Bomlik a Dzsumbuj II. rész
2009.06.24. 05:28

A szociális munkás szemével
Sorozatunk első részében beszámoltunk arról, hogyan élik mindennapjaikat az Illatos és Gubacsi út metszéspontjában pusztuló gettóban lakó emberek. Ezúttal a több mint 10 éve a Dzsumbujban dolgozó szociális munkást, Szántó Katát kérdeztük, milyennek látja ő az ott élők, különösen a gyerekek helyzetét.
Hány családot érintett a nemrégiben kezdődő részleges épületbontás?
80-90 családot, de pontos számot nem tudok mondani, mert több dimenzióban zajlik a telep felszámolása. A most bontott épületet szisztematikusan kiürítették, innen 50 családot költöztettek el, de a másik két épületből is sok család ment el az elmúlt években. A lakók többsége máshol kapott önkormányzati bérlakást, sokan a IX. kerületben, néhányan a VII. és VIII. kerületben, Csepelen, Pesterzsébeten, Angyalföldön, mások pedig inkább pénzt kértek lakás helyett.
[tovább a képgalériába]
A még ott lakók közül többen panaszolták, hogy az önkormányzat nagyon alacsony, néhány százezer forintos összeget ajánlott fel a költözni vágyóknak a lakásukért.
Valóban kevés pénzt ajánl fel az önkormányzat, ha valakinek a lakása még nem esik a kiürítés útjába. Aki most szeretné leadni a komfort nélküli szoba-konyhás lakását, millió körüli összegre számíthat. Ellenben ha megvárja a lakó, míg a költöztetésnél rá kerül a sor, akkor 3 millió körüli összeget kínálnak a lakásért. Ha helyzet van, az önkormányzat sokkal kompromisszumkészebb. Tulajdonképpen egészen tisztességes összegeket kaptak azok, akik akkor adták le a lakásukat, mikor a kiürítés elért hozzájuk. Kivárásra kell játszani.
Jómagam nemhogy éveket, de egyetlen napot sem bírnék kivárni, ha ott laknék. Mi nehezíti leginkább a Dzsumbuj-lakók együttélését?
Leginkább a helyszűke, és nem csak abban az értelemben, hogy kicsik a lakások, hanem közel van egymáshoz nagyon sok lakás, rengeteg lakóval és ez sok feszültséget generál. Létezik egyfajta alapzsongás, amit nagyon nehéz elviselni.
Kulcskérdés a romák, nem romák együttélése. A régóta ott élő nem romák szerint 15 éve romlott el a helyzet a Dzsumbujban, amikor az elszegényedett megyékből, Szabolcsból, Borsodból tömegével költöztek oda a munkanélküli, sokgyermekes cigánycsaládok. Állításuk szerint a korábban ott élő romákkal nem volt baj.
Mindig úgy fogalmaznak az ott élők, hogy vannak a régi dzsumbujosok, meg vannak a bevándorlók. Az ország depressziós válságövezeteiből folyamatosan érkeztek, érkeznek Budapestre emberek, mert menekülnek a nyomor elől, és egy részük a Dzsumbujban kötött ki. Ez egy roppant egyszerű és kiszámítható folyamat, viszont korábbra tenném a nagy „bevándorlási hullám” kezdetét. A szocialista nagyipar összeomlása óriási csapást jelentett nagyon sok szegény vidéki cigánycsalád számára. A férfiak korábban Budapesten dolgoztak, a nehéziparban vagy az építőiparban, amíg a vállalat meg nem szűnt. Ez a folyamat az 1987 és 1990 között kezdődött. Ráadásul akkoriban megszűntek a munkásszállók is, és a munka és lakhatás nélkül maradóknak kezdeniük kellett valamit az életben maradásért.
A Dzsumbuj-lakók között a nem romák többsége is állástalan.
Nagyon sok a munkanélküli a telepen. A Dzsumbuj helyzete nem elsősorban roma probléma. Előfordult, hogy amikor a munkáltató meglátta a jelentkező lakcímkártyáján, hogy Illatos út, kapásból mondja, hogy már betelt az állás, mindegy, hogy roma vagy nem roma az illető.
A sok gyermek viszont elsősorban a cigányokra jellemző.
Így igaz, a sztereotípia itt is igazolódik. Fiatalon szülnek a cigánylányok, és átlagosan jóval több gyerek születik a roma családokban, és a cigánynyugdíjas sem egy tipikus kategória, de persze vannak kivételek.
A dzsumbujos gyerekek járnak óvodába, iskolába? Mivel lehet hatni a mélyszegénységben élő szülőkre, hogy járassák iskolába a gyerekeiket?
Egyetlen érvünk van. Azt mondjuk a szülőnek, hogy ha azt akarja, hogy a gyerekének könnyebb élete legyen az övénél, akkor taníttassa. A Dzsumbujból sokan járnak iskolába, 12 éves korig nincs különösebb gond; kamaszkorban már több gyerek kezd el kallódni.
Pusztán az iskolába járás valóban segíthet ezeken a gyerekeken?
Az iskola azért segíthet, mert ha egy gyerek befejezi a nyolc osztályt, az oktatási törvény értelmében köteles tovább tanulni, esélye van szakmát szerezni, ami már mindenképpen minőségi változás. Igaz, sokan nem fejezik be a középiskolát, de a tendencia mégis az, hogy egyre többen járnak középfokú oktatási intézménybe és szereznek szakmát.
(A szociális munkással készült interjúnk folytatódik.)
Cikksorozatunk első része.
forrás : mixonline.hu / Fotó: E. Várkonyi Péter
|