Oszsza meg másokkal is

Volt valami szokatlan az idei augusztus 20-i ünnepségeken: nem alakult ki utcai összecsapás, nem épült kordonerdő. Igaz, korábban is elsősorban a "politikusabb" március 15-én és október 23-án jött a balhé. Gyurcsány Ferenc második kormányának idejében menetrendszerűen a nemzeti ünnepek tájékán jelent meg a "politikai terrorizmus". Bajnai Gordon 2009 tavaszától induló regnálásakor aztán ezek az alkalmak ritkultak, és megindult a háttér felgöngyölítése is.
 

Az elmúlt években a legkülönfélébb jelenségek olvadtak össze a közbeszédben "politikai terrorizmus" címszó alatt, jóllehet ezek egy része nem felel meg a törvényi meghatározásnak (lásd keretes írásunkat). Közös vonás viszont, hogy mindig felmerült az állam felelőssége. Például azért, mert a kormány riogatott terrorizmussal, amely aztán a semmibe hullt ("szlovák bűnözők" tervezett merényletei a 2006-os választási kampányban).

Vagy azért, mert az állam képviselője bizonyíthatóan manipulálni akart - amint látni fogjuk, idesorolható a Magyarok Nyilai-ügyben Draskovics Tibor. Más esetben nem sikerült elkapni az elkövetőt (lövések a rendőrpalotába), s előfordult az is, hogy az állam szétziláltsága nehezítette a felderítést - ebbe a kategóriába sorolható a cigányokat érintő sorozatgyilkosság.

Utóbbi bűncselekményt nemcsak a mulasztások miatt, hanem a kivételes tragikusság miatt is külön kell kezelni. Míg a Magyarok Nyilai-ügyben egyedül Csintalan Sándor műsorvezetőt bántalmazták, s legfeljebb házakban, pártirodákban keletkezett kár, a 2008 és 2009 nyara között zajló cigánygyilkosságokban hat embert öltek meg, továbbá öten sérültek meg súlyosan. Mindez nemcsak azért döbbenetes, mert hasonló bűncselekmény-sorozatra még nem került sor Magyarországon, hanem mert a gyanúsítottak már a gyilkosságok előtt felkeltették a hatóságok figyelmét.

Katonai kapcsolat

Egyikük, K. István sokáig titkosszolgálati megfigyelés alatt állt. A kommandót sofőrként segítő Cs. István pedig a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) titkos kapcsolata volt 2003-tól 2008-ig (bár papíron csak 2009-ben zárták ki a hálózatból). K. István már az 1995-ös debreceni tóraégetési ügyben előkerült - jóllehet neve nem szerepelt a perben, a börtönbüntetésre ítélt két szkinhed fiatalhoz hasonlóan ő is a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség elnevezésű szélsőjobboldali szervezet tagja volt.

Szintén látókörbe kerülhetett P. Zsolt, aki a rendőrök szerint korábban nemcsak a bajtársi szövetséghez, de a Vér és Becsület elnevezésű hungarista csoporthoz is kötődött. K. István nézetei olyan ismertek voltak, hogy 2004-től 2008-ig lehallgatták. Bár a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2008 elején úgy tudta, K. István fegyverek beszerzésére készül, a budapesti központ nem hagyta jóvá a további figyelést javasló tervezetet. Így a későbbi gyanúsított szoros megfigyelését 2008. május 12-én megszüntették - másfél hónappal később Tarnabodon elkezdődött a támadássorozat.
 

A cigánygyilkosságok gyanúsítottját szállítják a bíróságra 2009. augusztusában
 

A Magyar Hírlap által a közelmúltban nyilvánosságra hozott vallomásokból kiderül, Cs. István a KBH-nak dolgozott. Sőt, korábbi tartótisztje még a gyilkosságok idején, 2009 júliusában is felkereste. A találkozót több furcsaság övezi. Egyrészt az időpont: 2008 végén, a két halálos áldozatot követelő nagycsécsi támadás után már sejtette a hatóság, hogy sorozattal áll szemben. Minden rendvédelmi szervezet első önvédelmi reflexe, hogy saját hálózatában néz utána a lehetséges elkövetői körnek. Márpedig Cs. István a szélsőjobbra volt ráállítva, 2006-ban még a fővárosba is felküldték, hogy az utcai harcosok között katonákat azonosítson. Ezért érthetetlen, miért hónapokkal később, a tiszalöki gyilkosság után került sor a találkozóra.

A KBH-s százados vallomása szerint csak arról tudakozódott, hogy megkereste-e valaki Cs.-t honvédségi fegyverek vásárlásának szándékával. Nem figyelt fel arra, hogy a mostani gyanúsított magától hozta fel a cigánygyilkosságok kérdését és a vérdíjat. Újabb zavaró momentum: Cs. Istvánt a tiszalöki támadás után egy rendőrjárőr megállította Polgáron. Mivel CB-rádiót, üres gitárzsákot és távcsövet is talált nála, a jelentés szerint az egyenruhás "további intézkedést" javasolt. Erre máig nem került sor, pedig ha az információ eljut a megfelelő szintre, talán meg lehetett volna előzni az utolsó, kislétai gyilkosságot.

Egy kis makacsság könnyen gyümölcsöző lehetett volna, mert egy őt ismerő katona szerint Cs. nem egy megtörhetetlen Rambó. Nem tudta például a megszabott időre szétszerelni és összerakni gépkarabélyát, koszovói szolgálatát pedig olyan stresszként élte meg, hogy hazatérte után le is kellett szerelnie.

A parancsnok mindenért felel

"Ügyfelemet mindenfajta egyéb bizonyíték hiányában, egyedül Cs. István vallomása alapján gyanúsították meg a debreceni menekülttábor elleni két évvel ezelőtti, sérülést nem okozó támadással" - mondja Bérdi Zsolt, a rendőrök által a kommandó irányítójának tartott K. Árpád ügyvédje. A védő elismeri, hogy a hatóságok kihozták magukból a maximumot: a felsorakoztatott tények elegendőek egy vádirathoz, de nem elegendőek az ítélethez.

"Sok lyuk tátong a nyomozati anyagokban. Azt olvashatjuk például, hogy a besenyszögi rablásból 25 lőszert szereztek. Ám a támadások során 90 lövést adtak le, és a nyomozók még le is foglaltak lövedékeket. Nem tudjuk, honnan volt a többi. A hatóság álláspontja szerint Kislétán hárman lőttek két fegyverrel, ami életszerűtlen" - sorolja az ügyvéd, aki szerint ügyfele, az izraeli kibucot is megjárt K. Árpád nem lehet rasszista. Arra a felvetésre ugyanakkor nincs válasza: ha ez igaz, mit keresett bevallása szerint is három támadás helyszínén.

A vádirat szeptember közepére várhatóan elkészül, de még azután is maradnak kérdések. Például: voltak-e megbízók, s tanulnak-e a hatóságok. "A kiképzésen azt tanították nekünk, hogy a parancsnok mindenért felel, amit megtesz, és amit megtenni elmulasztott" - utal a felelősségre Tarjányi Péter exkommandós, a rendőrségi különleges szolgálat műveleti osztályának egykori vezetője. A szakértő ezért katonai ügyészségi vizsgálatot szorgalmaz annak kiderítésére, hogy ki végezte rosszul a munkáját. Szerinte ugyanis az elkövetett hibáknál már csak az lenne borzasztóbb, ha rosszul értelmezett szakmai hiúságból a szolgálatok nem tanulnának.

Tarjányi költői kérdése úgy hangzik: mi történik, ha mondjuk Cs. Istvánnak van egy hangfelvétele, amelyen tartótisztje utasítja a halálbrigáddal kapcsolatos információk szállítására. Azaz a hatóságok egy idő után tisztában voltak az elkövetők személyével, de kivártak. "Ez esetben Cs. sikeresen védekezhet azzal, hogy "parancsra tettem". Mi pedig küzdhetünk azzal a gondolattal: Kislétán nem halt volna meg egy nő, s a lánya nem sebesül meg életveszélyesen, ha a szervek időben lépnek" - mondja Tarjányi.

Magyarok furcsa nyilai

Kérdőjelek bőven akadnak a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereggel és a vezetőjének tartott Budaházy Györggyel kapcsolatban is. Ez az az ügy, amelyben először lehetett nyíltan tetten érni a politikai manipulációt. Draskovics Tibor akkori rendészeti miniszter 2009 nyarán egy robbantási videó bemutatásakor "valódi magyar terroristák" akciójáról beszélt. Ugyan a rendőrség szerint a felvételt az egyik Magyarok Nyilai-gyanúsított gépén találták, de kiderült, nincs köze az ügyhöz. Az évekkel korábbi felvétel azt az esetet rögzíti, amikor bonyhádi gimnazisták kémia tudásukat próbálgatták. A gyanakvóbb természetűek csak megerősítve látták fenntartásaikat.

Merthogy annyi bizonyosan állítható: Budaházy környezetében az elhárításnak lehettek emberei; a beépülés ugyanis törvényi kötelezettsége a belföldi titkos szolgálatnak. Furcsa, hogy miközben az aktivistára 2006 ősze óta - elvben - vadásztak a hatóságok, mégis macska-egér játékot játszhatott az őt üldözőkkel. Az őszödi beszéd miatt kirobbant utcai harcokban szerepet vállalt, majd eltűnt. A hatóságok állítólag képtelenek voltak a nyomára akadni, pedig Budaházy többször nyilatkozott a sajtónak. 2007. március 15-én elfogták, de nemsokára szabadlábra került. Házi őrizetben volt, április 21-én a ma már "terrorcsoportként" azonosított Hunnia zászlóbontásán együtt szerepelt Toroczkai Lászlóval. Hasonló eset történt 2007. október 23-án, amikor Budaházy lakhelyelhagyási tilalom alatt állt, mégis az utcán tüzelhette a tüntetőket. Ez a forgatókönyv ismétlődött meg 2008. március 15-én, amikor a radikális tüntetőket szónoklatával a Művészetek Palotája felé irányította, ahol éppen Gyurcsány Ferenc mondott beszédet.
 

Budaházy György és Toroczkai László sajtótájékoztatója 2008 februárjában
 

Elfogása rendhagyó volt: Budaházy tavaly június 17-én egy tüntetést ment bejelenteni a Teve utcai rendőrpalotába, amikor a kommandósok rajtaütöttek. Azóta előzetes letartóztatásban ül. Azzal gyanúsítják, hogy a Magyarok Nyilai vezetőjeként irányította a Kóka János, illetve szocialista országgyűlési képviselők háza, MSZP-pártirodák elleni támadásokat, valamint Csintalan Sándor megverését. Az ügyben letartóztatott 16 gyanúsított közül már csak őt nem helyezték szabadlábra legalább egyszer.

Budaházy a Hír tévének adott minapi interjújában felhánytorgatta, hogy nincsenek ellene tárgyi bizonyítékok, a hatóság egyedül vallomásokra támaszkodik. Például a választások előtt, idén február-márciusban szinte az ipari kameráknak is nyilatkozó Benkő Györgyére, aki mindenkinek elmesélte a magyarországi politikai terrorizmus szárba szökkenésének történetét. Annyi mára bebizonyosodott, hogy Benkő nem csupán egy felháborodott állampolgár. Az általa bemutatott felvételeket ugyanis nem ő rögzítette telefonjával, hanem az egyik gyanúsított, S. József autójának bepoloskázásából származnak.

Mint említettük, Budaházy a tárgyi bizonyítékok hiányára panaszkodott, de a honi "politikai terrorizmus" ügyeiben még utóbbiak megléte esetén sem árt az óvatosság. Az első hírek szerint 2008. október 23-án a rendőrök között akarta felrobbantani kocsijában elhelyezett csőbombáit a Nyugati pályaudvarnál Tölgyesi Krisztián egykori cselgáncsozó olimpikon. Az előzetes letartóztatást, majd a házi őrizetet is megszüntették ellene még ugyanazon év végén, majd a szankciót lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették. Végül nem terrorcselekmény előkészítése, csupán robbanóanyaggal való visszaélés miatt indult eljárás ellene.

________________________________________ TERROR VAGY SEM?

Bár a köznyelvben az elmúlt évek tisztázatlan eredetű, politikailag motivált támadásaival kapcsolatban elterjedt a terrorizmus kifejezés, a büntető törvénykönyv szerint ezek java része jogi szempontból nem az. A hivatalos verzió szerint ugyanis terror cselekmény az, ha valaki "abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja", bűncselekményt követ el.

A cigányellenes gyilkosságsorozat esetében az a) és c) pont nem jöhet szóba, hiszen az elkövetők nem akarták semmire sem kényszeríteni sem az államot, sem egy nemzetközi szervezetet. A lakosság megfélemlítése merülhet fel, de ezt a törvény nem eredményként, hanem célzatként írja elő. Azaz a hatóságnak azt kellene bizonyítania, hogy ebből a célból gyilkoltak. Márpedig ezt beismerő vallomás híján szinte lehetetlen kimutatni. Jogi szempontból Budaházy Györgyék ügye egyértelműbb, amennyiben a vádhatóság bizonyítani tudja: szocialista képviselők házaira azért dobtak Molotov-koktélt, hogy azok ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt.

________________________________________ Négy év "rettegés"

2006. MÁRCIUS 28. Az országgyűlési kampány hajrájában Gyurcsány Ferenc bejelentette, választási nagygyűléseken szlovák bűnözői körök robbantásos merényleteket akarnak elkövetni. Az MSZP és a Fidesz rendezvényét is lefújták.

2006. SZEPTEMBER 21. A Fidesz lemondta nagygyűlését, miután a kormány készülő robbantásról tájékoztatta a pártot.

2007. FEBRUÁR 8. Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyilatkozata szerint szélsőségesek nemcsak a március 15-i ünnepet akarják megzavarni, de közintézményeket is megtámadhatnak.

2007. FEBRUÁR 13. Máig ismeretlen tettes sorozatot lőtt az Országos Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházára.

2007. DECEMBER 15-16. Az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló december 17-i végszavazás előtti hétvégén Molotov-koktélt dobtak Kóka János épülő villájára, Avarkeszi Dezső szocialista országgyűlési képviselő házára, illetve rálőttek Hiller István oktatási miniszter otthonára. A támadásokat a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg vállalta magára.

2008. FEBRUÁR 7-8. Mivel az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségbiztosítási törvényt, 2008. február 11-én újra végszavazást tartottak. Ezt megelőzően öt szocialista politikus házára dobtak Molotov-koktélt. A támadást ismét a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg vállalta.

2008. ÁPRILIS 1. Molotov-koktél repült a budapesti Broadway-jegyirodára. A Magyarok Nyilai által vállalt támadásra azért került sor, mert állítólag nem szolgáltak ki egy nemzetirock-együttes koncertjére belépőt keresőt. Radikálisok április 7-ére villámcsődületet szerveztek, ám az ellentüntetők többen voltak. Az április 11-i újabb demonstráción részt vett Gyurcsány Ferenc és Gerhard Schröder volt német kancellár is.

2008. OKTÓBER 23. A rendőrség tájékoztatása szerint tűzszerészek hatástalanították a Nyugati pályaudvarnál a Tölgyesi Krisztián autójában található csőbombákat. A Markó utcába szorított tüntetők közül többnél szúró-vágó fegyvereket találnak, emellett Molotov-koktélokat is lefoglaltak.

2009. ÁPRILIS 14. A Magyarok Nyilai ekkor hallatott magáról utoljára; néhány nappal korábban elkezdődtek a letartóztatások. Ezen a napon Keszthelyen, Nagykanizsán és Szigetszentmiklóson dobtak Molotov-koktélt MSZP-irodákra.

2009. JÚLIUS 24. Draskovics Tibor egy robbantásról készült videót mutatott be, amelyen szerinte a Magyarok Nyilai próbálják ki pokolgépüket. Gyorsan kiderült, hogy a két évvel korábbi felvételen bonyhádi gimnazisták hozták működésbe házilag készül bombájukat.

2010. FEBRUÁR-MÁRCIUS Benkő György százhalombattai vállalkozó a Magyarok Nyilai-ügyben állítólag telefonjával rögzített beszélgetéseket hozott nyilvánosságra. Később kiderült, a médiában bemutatott felvételeket, melyeken S. József beszél a szervezet cselekedeteiről, a titkosszolgálat rögzítette utóbbi autójának bepoloskázásával.

forrás : hetivalasz.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.