjai, vagyis a szegények először meghallgatják a kormányzat képviselőjét, majd a Hálózat vezetőinek az értékelését, azt követően pedig szekcióüléseken a legégetőbb problémákkal foglalkoznak: a gyermekszegénységgel, a lakhatással, a foglalkoztatással, az oktatással, a szociális szolgáltatásokkal és a pénzbeli juttatásokkal. A munkacsoportok ez után, szakértők bevonásával és újságírók segítségével javaslatokat fogalmaznak meg, melyeket a kormány elé tárnak.

Az idei parlamenti ülésen gyerekek is részt vettek. A felnőttek között voltak városi és falusi szegények, férfiak, nők, családosok, egyedülállók, cigányok, hajléktalanok... A kormányt legmagasabb szinten a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselte, Nyitrai Imre helyettes államtitkár úr személyében. Tervezett előadásának címe: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerepe a szegénység csökkentésében. Nyitrai Imre kivetítőn mutatta be a minisztériumokban bekövetkezett szerkezeti átalakulásokat; mely hivatalok szűntek meg, mik léptek helyébe, jövőre milyen háttérhivatal jöhet létre, azt mely intézet fogja össze.

Majd az egybegyűlt száz magyar szegénynek kijelentette, a nyomor elviselhetetlen, és hogy a szegénység senkinek sem jó: "Ebben a kérdésben azonos csónakban kell ülünk, mert a változás szele itt van, és megpróbáljuk ezt jó irányba fújni. Csakhogy amikor a változás szele fúj, akkor sokan falat emelnek, míg mások szélmalmokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium mindenképpen a szélmalom építéséhez szeretne partnerséget fölajánlani a jelenlevőknek." Ezt követően a helyettes államtitkár úr neheztelésének adott hangot. A szegénységellenes hálózat európai, brüsszeli találkozóján ugyanis, melyen jelen volt, egy bizonyos Radics Béla úr, az új magyar kormányról kijelentette: szegényellenes. (Radics Béla magyar szegény, magyar cigány 2000-ben hagyta el Magyarországot, Kanadába ment, dolgozott, megtanult angolul, aztán mert nem kapott menekültstátuszt, visszajött. Jelenleg tapasztalati szakértői képzésen vesz részt.)

Nyitrai Imre az elmúlt öt esztendőről is beszélt. Hogy az akkori kormányzatok mintegy 70 milliárd forintot vontak ki és el a szociális szférából, majd azt boncolgatta, a nyomor miért nem egyenlő a szegénységgel: " ...Gyerekkoromban szoba-konyhában éltünk öten, s kikértem volna magamnak, ha valaki azt mondja, szegények vagytok... Volt egy iskolába járó cipőm meg egy ünneplős. De ettől még, ha valaki azt mondta volna, mi van, nyomorogtok, lehet, hogy arcon is vágom...." A nyomor az, magyarázta a szegényeknek és nincsteleneknek Nyitrai helyettes államtitkár úr, amikor már valaki képtelen a tenni akarásra. "Amikor már feltétel nélküli segítségre van szüksége. Az éjszakáját utcán töltő ember nyomorban él, a mindenféle közüzemi lehetőségektől elszakított cigánytelepi, sokgyerekes, a gyerekeit iskolába nem járató, talán még ruházni is alig képes személy nyomorban él... A legfontosabb, hogy ne nőjön a számuk. Meg kell állítani a lecsúszást... Szeretnénk elkerülni, hogy Magyarországon szegénykórházak alakuljanak ki vagy újabb oktatási szegregátumok. Azt kérem önöktől, a Hálózat működtetőjéről, hogy bizalommal tekintsenek a kormányzati lépésekre...Tegyenek javaslatokat."

Ekkor kért szót Radics Béla szegény magyar cigány. Merthogy ő Brüsszelben a rendszerváltás utáni magyar kormányokat véleményezte, a jelenlegit pedig csak az ügyben említette, hogy olyan törvényt kíván alkotni, ami alapján a közterületekről kitilthatják a hajléktalanokat. Most azt kérdezi, hogy a mintegy 1600 magyarországi cigány nyomornegyed felszámolására a kormányzatnak van-e terve. A Kossuth Rádió tudósítója, csakúgy mint az LMP országgyűlési képviselője is konkrét válaszokat kért: milyen intézkedéseket tervez a kormány, hogy a társadalmi különbségek ne nőjenek, mit várhatnak a mély szegénységben élők. Nyitrai úr, válaszként azt mondta, a jelenlévők ne tegyenek úgy, mintha nem tudnának arról, az ország milyen helyzetben van. És hogy ő, személy szerint annak örül, hogy nem kellett meglépni azt, amit Romániában, ahol negyedével csökkentek a nyugdíjak, vagy nem kellett követni Csehország példáját, ahol tíz százalékkal csökkentek a közalkalmazotti bérek. A magyar közterületen élők pedig miután életveszélyes tevékenységet folytatnak, ennek felszámolását életmentésnek tartja, és messzemenőkig támogatja. "Bővülésről, mondta, a 2011-es évben beszélni nem tudunk. A jövőben majd elkészül a nemzeti szociálpolitikai koncepció, annak megvitatása után az új, egységes szolgáltatási törvény..."

Körülbelül ennyit mondott Nyitrai Imre, majd anélkül, hogy a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetői megszólalhattak volna, távozott. Az ülésen részt vevő szegények, miután kifejezték döbbenetüket, és nemtetszésüket, munkába kezdtek. Szekcióüléseken összegezték tapasztalataikat a közmunkáról, amit szeretnének kivonni a politikai befolyás alól - a kisebb településeken közmunkához ugyanis az jut, aki a polgármesterre szavaz. A munkaügyi központok elégtelen munkájáról - van olyan település, ahol már több tucatnyi bábát és dajkát képeztek ki, ám gyerekek nincsenek; a szociális bérlakások elosztásáról - nincs ellenőrzés, a cigány családokat rendre külterületre rakják, sok a spekulációs okból üresen álló önkormányzati lakás. Energiaügyben elsődlegesen a fogyasztót kellene támogatni, nem pedig a szolgáltatót; a családok átmeneti otthonaiban általában csak az anyákat tudják fogadni a gyermekeikkel, az apák számára nincsen hely, a munkaadóknak, a munkahelyeknek tegyék kötelezővé az álláskeresők dokumentálását, a dokumentációt vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy úgynevezett tapasztalati szakértők ellenőrizhessék...

A Szegénységben Élők Parlamentje reggel tíztől délután fél ötig tanácskozott. Észrevételeiket, javaslataikat eljuttatják a magyar kormánynak, elmondják nemzetközi fórumokon, mindenütt, ahol kíváncsiak rájuk.

forrás és szerző : Scipiades Erzsébet / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.