Oszsza meg másokkal is

Miért nagy az állam terjedelme, s miért alacsony mégis a teljesítménye? „A közvélekedés első helyen a túlfejlett jóléti rendszert szokta említeni” – írta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) három vezető szakembere a Pénzügyi Szemlében tavaly megjelent tanulmányában.

Báger Gusztáv, Pulay Gyula, Vigvári András közös írásukban viszont rámutattak arra, hogy a rendszerváltás után nem sokkal még elmondható volt, hogy Magyarország többet költ GDP arányosan jóléti kiadásokra, mint a nyugat-európai jóléti államok. A 2007-es adatok azonban már azt mutatták, hogy Magyarország nem költ többet jóléti funkciókra, mint Németország, vagy az Egyesült Királyság. „Ténylegesen a gazdasági funkciók azok, amelyekre hazánk a GDP arányában többet költ, mint a két fejlett piacgazdaságú ország” – írták a kutatók.

Államból élő vállalatok

Ezért a számvevő szakemberek szerint az állam nagy terjedelmének „első alapvető oka”, hogy „a magyarországi vállalatok (beleértve a külföldi tulajdonúakat is) jelentős mértékben állami kiadásokból (forrásokból) élnek, s ezt figyelembe véve a vállalkozó szféra nettó adóterhelési rátája is lényegesen alacsonyabb, mint a bruttó." - olvasható a tanulmányban

Miről is van szó? Gondolhatunk példának a győri Audinak nyújtott támogatásokra, vagy az államnak előnytelen ppp-beruházásokra. (Public-privat partnership, azaz az állami és magánszféra együttműködése - mit ad az Úr, valahogy mindig a magánszféra járt jobban.)

Ahol állami támogatások vannak, ott gyakran a cégek magasabb profitot érhetnek el, mint rendes piaci körülmények között (járadékvadászat). Eszünkbe juthat például a versenyhatóság nemrégiben lefolytatott vizsgálata, amely megállapította, hogy a lakás-takarékpénztárak "magas kamatkörnyezetben nagyon jelentős nyereséget érhetnek el", hála az állami támogatásoknak, és szabályozásnak. No, és persze ott a közbeszerzések ügye.

"A gazdasági szférának nyújtott állami támogatások összehangolatlanok és pazarlók, az állami megrendelések (közbeszerzések) költségszintje indokolatlanul magas” - írják a kutatók.

A közgazdászok eme alapvető okon túl említenek meg további problémákat: a jóléti rendszerben újonnan felbukkanó fönntarthatatlan elemeket, illetve hogy az egyik politikai elit által kezdett beruházásokat, fejlesztéseket, átalakításokat nem folytatja a következő. (Tanulmányuk címe: A magyar államműködés főbb jellemzői, és szükséges változtatásának irányai .)

Kommunikációs célra használhatatlan

Borítékolható, hogy a nyilvánvalóan pártpolitikai céllal, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által kezdeményezett államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság aligha jut majd ugyanarra a következtetésre, mint a számvevő közgazdászok. A számvevők által talált alapvető okkal ugyanis kevéssé igazolható a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája, a jóléti juttatások kíméletlen visszavágása.

Ahhoz a tényhez is nehezen lenne illeszthető, hogy az állam gazdasági funkcióira fordított kiadás a GDP arányában idén is magas, 7,5 százalék körüli.

A jelenlegi magyar kormányzat látszólag szakított a nemzetközi vállalatokat támogató korábbi gazdaságpolitikával. Valójában azonban nem egységesen, mindegyik multinacionális céget próbálta rábírni a nagyobb mérvű közteherviselésre, hanem egy-egy szektorra „szállt rá”.

Éppen ezt nehezményezték az érintett multinacionális cégek vezetői az Európai Bizottságnak írt „ panaszlevelükben ”, azt írták: azokat az ágazatokat adóztatják meg, amelyeknél a tőkét nehéz kivonni a fix infrastruktúra miatt, ahol meg ez könnyebb, ott viszont adókedvezményekkel segítik a cégeket

forrás és szerző : fn.hu / Kis Miklós


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.