|
Összevissza beszélnek a vörösiszapról
2010.10.13. 05:37

A Magyar Tudományos Akadémia csütörtökön tette közzé tájékoztatóját honlapján, amely a kiömlött vörösiszapnak csak a maró hatását hangsúlyozta, míg egyéb káros hatásáról csak annyit jegyzett meg, hogy kiszáradva annyira veszélyes, mint más finom por, irritál. A FigyelőNet kérdésére a környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy ennél komolyabb a veszély. A Greenpeace saját mérései is őt igazolják.
Oszsza meg másokkal is
Egyben minden illetékes egyetért a vörösiszappal kapcsolatban, hogy a maró lúgos hatása rendkívül veszélyes, a további élettani hatásáról azonban homlokegyenest ellenkező dolgokat állítanak. Míg Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy a megszáradt por rákkeltő, a Greenpeace pedig a magas higany- és arzéntartalmáról, addig az akadémia szakértője a méréseikre támaszkodva azt állítja, hogy csak irritáló lehet a por.
Rákkeltő hatásról beszélnek
A FigyelőNet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár korábbi nyilatkozata alapján megírta , hogy a mérések alapján a veszélyes anyag tartalmaz kadmiumot, ólmot, és olyan rákkeltő anyagokat, amelyek kiszáradva rákkeltő hatásúak lehetnek. Kedden pedig arról beszélt, hogy ha a szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. Ez pedig rákkeltő.

KÉPGALÉRIA
A Greenpeace pénteken pedig azt közölte , hogy a hivatalos tájékoztatásnál jóval mérgezőbb az iszap. A Greenpeace a kolontári katasztrófa helyszínén gyűjtött iszapmintákat párhuzamosan vizsgáltatta meg a budapesti Bálint Analitika intézettel és a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. Az eredmények egybevágóan azt mutatják, hogy az eddig nyilvánosságot látott adatok a valósnál jóval ártalmatlanabbnak festik le a mérgező iszap káros hatásait.
A Kolontár térségében egy nappal a katasztrófa után gyűjtött mintákban az arzén értéke 110 mg / kg, a higanyé 1.3 mg / kg és a krómé 660 mg / kg volt. Ez a teljes kiszabadult iszapmennyiségre nézve 50 tonna arzént jelent. A Bálint Analitika a kolontári árok vizében 0,25 mg arzén mért literenként, ami 25-ször nagyobb az ivóvízben elfogadott egészségügyi határértéknél. Ez a szennyezés hosszú távú kockázatot jelent a vízbázisokra és az ökoszisztémára egyaránt.
Az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces állatoknál és embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany elraktározódhat a táplálékláncban – különösen a halak húsában – és az arzénhoz hasonlóan idegrendszeri károsodást okozhat. Ahol és amíg az iszap pH értéke magasabb, ott ezek az anyagok viszonylag jól le vannak kötve, ám ahol a pH érték csökken – például a folyók vizében – ott ezek a mérgező anyagok könnyebben szabadulnak fel.
Mindezekkel szemben csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közzétette ismertetőjét a vörösiszapról , amelyben felhívják a figyelmet a maradék lúg miatti maró hatására, amely miatt igen veszélyes, de amennyiben a lúgot semlegesíteni tudják, az anyag többé kevésbé veszélytelenné válik.
A kiömlött iszap kiszáradása szerintük nem a daganatképzés miatt veszélyforrás, hanem mert az anyag nagyon finom szemcsékből áll, melyeket a légáramlat könnyen felkap és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por - különösen még a semlegesítés előtt mint lúgos kémhatású anyagokat tartalmazó por - irritálja a légutakat és a tüdőt. A porszemcsék mérete és alakja is nagyon fontos tényezők az esetleges egészségre káros hatások szempontjából. Amennyiben nem csökkentették előzőleg az iszap lúgosságát, úgy az is kifejthet káros hatást a tüdőre.
MTA: Illés félretájékoztat
Kótai László, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a helyszínen is hajtott végre méréseket, és már évek óta vizsgálja az ajkai vörösiszapot. Szerinte Illés Zoltán hasonlóképpen tájékoztat félre, mint amikor először elhintette, hogy radioaktív veszélyt jelent az anyag.
A katasztrófavédelmi főigazgatóság az MTA és az ÁNTSZ méréseit, adatait tekinti autentikus és tudományos forrásnak - reagált az OKF péntek délután a Greenpeace aznapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra. A környezetvédő szervezet két független labor vizsgálatára hivatkozva azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál.
Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket - írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz.
A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek - tették hozzá.
A Greenpeace eredményei pedig szerinte azért nem mérvadóak, mert azok az árokvízből származtak, ahol mindenféle lakossági hulladék is lehet. Különösen nagy tévedésnek nevezte, hogy túl magas lehet az ólomtartalma az iszapnak, mert éppen hogy alacsonyabb, mint ha leásnánk szinte bárhol Magyarország területén.
Ők most az iszapból vettek mintát, az alatta lévő talajból, valamint az iszap és a talaj találkozásánál lévő részből. Ennek alapján megállapították, hogy minden veszélyes nehézfém és egyéb mérgező anyagból az orvosi határérték alatt mutatható ki. A jövő héten pedig már annak az 500 mérésnek az eredménye is ismert lesz, amelyeket most végeznek, és amelyek alapján még pontosabb képet kaphatnak a helyzetről. Kótai szerint egyszerű logikával is be lehet ismerni, hogy nem lehet itt szó további mérgekről. A bauxit ugyanis az egyik talajalkotó anyagunk. Ehhez kizárólag nátronlúgot adtak hozzá. Azután az történt az anyaggal, hogy kivonták belőle az alumíniumot. Ennek megfelelően a vörösiszap nem más, mint a talajt alkotó anyag mínusz alumínium, plusz nátronlúg. Ez persze a maró hatása miatt továbbra is veszélyes, de nem található benne semmi olyan, amely bárhol máshol a földbe leásva ne lenne.
Miközben a vörösiszapban lévő lúgról mindenki tudja, hogy milyen veszélyekkel jár, a többi összetevőről minden nap egymásnak ellentmondó információk jelennek meg. Elsőként még arról beszéltek, hogy az enyhén radioaktív. Aztán kiderült, hogy a vörösiszap sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. Most nem tudjuk, hogy a környezetvédelmi államtitkárnak és a Greenpeace-nek higgyünk, vagy az akadémiának. Most éppen ez utóbbi tűnik meggyőzőbbnek.
forrás : fn.hu
|