Oszsza meg másokkal is

A politikus, aki az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság alelnöke, hangsúlyozta: ennek terheit mindenkinek viselnie kell, és azok sem húzhatják ki magukat a felelősség alól, akiknek a kormányzása alatt a GDP-arányos államadósság 53-ról 82 százalékra ugrott.
 

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon
Népszabadság - Reviczky Zsolt
 

Szijjártó kijelentette: Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnökök, valamint pénzügyminisztereik sem tudtak kielégítő és világos magyarázatot adni arra, hogy a nemzetközi hatások mellett mi indokolta az adósságállomány másfélszeresére növekedését. Ezért az albizottság utolsó ülésén javasolni fogja, hogy kérjék meg az alkotmányügyi bizottságot: tekintse át, hogy a felelősségre vonásra milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre. Ha pedig ilyenek nincsenek, vizsgálják meg, „hogyan teremthetők meg azok az eszközök, amelyek a politikai felelősséget a jog nyelvére is lefordítják”.

Ma bizonyosan nincs olyan büntetőjogi tényállás, amelynek alapján a költségvetési hiány vagy az államadósság „elszállása” miatt bárkit bíróság elé lehetne állítani, ezért a Szijjártó által kilátásba helyezett felelősségre vonásra egyetlen lehetőség kínálkozik: visszamenőlegesen alkalmazható büntetőjogi tényállásokat kell alkotni – mondta kérdésünkre Lövétei István alkotmányjogász. Ez azonban nemcsak a ma hatályos alkotmánnyal ellentétes, de az új alaptörvénnyel és a tavaly elfogadott jogalkotási törvénynyel is.
 

A miniszterelnöki szóvivő
Fotó: Szabó Bernadett

Először tehát az alkotmányt kellene módosítani, de Lövétei szerint ehhez a megváltozott összetételű Alkotmánybíróságtól is el kellene venni újabb hatásköröket. A visszamenőleges hatályú büntetésnek ugyanis minden jogrendszer olyan szigorú korlátot állít, amelynek áttörése egy jogállamban elképzelhetetlen, és ehhez az alkotmánybírák bizonyosan nem aszisztálnának. Ráadásul az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 2005-ben Magyarországon is törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezmény a visszamenőleges hatályú rendelkezések alapján történő büntetés kiszabását szigorúan tiltja – tette még hozzá. A bejelentést – véli Lövétei – így valószínűleg nem kell túl komolyan venni, mert az elhangzottak inkább csak az elszámoltatással kapcsolatos propaganda részének tekinthetők. Szerinte egy bombasztikus kommunikációs fordulatról lehet szó, amelynek különösebb következménye nem lesz.

– Az európai jogállamokban a visszaható hatályú büntetés tilalma generális alapelv, amit nem lehet áthágni, tehát nem lehet utólag büntetni olyan magatartást, amely az elkövetés idején nem volt bűncselekmény – emelte ki Hack Péter büntetőjogász is. Annak viszont szerinte semmi akadálya nem lenne, hogy mindazokat megbüntessék, akik korábbi pozíciójukat magánvagyonuk gyarapítására használták fel. Ha ilyen esetekre bukkannak, és megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre – emelte ki a jogász –, a hatályos Btk. alapján is felelősségre lehet vonni az érintetteket.

Más kérdés, hogy eltelt egy év, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos minden erőfeszítése ellenére sincsenek jelentős ügyek. Hack szerint mégis abszurd, ha új tényállásokkal próbálkoznak, mert ezt sokan még a Fidesz saját táborában sem tekintenék józan politizálásnak. Attól ugyanis, hogy valamilyen dolgot rossznak tartunk – és az államadósság növekedése kétségkívül ilyen –, az még nem feltétlenül bűncselekmény. Az pedig különösen elfogadhatatlan, ha ugyanez a dolog egyszer büntetendő, egyszer meg nem – tette hozzá –, hiszen az adósság az első Orbán-kormány idején is nőtt, ötszázmilliárddal. A jog pedig alkalmatlan arra, hogy egyes személyeket kiemeljenek, mert ez veszélyes precedenst teremtene – figyelmeztet Hack Péter.

A jogász úgy látja, ha mégis születnének visszamenőleges hatályú büntető tényállások, az sem valószínűtlen, hogy a magyar bíróságok az ilyen ügyeket felmentéssel zárnák. Az eddigi ítélkezési gyakorlat szerinte azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás a Fidesz számára fontos egyes ügyekben is a jogállam pártján áll és az alkotmányos rendet védi. Kérdés persze, hogy a kilátásba helyezett reformnak mi lesz a hatása – a bíróságok igazgatása várhatóan a szaktárca hatáskörébe kerül –, de a szakértő meggyőződése szerint erősen élnek a jogállami értékek.

Szijjártó nem jogász, de nyilván nem mond semmit véletlenül, mindazonáltal Hack nem érti, hogy „miért hergelik bele magukat ezekbe az ügyekbe”. Szerinte nem igaz, hogy büntető szankciók nélkül semminek nincs következménye, hiszen az MSZP a rossz politikája miatt elveszítette választóinak kétharmadát és befolyását, a pártot támogató emberek sora meg az állását, a megélhetési lehetőségét. A politikai felelősség tehát Hack szerint korántsem absztrakt fogalom, hiszen az elhibázott döntéseknek igencsak kézzelfogható hatásuk volt.

MSZP: ez példátlan

Kovács László, az MSZP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján erre úgy reagált: a felvetés célja nyilvánvalóan az, hogy a Fidesz bíróság elé állíthassa a korábbi szocialista kormányok miniszterelnökeit és pénzügyminisztereit. Véleménye szerint ez azonban példátlan volna, mert egyetlen demokratikus országban sem fordult még elő, hogy egy politikusnak a kormánya által folytatott gazdaságpolitika kedvezőtlen következményei miatt kelljen bíróság elé állnia. „Ha ez megtörténik, Magyarország nagyon kemény bírálatokban fog részesülni. A választók hivatottak arra, hogy ilyen ügyekben ítéletet mondjanak” – fogalmazott.

Jogszabályok

Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, kelt Rómában, 1950. november 4-én.) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (Magyarország Alaptörvénye, hatályos 2012. január 1-jétől.)

Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról.)

forrás és szerző : nol.hu / Lencsés Károly


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.