Oszsza meg másokkal is

Úgy tűnik, Orbán Viktor visszalépett a stratvonalhoz, és olyan kiadáscsökkentő lépéseket tesz meg, amelyeket a piac és a szakértők kilenc hónapja várnak. A Dow Jones hírügynökségnek ugyanis azt mondta, a februári csomag négy területre koncentrál: a nyugdíjrendszer átalakítására, a munkanélküli segély csökkentésre, a gyógyszertámogatások felülvizsgálatára és a költséges tömegközlekedés átalakítására. A részleteket ugyan csak később árulják el, de a nyilatkozat szerint a „második fél évben csökkenteni akarja a munkanélküli-jogosultság időtartamát és közmunkát kívánnak adni legalább azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség”.

Az átalakítás több százezer álláskeresőt fog érinteni - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint decemberben 591 ezer főt tartottak nyilván regisztrált munkanélküliként, az EU 27 országából ezzel a 20. helyre csúsztunk le.

A kormány szerint muszáj dolgozni

Jelenleg az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a törvényben meghatározott munkaerőpiaci-járulék alap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik: legfeljebb 91 napig a minimálbér napi összegének 120 százalékát adják oda, majd már csak a 60 százalékát. Mindez számokban azt jelenti, hogy a támogatás az első három hónapban a korábbi fizetéstől függően 46 800 és 93 600 forint között lehet, a harmadik hónap után már csak 46 800 forint, a rendelkezésre állási támogatás összege pedig 28 500 forint.

Mivel a kormány szerint a jelenlegi szociális segélyezési rendszer akadályozza a szegénységből való kitörést, hiszen alacsony a motivációs hatása, nem ösztönzi a munkanélküli embereket a munka világába való visszatérésre, ezen kívánnak változtatni. Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikai államtitkár a Hírszerzőnek adott interjújában már ősszel nagyvonalakban ismertette a prioritásokat.

„Aki az államtól kér támogatást, annak fel kell készülnie, hogy az államnak elvárásai vannak vele szemben. Például lehet az az elvárás, hogy a háza udvarát tartsa rendben" - mondta Czomba. Hozzátette: ha a munkavállaló munkához jut, akkor az teremtsen értéket, és munkabért kapjon érte, de ha nem dolgozik, akkor olyan összeget kell kapnia, ami munkavállalásra ösztönzi. (A Nemzeti Közfoglaloztatási Programmal is foglalkozó kormányzati dokumentumért kattinson a Parlament honlapjáraA kormány egyelőre nem ismertette a részleteket, Szijjártó Péter nem tudott válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány csökkentené-e munkanélküli-segélyt, és ha igen, mennyivel. Annyit mondott csak: "a célt tudom mondani". "A cél pedig az, hogy mindenki dolgozhasson, és olyan legyen a gazdasági rendszer, hogy megérje dolgozni" - hangzott el.

Az azonban már korábban világossá vált, hogy az álláskeresési támogatás helyett bérpótlási juttatást kaphat a munkanélküli, jogosságát az önkormányzat állapítja meg. Ennek összege a tervek szerint meg fog egyezni a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével – ez jelenleg 28 500 forint -, feltétele pedig legalább 30 nap munkaviszony és a rendezett lakókörnyezet. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Programban további lényeges változás az is, hogy amíg a jelenlegi szabályozás szerint csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles elvállalni a munkanélküli, a jövő évtől köteles elfogadni bármit, amit a munkaügyi szervezet felajánl.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár korábban elmondta: a Start programot is alaposan megváltoztatják. „A Start régiós kártyánál jelenleg a vállalkozás akkor kap három éven át járulékkedvezményt, ha további három évig foglalkoztatja a munkavállalót. Ez olyan kötelezettség, ami miatt még ezer kártya sincs forgalomban, ezért ezt a kitételt eltöröljük. A Start Extra kártyát azok az 50 év felettiek és rendelkezésre állási támogatásban részesülők kaphatják, akik tartósan munkanélküliek.

Kockázatok és mellékhatások

Róna Péter közgazdász a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott, több ponton egyetért a kormány kezdeményezésével, ugyanakkor veszélyekre is felhívta a figyelmet. „A kabinet célja - hogy megérje dolgozni - rendben van, ugyanakkor fontos volna felismerni a másik oldalt, a munkaadói oldalt, azaz: ne csak azt nézzük, hogy a munkavállalónak megérje dolgozni, de a munkaadónak is megérje a munkavállalót alkalmazni” – mondta szakértő. Hozzátette: csalódott, hogy a „másik felet” nem veszi figyelembe az átalakításnál a kormány.

Példaként egy faiskola üzemeltetését említette. „Magyarországon ez az ágazat az egyik legversenyképesebb, viszont rengetegen dolgoznak itt illegálisan. Ha az illegalitást – a munkavállalói részről – megszüntetem, tönkretehetem a faiskolát, mint munkáltatót”.

A Hírszerző felvetésére, hogy a támogatási keret és/vagy időtartam esetleges csökkentése azokat is hátrányosan érinti, akik a támogatási rendszer adta lehetőségekkel élni és nem visszaélni szeretnének, Róna azt mondta: mivel komoly tanulmány még soha nem készült azzal kapcsolatban, hogy kik azok, akik valójában tudnának dolgozni, de „nem akarnak”, ezért nehéz kiszűrni a „visszaélők” számát, gyakoriságát.

„Valóban azokat is hátrányosan érintheti a szigorítás, akik tényleg keresnek munkát, csak valamilyen ok miatt nem találnak. Ez a kérdés rendkívül komplikált, az átalakításoknak nagyon mély hatásai lehetnek: ha azokon a területeken is megvonják vagy csökkentik a támogatást, ahol kevés a munkalehetőség, még mélyebb szegénységbe taszíthatja a rászorulókat és a bűnözés is megnőhet” – magyarázta a szakértő, aki hozzátette: egy elhamarkodott döntéssorozat romba döntheti a rendszert. Példaként az időzítést emelte ki. „Véleményem szerint a munkanélküli-segélyezési rendszert az Új Széchenyi Terv és a beruházások beindulása után kellene meglépni.

forrás és szerző : hirszerzo.hu / Esztergályos Ildikó


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.