Oszsza meg másokkal is

"A demokratikus értékek és a történelmi tények iránti tiszteletem nem teszi lehetővé, hogy támogassam az Esterházy Jánost szentként kezelő portrét, amelyet az önök országában a történészek és politikusok egy része alkotott" - állapította meg Gasparovic Schmittnek írt válaszlevelében, amelyet a SITA szlovák hírügynökség idézett csütörtökön.

Gasparovic augusztus elején egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust. Schmitt Pál erre reagálva küldött levelet szlovák partnerének, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bűnösként tart számon egy igazi demokratát és humanistát.

A szlovák államfő szerint senki sem vonja kétségbe, hogy Esterházy 1942 májusában a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. Ezt az erkölcsi gesztust azonban Gasparovic nem tartja az egyetlen és meghatározó kritériumnak Esterházy politikai tevékenységének megítélésekor. "Nem szabad elfelejteni, hogy ezt megelőzően az összes akkori zsidóellenes jogszabályt megszavazta" - mutatott rá a szlovák elnök.

Gasparovic kifejtette: a mai modern szlovák társadalom demokratikus jelenét az 1944-es szlovák nemzeti felkelés antifasiszta elveiből és a két világháború közti Csehszlovákia demokratikus hagyományaiból eredezteti. Leszögezte: meggyőződése, hogy Esterházy János személyét a szlovák-magyar kapcsolatokban "nem lenne szabad politikailag intézményesíteni". Szerinte a kérdést a történészeknek és a levéltárosoknak kellene tisztázniuk komplex módon, dokumentumok alapján.

Levele végén Gasparovic megállapította: jövőbeni találkozásain a magyar államfővel kész megvitatni minden témát, kész véleményt cserélni azokról az értékekről is, amelyek ma a két ország politikai életét meghatározzák.

A szlovák államfő állítását korábban Schmitt Pál mellett a magyar külügyminisztérium, az LMP, a KDNP és a Jobbik is elutasította. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) elnöke pedig úgy fogalmazott: kétségbevonhatatlan tény, hogy Esterházy János több száz zsidó életét megmentve példamutatóan viselkedett a vészkorszakban"

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is élesen bírálta, alaptalannak minősítette és visszautasította. Az MKP elnöke, Berényi József egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: "Esterházy befeketítése csak megerősíthet minden jószándékú embert abban, hogy Szlovákiában még mindig meghatározó politikai nézet a szlovákiai magyarok másodrangú állampolgárrá minősítése. Esterházy lefasisztázása összefügg azzal is, hogy a hivatalos politika nem hajlandó törölni a jogrendből a kollektív bűnösség elvét. Mindez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic nem a szlovák-magyar megértést szorgalmazza, hanem megnyilatkozásaival megszemélyesíti a megosztás politikáját" - zárul a nyilatkozat. "Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát" - tolmácsolta a Híd álláspontját az Bugár Béla, a párt elnöke. Szlovákiában civilek is tiltakoztak a kijelentés miatt: a felvidéki Pázmaneum Polgári bocsánatkérésre szólította fel Ivan Gasparovic szlovák államfőt.

forrás és szerző : hetivalasz.hu


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.