Oszsza meg másokkal is

Szakmai, tartalmi, jogi és morális szempontból egyaránt megalapozatlannak tartja Réthelyi Miklós oktatásért is felelős miniszter „kérését” Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdasági tanácsának tagjaként szintén megkapta a tárcavezető azon levelét, amelyben november 30-i hatállyal önkéntes távozásra kéri a kormányzati delegáltakat. A tárcavezető szerint ugyanis a tagok távozása lehetővé tenné „az állami vagyonnal való gazdálkodást, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek megfelelő érvényesítését”.
 

Az előző rezsim kinevezettjeinek menni kell
Népszabadság - Bócsi Krisztián
 

A miniszter „kérése” nemcsak azért különös, mert a hatályos felsőoktatási törvény értelmében nem hívhatja viszsza a felsőoktatási intézményekben működő gazdasági tanácsok (gt) tagjait, hanem azért is, mert a kormányzati delegáltak többségének mandátuma február végén amúgyis lejár, a készülő új felsőoktatási törvény koncepciója pedig teljes egészében meg is szüntetné a gt-ket.

A lapunk által megkérdezett gt-tagok azt mondták: nem mondanak le. Békesi László úgy véli: semmilyen szakmai érv nem szól lemondása mellett, ezért nem tesz eleget a kérésnek. Ezt már egy válaszlevélben közölte is Réthelyi Miklóssal. „Ön nem tesz említést arról, hogy az én gttagságom hol és mennyiben gátolja a felsorolt – általam és a gt-k más tagjai által egyébként nem ismert – célok és elgondolások érvényesítését. Nem is érvelhetne ezzel, hiszen a gt-k és tagjaik törvényi feladatuknál és felhatalmazásuknál fogva semmilyen befolyással nincsenek az új felsőoktatási törvény, vagy szabályok kidolgozására, így azokat sem elősegíteni, sem gátolni nem képesek”, fogalmazott a volt pénzügyminiszter. Majd úgy folytatta: „a legjobb hiszemű feltételezések mellett sem tudok másra gondolni, mint arra, hogy Ön ezen a területen is folytatni kívánja kormánya eddigi gyakorlatát és megpróbál eltávolítani mindenkit, és mindenhonnan, akit nem a jelenlegi rezsim bízott meg valamilyen feladattal.”

Békesi László lapunknak azt mondta: a minisztérium „csupán átfesti a cégért, és kicseréli az ágyakat”, hiszen az új felsőoktatási törvény koncepciójában maga is elismeri, hogy szükség van a gazdasági tanácsokhoz hasonló testületekre, a rektoroknak és a dékánoknak ugyanis lehetővé tenné ilyenek létrehozását. Az egyetlen cél, hogy ne az előző kormányok által delegált tagok üljenek e testületekben, és másképp nevezzék őket.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtófőosztályán a kormánydelegáltak távozását kérő levél okait firtatva azt a választ kaptuk: Réthelyi Miklós levelében pontosan megfogalmazta az okokat. Közölték azt is: az esetlegesen lemondott tagok helyébe a hatályos jogszabályok alapján új tagokat delegál majd a kormány.

Szemlélet az egyetem vezetésében

Európában a szakértői – konzultatív jellegű vagy döntési joggal is felruházott – testületek létrehozása az egyetemeken és a főiskolákon bevett szokás. A cél az, hogy az elsősorban akadémiai, tudományos ismeretekkel bíró rektori irányítás mellett a racionális gazdasági szempontok is érvényesüljenek, hiszen egyegy felsőoktatási intézmény létszáma és költségvetése meghaladja egy közepes méretű városét.

Magyarországon a gazdasági tanácsok hosszas huzavona után 2006. március 1-jén álltak föl a felsőoktatási intézményekben. A 2005-ös felsőoktatási törvény eredetileg irányító testületek néven széles körű jogosultsággal ruházta volna föl e grémiumokat, amelyek tudományos és gazdasági kérdésekben is dönthettek volna. Az Alkotmánybíróság azonban a felsőoktatási autonómiára hivatkozva alkotmányellenesnek találta, csakúgy, mint azokat a terveket, amelyek – a később már gazdasági tanács néven futó – testületeknek vétójogot adott volna a gazdasági kérdésekben. A részben egyetemi, részben külső szakértőkből álló, hét–kilenc tagú tanácsoknak így végül csupán a véleményező, döntéselőkészítő szerep jutott: gazdasági, hatékonysági szempontokból véleményezhetik többek között a költségvetést, a nagyobb beruházásokat, az intézményfejlesztési terveket.

A testületekbe a mindenkori kormány jelölhet öt évre két-három főt: ők munkájukért havi bruttó 150 ezer forintos tiszteletdíjat kapnak. A Magyar Bálint minisztersége alatt delegált 69 kormányzati tag között öt volt pénzügy-, illetve gazdasági miniszter, hat bankvezető és 27 vállalatvezető is szerepelt (azóta a tagok egy része kicserélődött). A tagokkal szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a felsőoktatási törvény, így nem kaphatnak helyet a tanácsban kormánytagok, államtitkárok, köztisztviselők, polgármesterek, önkormányzati, országgyűlési vagy EP-képviselők, politikai pártban tisztséget betöltők.

forrás : nol.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.