Oszsza meg másokkal is

Vészesen közeledik a Sanghaji Világkiállításon a magyar nap (augusztus 22.), könnyen lehet azonban, hogy az érdeklődők zárt ajtókat találnak. A Népszabadság információi szerint ugyanis a magyar kormány - hivatalos vizsgálatra hivatkozva - nem folyósít az expón részt vevő cégnek, a kínai vállalkozókat (akik az üzemeltetésért, a takarításért és az őrzésért felelnek) azonban nem érdekli, miért nem kapják meg a szolgáltatásokért járó pénzt.

Az egyik vállalkozó bejelentette: ha a magyarok nem fizetnek, a jövő héten levonulnak a területről, s hogy nyomatékosítsa szavait, még figyelmeztető sztrájkot is tartott szerda délután. Ha a több mint 60 fős műszaki brigád végleg távozik, az a magyar pavilon végét jelenti - minősíttetni kellett ugyanis az alkalmazottakat, új csapat verbuválására menet közben már nincs lehetőség.

A kezdetek

Nem ez az első aggasztó hír a világkiállítás magyar pavilonjáról, már a közbeszerzési eljárás is nagy port kavart. Bár a 2008-ban meghirdetett pályázatra három cég jelentkezett, kettő már az elején elvérzett. Végül a tender kiírása előtt alig pár hónappal alapított Genexpo 2010 Kft. nyert, melynek többségi tulajdonosa egy hongkongi cég (Genexpo 2010 Ltd.), a kisebb üzletrészt pedig az a Dégen István birtokolja, aki a Hungexpo vezérkarának volt a tagja.

Akkoriban többekben is felmerült a kérdés, hogy felelhetett meg a rendkívül szigorú kritériumoknak - úgy mint kulturális rendezvényszervezésre, kiállítási tér létrehozására és üzemeltetésére vonatkozó engedély megléte, kommunikációs referencia, illetve 2006-2008 között évi, legalább nettó hárommillió eurós forgalom - a fiatal cég. A kiállítás körüli megállapodásokat jól ismerő forrásaink szerint a Genexpo mindössze egy egyoldalas papírt lobogtatott, melyen azt állt, rendelkeznek a kért tapasztalatokkal, a bíráló bizottság azonban nem ellenőrizte az adatok valóságtartalmát.

Ezzel szemben a kivitelező cég ügyvezető igazgatója, Galambos Iván úgy fogalmazott: a kft. 80 százalékos többségi tulajdonosa egy kínai cég (amely szintén két kínai cég tulajdonában áll - a szerk.), rengeteg építéssel, kiállítással kapcsolatos tapasztalatot tudott felmutatni, a kisebbségi tulajdonos pedig a rendezvényszervezéssel és utaztatással foglalkozott. "A szigorú kiírásnak megfelelt a Genexpo, a másik kettő nemhogy panaszt nem tett a döntőbizottságnál, de még hiánypótlást sem adott be. A lehetőség adott volt, hogy reklamáljon, akinek nem tetszett a döntés, de senki nem élt vele" - mondta a Hírszerzőnek Galambos.

Huszty András első jelentősebb állami funkcióját 1989-ben kapta az Általános Értékforgalmi Banknál, ahol a Horn-kormány alatt, 1995-ben lett vezérigazgató. A következő évben a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója lett, amely tisztségről 1998-ban lemondott. 2002-től a Malév Rt. kinevezett elnökeként dolgozott.

Huszty távozni kényszerült a Malév elnöki székéből, miután az ÁPV Rt. vizsgálata felvetette a felelősségét abban, hogy Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter ügyvédi irodája szabálytalanul kapott megbízást a Malév jogi átvilágítására. Ennek ellenére nem csappant meg a kormány bizalma: a volt MFB vezér a magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízott lett 2003-ban.
A kormányhatározathoz - mely döntött Magyarország részvételéről a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon - tartozó Részvételi Megállapodást 2007. szeptember 5-én Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jelenlétében írta alá Dr. Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott. A szerződés 2,5 milliárd forint plusz áfáról szólt.

"A Gömböc semmire nem jó"

Bár a világkiállítás témája a "jobb város, jobb élet", hazánk pavilonjában egy 3 méter magas Gömböc , körülötte sok kisebb mása található. A Hírszerző Vedres Andrást, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkárát, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFIA) elnökét kérdezte a szerkezetről és a kinti tapasztalatairól. Ő ugyanis tagja volt a 120 ország pavilonjait vizsgáló és minősítő bizottságnak.

"Idén az urbanizáció, a társadalmi élet, az épített környezet köré épült a kiállítás. A magyar Gömböc azonban a legtávolabbi rokonságban sem áll ezekkel a fogalmakkal. Az égvilágon semmire nem jó. Egy formaművész kiállításon be lehetett volna mutatni, de érthetetlen, hogy a szerkezettől miért lesz jobb a város, vagy az élet" - mondta a főtitkár, hozzátéve: annak idején rengeteg ötlet érkezett arra, hogy milyen tárgyat vigyen Magyarország a kiállításra, de Huszty lesöpörte mindegyiket az asztalról, és egymaga döntött a Gömböc mellett. (Lapunk meg szerette volna kérdezni a volt kormánybiztost döntésének okáról, de elérhetetlennek bizonyult).

Vedresnek nemcsak a kiállított tárggyal kapcsolatosan merültek fel aggályai. Beszámolója szerint a standon senki nem magyarázza el a Gömböc értelmét, "mindenféle gerendák lógnak a mennyezetről" amik miatt meg kellett erősíteni a kibérelt pavilon födémjét, ráadásul - a főtitkár beszámolója szerint - látogatásakor, az eredeti tervekkel ellentétben, még csak nem is mozognak a fa gerendák.
 

A Gömböc a sanghaji expo magyar pavilonjában: "senki nem magyarázza el
 

"Egy óriási Gömböc van a stand közepén, az oldalsó vitrinen pedig két kínai kislány lökdösi ennek a kicsinyített mását. Nincs sehová kiírva, hogy mire való a Gömböc, miért jó, nem mutatják be Magyarországot, ráadásul a hostess lányok azt sem tudták elmagyarázni, hogy valójában mi is a szerkezet" - mesélte kinti élményeit Vedres, aki elmondta azt is: a fenti problémák miatt a 15 tagból álló bizottság az utolsó helyre sorolta a magyar pavilont. Vedres leszögezte: sokkal kevesebb pénzből, látványos, színes és informatív bemutatót tartott volna.

"Gárdony az első magyar ökováros. Bemutattam volna, hogy fűtenek termálvízzel, hogy használják a geotermikus energiát, a Velencei-tóhoz köthető nagy madárrezervátumot és az ökostrandot" - sorolta ötleteit az elnök.

A Genexpo 2010 ügyvezetője viszont a Hírszerzőnek azt mondta a Gömböcről: a kínai emberek úgy érzik, hatalmas belső harmónia uralkodik benne, ezért "imádják, forgatják, csodálják". "A fanyalgóknak le szeretném szögezni: a magyar pavilon az egyik leglátogatottabb." A hostessek tudását megkérdőjelező kritikákat elutasította, ugyanakkor elismerte, hogy "csak" a nyitás utáni második nap tették ki az információs táblákat.

A világkiállításról szóló honlapon olvasottak alapján úgy tűnik , minden a legnagyobb rendben megy kint. Galambos azonban megerősítette: anyagi gondokkal küzdenek.

Valaki nem mond igazat

Galambos megerősítette a hónapok óta ki nem fizetett számlákkal kapcsolatos sajtóértesüléseket. "Az áprilisi, májusi és júniusi számlákat sem fizették még ki. Eddig az alvállalkozóim állták a költségeket, de már ők sem bírják" - fogalmazott a cégvezető, akitől azt is megtudtuk: 250-300 millió forinttal lóg nekik az állam.

Ezzel szemben a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság (KIM) közleményében az áll: "a kormány nem zsarolható, a pavilon üzemeltetésére, a programok megvalósulására minden jogos és arányos költséget" kifizettek. Igaz, hozzátették, a "magyar kormány számára fontos, hogy a világkiállítás magyar részvétele megfelelő keretek között valósuljon meg, melynek érdekében a kulturális programok megvalósulását a megfelelő vizsgálatok után biztosítja". Mindez azt jelenti, hogy csak a vizsgálat lezárta után folyósítanak további összegeket.

A tárcánál ugyanis úgy vélik: a magyar állam számára előnytelen szerződés megkötésére került sor a 2010. évi Sanghaji Világkiállítás magyar részvételével kapcsolatban. "Ennek alapján, illetve a felmerült visszaélések gyanúja kapcsán történik a vizsgálat, nyomozás" - olvasható a KIM válaszában. A Hírszerző azon kérdésére, hogy - az "előnytelen szerződés ellenére" - hagyják-e, hogy bezárjon a magyar pavilon, egyelőre nem kaptunk választ.

Pedig az idő vészesen fogy. Galambos nem tudta megmondani, hogy kitartanak-e augusztus 22-éig, vagy csak később, de a záróünnepség előtt be kell-e zárni a pavilont. A vizsgálattal kapcsolatos kérdéseinkre leszögezte: jelenleg érvényes az állam és a Genexpo között létrejött szerződés, az abban foglaltakat épp az állam nem teljesíti, ugyanakkor megerősítette, hogy a rendőrség is információkat gyűjt az ügyben.

"A tízezer méteres futásnál sem az ötezredik méter után rántják ki a versenyzőt doppingtesztre. Az elején vagy a végén átesik a vizsgálaton, ha kiderül, hogy illegális szert használt - a mi esetünkben szabálytalanságra derül fény - akkor a megmérettetés végén felelősségre lehet vonni" - fogalmazott Galambos.

Nyomozás zajlik, eredmény még nincs

Papcsák Ferenc elszámoltatásügyi kormánybiztos a Hírszerzőnek megerősítette: másfél-két hete kezdeményezett vizsgálatot az ügyben, de hogy "mi szúrt neki szemet", nem kívánta elárulni.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett vizsgálatnak két hét múlva lehet eredménye, addig azonban nem kíván részleteket elárulni. Papcsák nem tett még feljelentést, a források elosztásáról pedig nem szeretett volna nyilatkozni, mondván: a KIM hatáskörébe tartozik a téma.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnöke, Gaál Szabolcs Barna szabadsága miatt elérhetetlennek bizonyult a csütörtöki nap folyamán.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.