Oszsza meg másokkal is

A Belügyminisztérium elképzelése szerint mintegy 20-30 könnyűszerkezetes házat húznának fel hat-nyolc hét alatt a közigazgatásilag a Pest megyei Ócsához tartozó Alsópakonyon a fizetni nem képes lakáshitelesek számára. A tervek összesen körülbelül 300 érintett családot kívánnak a településrészre költöztetni.

A csütörtöki hírek már arról szólnak, hogy a kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ócsai projektet, amely lakó-, közlekedési, intézmény- és zöldterület-építést/fejlesztést is magában foglal.

A kormány hosszabb távon 80-100 negyven négyzetméteres, 200-220 ötven négyzetméteres, 80-100 hatvan négyzetméteres, 35-55 hetven négyzetméteres, 20-25 nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését rendeli el.

A tervek szerint a gyermektelen házaspárok 40, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres lakásba költöznének, amelyekhez előkert és hátsó veteményes is tartozna, ahol dolgozva a frissen beköltözők - Orbán Viktor miniszterelnök szavaival élve - a családi kasszán is javíthatnának a legszükségesebb élelmiszerek megtermelésével.

A program a Szociális Családiház Program első ütemének helyszínéül jelölte ki Ócsát, de kormányzati források szerint szükség esetén más településekre is kiterjesztik a projektet. A program felelőse a belügyminiszter.

Bukodi Károly, Ócsa fideszes polgármestere - Pintér Sándor belügyminiszterrel történt tárgyalása után - úgy nyilatkozott, hogy a város számára tagadhatatlanul anyagi teherrel járna a település lélekszámának rövid időn belüli megnövekedése. Miután a rögtönzött helyi közvélemény-kutatás szerint a helyiek többsége nem lelkesedik az ötletért, Bukodi nyilvános lakossági fórum összehívását helyezte kilátásba, ahol "mindenki választ kaphat a programmal kapcsolatos kérdéseire".

Nála keményebben fogalmazott Sztancs János, az Ócsa melletti Felsőpakony független polgármestere, aki egyenesen rossz ötletnek nevezte a BM javaslatát. Úgy véli, a beépítendő alsópakonyi szántóföldet a várostól való távolsága, a helyi infrastruktúra hiányosságai (a közművesítés hiányos volta, a rossz minőségű ivóvíz, a közlekedési nehézségek) nem teszik ideális tereppé az elképzelések szerinti nagy horderejű építkezésre.

Az ügyben megszólaló szociológusok más szempontból nem tartják jó megoldásnak a szociális lakópark felépítését. A megszokott környezetükből kiszakított családok nehezen illeszkednének be új környezetükbe, ráadásul a helyiek ellenérzéseit is kénytelenek lennének elviselni. Sok lakáshiteles soha életében nem végzett mezőgazdasági munkát, számukra problémát jelentene a konyhakert kialakítása és gondozása, az állattartás, ráadásul az abból fakadó javak és bevételek nem pótolnák a rendszeres havi jövedelmet, márpedig az eladósodott családok már eleve a szegények, vagy a nincstelenné válás szélén állnak.

A Népszabadságnak nyilatkozó Csepeli György szociálpszichológus úgy véli, a csődtelep építésének ötlete goebbelsi propagandafogáshoz hasonlít. Ladányi János szociológus pedig - egyebek mellett - a ferencvárosi Dzsumbuj példáját hozza fel elrettentésül, ahol az egy tömbbe zsúfolt elszegényedett családok együttélése etnikai konfliktusokhoz, szociális feszültségekhez vezetett, a bűnözés melegágyává tette a telepet.

forrás és szerző : stop / Bencsik Gyula


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.