|
Központosít, és erős államról álmodik Orbán
2010.10.22. 05:50

Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében újból hitet tett az erős, a lehetőségek határáig központosított hatalom, a mindenható állam mellett, és élesen visszautasította az évszázados vádat arról, hogy az állam rossz gazda lenne.
Oszsza meg másokkal is
Szerinte csak az elmúlt 8 évben volt az, a következő években már jó gazda lesz.Arról biztosította a képviselőket, hogy az államnál senki sem tudná jobban garantálni a közérdek érvényesülését, és a közérdek megelőzheti az egyén érdekeit is, mint ahogyan ezt a vörös iszapkatasztrófa alkalmából a kormány be is bizonyította a Magyar Alumínium Zrt. állami felügyelet alá helyezésével. A kormányfő bejelentette, hogy nemcsak a Vám- és Pénzügyőrség és az APEH-ot vonják össze, hanem a MÁV-ot és a BKV-t is.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonása kapcsán arról győzködte a házat, hogy "csak az állam elég erős a nyugdíjak garantálásához". Ezért minél több magánnyugdíj-pénztári tagot fognak ösztönözni az átlépésre az állami nyugdíjrendszerbe. Megerősítette, hogy felszámolják az úgynevezett PPP fejlesztési konstrukciókat is, amelyekben a közérdekű beruházásokhoz eddig igénybe vették a magántőkét is. A már meglévő szerződéseket is felülvizsgálják.
Megerősítette, hogy az állam tárgyalásokat kezd az önkormányzatokkal arról, hogy egyes általuk nyújtott szolgáltatást is "államosít", vagyis átveszi tőlük. Védelmébe vette a rendkívüli adókat, amelyekkel a bankoktól, biztosítóktól, az energetikai, a távközlési szektortól és a kiskereskedelemtől kalapozza össze a kormány a vállalkozói és a személyi jövedelemadó csökkentése miatt kiesett állami bevételek pótlásához szükséges pénzt. Azt mondta, hogy eddig éveken keresztül a lakosságra hárították a költségvetési hiány felszámolásának költségeit, de mostantól azokat szólítják a kasszához, akik eddig mentesültek az áldozatvállalás alól. Meglepő bejelentést is tett ezzel kapcsolatban a kormányfő, aki szerint az energetikai szektor a Bajnai-kormány utolsó napjaiban olyan szerződéseket kötött volna a kormánnyal, amelyek 178 milliárdos veszteséget okoztak az államnak.
A miniszterelnök konkrét lépéseket is bejelentett. Azt mondta, hogy német mintára megújítják a magyar szakmunkásképzést, amelybe bevonják az ipari vállalatokat, amelyek állami támogatásra számíthatnak a gyakorlati képzés lehetővé tételéért. Részmunkaidős foglalkoztatási modell beindítását ígérte 4 órás elfoglaltságot nyújtva nőknek, kedvezményes, 20 százalékos társadalombiztosítási járulékkal, a normális 27 százalék helyett. Termelői piacok nyitásával, és a Széchenyi-kártya, a Széchenyi forgóeszközhitel kiterjesztését jelentette be a mezőgazdaságban is, ahol ez az eszköz eddig nem volt használatban. Újra megígérte a fölösleges bürokrácia leépítését, az eddiginél kevesebb adminisztráció lesz a pályázatoknál, és egyszerűsítik az önfoglalkozás szabályait.
Csalódott a piac Orbán beszédében
A nemzetközi gazdasági elemzők első reakcióikban csalódásuknak adtak hangot. Egyetérteni látszanak abban, hogy a bejelentett intézkedésekben nem találtak semmit, ami az államháztartási hiány csökkentéseként lehetett volna értelmezni. Elégedetlenül értékelték a MÁV és a Volán összevonására vonatkozó bejelentést is, mert azzal kapcsolatban sem hangzott el semmi konkrétum arról, mit akar kezdeni a kormány a nagy állami vállalatok felhalmozott veszteségeivel. Van olyan szakértő is, aki már most arra figyelmeztet, hogy a szerinte semmitmondó bejelentések nagyon gyorsan, a jelenleg még kedvező befektetői hangulat megváltoztatásához vezethet. Ez a forint árfolyamának esését hozhatja magával. Az sem tetszett, hogy a kormány a magánnyugdíj-pénztárak pénzének a költségvetésbe irányításával, egy már folyamatban lévő reformot állított le, aminek negatív üzenete van a befektetők és a nemzetközi piac irányába. Barta György a CIB elemzője kifejezetten arra hívja fel a figyelmet, hogy a piac, az elemzők konkrét lépések bejelentését várták. Hány embert és milyen megtakarítással építenek le a közszférában. Amit most hallottak, az sem nem új, sem nem elég ahhoz, hogy meggyőzze őket a kormány határozott költségcsökkentési szándékairól.
Széchenyi-kártya az agráriumban
Bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban, és a jövőben a Széchenyi-kártya programban induló forgóeszköz-hiteltezés az agrárium számára is elérhető lesz. Krisán László, a Széchenyi-kártyát működtető Ka-VOSZ Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy korábban ők is kezdeményezték az agrárium bevonását a konstrukcióba.
Az Európai Unió még lehetővé teszi az ilyen támogatási forma alkalmazását a mezőgazdaságban is. Bevezetését be kell jelenteni Brüsszelben, mert az Európai Unió a konstrukció megszüntetését tervezi 2013. végén. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak három évig van csak módja ezzel a módszerrel előnyhöz juttatni a kisebb támogatásokra váró mezőgazdasági termelőket.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke úgy fogalmazott: a Széchenyi-kártya bevezetése az agráriumban teljesen indokolt, mivel a kis- és közepes vállalkozások eddig csak igen kevés forráshoz jutottak. Ez a most bejelentett intézkedés viszont mentőövet jelent számukra, ugyanis többletforráshoz juttatja őket.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese is úgy vélte, hogy minden olyan új kezdeményezés támogatható, amely új forrást biztosít a gazdálkodók számára.
Amellett, hogy az AGRYA, azaz a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége is támogatja a Széchenyi-kártya bevezetését az agrárium területén, Weisz Miklós szerint az ördög a részletekben van. Azaz a kártya tényleges megítélése nagymértékben attól függ majd, hogy mekkora lesz a kamat mértéke - fogalmazott.
forrás : Zsebesi Zsolt / Népszava
|