Adósok tömegét is sújtja a nyolc pont
2010.09.15. 05:03

Befagyasztaná vagy megdrágítaná a hitelezést, nem segítene a lakáshiteleseknek, sőt terheiket növelné, ha a parlament elfogadná a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tapolcai ülésén megfogalmazott nyolc pontos javaslatát. A deviza alapú jelzálog hitelezés tiltásával, a bankadóval együtt pedig a pénzügyi szektor további jelentős romlásához, ezen keresztül az éppen csak megindult hitelezés beinduló lendületének megtöréséhez vezethet. Márpedig a banki ügyfelek helyzetének javulása éppen ezen múlik.
Oszsza meg másokkal is
Javaslatok a bankok ügyfeleinek védelmében jelszóval nyolc pontba szedte a Fidesz-KDNP frakció azokat az elképzeléseket, amelyek szerintük megmenthetik a bajba jutott hiteladósokat. Bankos szakemberek szerint azonban a korábbi intézkedésekkel, az Európában kiemelkedően nagymértékű - egyes megfogalmazások szerint gigantikus - bankadóval és a devizaalapú jelzáloghitel tilalmával a nyolc pont megrendítheti a most még stabil hazai bankrendszert. Az átgondolatlan, a szakmaiságot nélkülöző ötletelés megalapozatlan várakozásokat ébreszt az ügyfelekben és tovább rontja a fizetési, hiteltörlesztési hajlandóságot. Ennek árát pedig a társadalom egészének kell megfizetnie.
A nyolc pont
1. Tilos az egyoldalú szerződésmódosítás
2. Önkényes kamatemelés tilalma
3. Középárfolyamon történő számítás a devizahiteleknél
4. Ingyenes előtörlesztés lehetősége
5. Ötéves futamidő-hosszabbítás biztosítása
6. Az adóssal szembeni követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan értékének száz százalékát nem haladhatja meg
7. Tilos a büntetőkamat, késedelmi kamat, egyéb extradíj felszámítása a tartós fizetésképtelenség beállta után
8. A második vagy harmadik ingatlan hitelezésére, az üzleti céllú befektetésekre nem terjedhetnek ki a fenti kedvezmények
A pénzügyi szakma nem tud mit kezdeni azzal a ponttal, amely tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást, amely úgymond hátrányos az ügyfél számára. Ezen az alapon például az árfolyam-, vagy kamatváltozások miatt bekövetkező kényszerű módosításokat sem hajthatják végre a bankok, hiszen kétségtelen, ez hátrányos annak, aki fizet. Csakhogy ez több tízmilliárd forintos veszteséget okoz a bankoknak, ami így is, úgy is az ügyfélen csattan. Ehhez kapcsolódik az "önkényes kamatemelés tilalma" lakáshitel esetén. Már az is kifogásolható, hogy miért ez a megkülönböztetés? Miért emelhet a bank önkényesen más hiteleknél kamatot az ügyfélnek, a lakáshitelesnek meg nem. Miért kerülhet az egyik ügyfélcsoport előnybe másokkal szemben?
A középárfolyam kötelező bevezetése a devizahiteleseknél nem csak azt a problémát veti fel, hogy egy szabad piacgazdaságban egyáltalán piackonform-e egy ilyen jogszabály, de valójában nem jelent igazán nagy segítséget, hiszen havonta legföljebb 1000-2000 forint megtakarítást hozhat. Ráadásul egy újabb forintgyengüléssel ez az előny is megszűnne. Szintén beavatkozás az üzleti életbe, ha elfogadja az Országgyűlés azt a pontot, hogy kérelem esetén automatikusan meg kelle adni az ötéves futamidő hosszabbítást. Ez például a banki szakértő szerint gondot jelenthet az idősebb hitelfelvevők esetében, akik így adósságot hagyhatnak örökségbe. A futamidő hosszabbítással egyébként indokolt esetben már jelenleg is élnek a pénzintézetek, de viszonylag csekély az érdeklődés, mert nem igazán éri meg az adósnak sem. A törlesztőrészlet ugyanis nem csökken olyan számottevő mértékben, hogy érdemes legyen évekkel kitolni a futamidőt.
Nehezen értelmezhetőnek tartják a szakértők azt a kitételt is, hogy az adóssal szembeni követelés nem haladhatja meg a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének száz százalékát. Ezzel csak az a baj, hogy ha a bank korábban egy 50 millió forintos ingatlanra 40 millió forintos hitelt folyósított az ügyfélnek, annak a tulajdona pillanatnyilag legföljebb 35 millió forintot ér. A veszteség pedig ismét csak a hitelezőé.
A banki szaké
rtők felhívták a figyelmet annak veszélyeire is, hogy az a pont, amelyben azt javasolják a fideszes politikusok, hogy a tartós fizetésképtelenség beálltát követően büntető, illetve késedelmi kamat, egyéb extra díjas költség felszámítása tilos legyen, tovább gyengítheti a fizetési fegyelmet. A félévente meghosszabbított nem bírósági eljárásban végrehajtott kilakoltatások moratóriumának is köszönhető, hogy jelenleg 7-8 százalék a 90 napon túl nem fizető ügyfelek aránya. A szakemberek szerint a nyolc pont elfogadásával még idén legalább további 1 százalékkal növekedhet az arányuk. Sokakat a nem fizetésre buzdíthat, hogy nem csak hogy nem rakhatják ki őket az ingatlanukból, de büntetlenül megúszhatják a késedelmes, vagy egyáltalán nem törlesztést is. Ez a tisztességesen fizető ügyfelek rovására megy. A nyolcas pontot pedig a szkértől cinikusnak nevezték. Ebben az áll, hogy az igazságosság érdekében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti befektetésekre, sem a második, vagy harmadik ingatlan hitelezésére. Nyilván azért, mert még a javaslattevők is tisztában voltak azzal, hogy a nyolc pontjuk hatalmas veszteségeket okoznának a bankoknak, hagytak egy kiskaput, amelyen keresztül a kedvezmények alól kivont szegmensekre terhelhetik rá a veszteségeket.
A pénzügyi szakemberek úgy vélték, a Fidesz kormány, miközben ellentmondásos nyilatkozataival alaposan meggyengítette Magyarország hitelét a nemzetközi befektetői piacon, a forintot is hullámvölgybe lökte. A bankadó 130-134 milliárd forintot von ki a pénzügyi rendszerből, végső soron a gazdaságból, hiszen a költségvetés lyukait igyekeznek ezzel az összeggel is befoltozni. Azt már nem kommunikálja a kormány, hogy az elődje által kivetett 13 milliárd forintot is be kell fizetnie a szektornak. A negyven bank, a hitelintézetekkel együtt mintegy 130-140 cég a bankadóval kapcsolatban sem fejthette ki hivatalosan az álláspontját. A bankadóról szóló törvény szövegét az Országgyűlés honlapjáról ismerhették meg az érintettek, a jogszabály elfogadását követően. Mint ahogy a devizaalapú jelzáloghitelek letiltása előtt sem egyeztettek a szakmával és ahogyan az előbbi esetekben, a mostani nyolc pont összeállításakor sem készült hatástanulmány, legalábbis senki nem látott ilyet - hívták fel a figyelmet a szakértők.
A szakemberek azt is hangsúlyozták, a bankok elleni hangulatkeltés az ügyfelek ellen is irányul, hiszen a bankok nem csak a részvényesek, de a betétesek pénzét is forgatják, s értük is felelősséggel tartoznak. Arról nem is beszélve, hogy ha nem bírják a terheket, akkor a többletköltségeket, vagy azok egy részét kénytelen áthárítani. Ha a nyolc pontot elfogadja a parlament, tovább szűkül és drágul a hitelforrás. Az ilyen lépések is rontják Magyarország hitelét, s míg az Orbán-kormány hatalomra kerülésekor az államadósság kockázati felára 2 százalék alatt volt, ma ez 3,64 százalék. A térség országai között a legnagyobb mértékű.
A pénzügyi szektor szereplői szerint a kormányzat "sokk-terápiája" nem csak a bankokat, de elsősorban a megmenteni szánt hiteleseket sodorja roppant nehéz helyzetbe.
Egyeztetne a kormánnyal bankszövetség
A lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdenie a bankszövetségnek az egyeztetést mind a Fidesz-frakcióval, mind a kormánnyal, mert a fideszes honatyák javaslatai több ponton is aláássák a hatályos polgári jogi szerződések alapjait, az egész bankszakma működésére hátrányosak lehetnek, ha azokat a mostani formában fogadná el a parlament - közölte a Magyar Bankszövetség.
A szervezet szerint az indítványok nem veszik figyelembe azokat a már elfogadott, a bankok és az ügyfelek kapcsolatát körülíró pontokat, amelyeket korábban a kormányzat a bankokkal együtt kidolgozott és azokat rögzítették a banki magatartási kódexben. A magatartási kódex a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításait már igen-igen szűk mezsgyére szűkítette, emellett olyan pontokat is magában foglal a magatartási kódex, amelyek egyértelműen a hitelfelvevők érdekeit védik.
A mostani javaslatok azonban egyes pontjaikban "nonszenszek", felborítják azokat a jogi alapokat, amelyek jelenleg az ügyfelek és a pénzintézetek között fennállnak a polgári szerződéses jogrend alapján. Példaként említette azt, ha az ügyfelek kérésére egyoldalúan és automatikusan meg lehetne hosszabbítani a jövőben a lakáshitelek futamidejét, ráadásul ez éppen olyan egyoldalú szerződésmódosításnak nyilvánulna, mint amilyeneket megtiltanak a bankoknak - állítja a szövetség.
A szakmai szervezet úgy véli: tovább nőne a törlesztő részleteiket nem fizető adósok száma, hisz ha automatikusan kérni lehet az ötéves meghosszabbítást, számos ügyfél különböző okokra hivatkozva esetleg kezdeményezné azt.
Végrehajtható-e a kormány lakáshitelesek megmentésére kidolgozott a nyolcpontos javaslatcsomagja?
Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesülete főtitkára: A kormányzat által meghirdetett pontok közül több értelmezhetetlen. A hitelkárosultak a kormányzat által a nehéz helyzetbe került adósok megsegítésére ígért Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítását várták, s ehelyett a kormány minden előzetes egyeztetés nélkül kihirdette a nyolcpontos csomagját. Az ötletek pontokba szedése helyett inkább egy, a szakmával előzetesen megvitatott, alaposan átgondolt pénzügyi törvénycsomagra lenne szükség. Emellett a kormányzatnak a forint megerősítésével is foglalkoznia kellene.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke: Elfogadhatatlanok és több ponton az Alkotmány szempontjából aggályosak is azok a javaslatok, amelyeket Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes képviselők dolgoztak ki a devizában eladósodott lakáshitelesek megsegítésére. A tervezet végrehajtása az egész hazai jelzálogrendszert alááshatja. Semmilyen egyeztetés nem előzte meg a nyolc pontos törvény tervezetet, mint derült égből a villámcsapás érte a szövetséget az indítványcsomag, írásban semmilyen konkrét előterjesztést nem láttak a bankszövetségnél.
Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár: Ennek a javaslatcsomagnak az elkészítése egy újabb pótcselekvés a Fidesz-kormány részéről. Ez helyettesíti azokat a kormányzati lépéseket, amelyek valóban segítenének a bajba jutott adósokon. Ezzel a tervezettel az Orbán-kabinet nem tudja jóvátenni azokat a milliárdos károkat, amelyeket az elmúlt hónapokban a devizahiteleseknek okozott. A mostani nyolc pont csak választási propaganda. Az új törvény javaslatok közül többet egyébként már rendeletbe foglalt az előző kormány.
Drága pontok
Hiperaktív a Fidesz vezére és közeli elvtársai, minden nap előállnak egy új mesével. Ezek vagy bedöntik a forintot, vagy valamelyest enyhítenek az általuk okozott sokkon. Igaz, a nemzetközi befektetői piac ezeket a történeteket az államadósság törlesztésének kockázati felárának emelésével honorálja, amit persze végül a magyar emberek, egyben többnyire adófizetők állnak.
E hét derekán éppen Rogán Antal és a forintárfolyamot könnyedén lebírkózó Kósa Lajos Fidesz frontemberek álltak elő a nyolc pontjukkal Tapolcán. Az ötletcsokrot a jelszavak szintjén a banki ügyfelek védelmében tákoltak össze. A tákolás talán azért ide illő szó, mert ritka egyetértésben utasította el a hazai pénz- és bankvilág ezt a pontozkodást. Olyan pénzintézeti nagy ágyú, mint Csányi Sándor, az OTP vezér, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, aki eleinte még a bankadót sem ellenezte, éppen úgy ódzkodik ettől a dolgozattól, mint a szövetség elnöke, Erdei Tamás. A közmegegyezés kormánya, a nemzeti konzultációk pártja természetesen (?) most sem egyeztetett senkivel, különösen nem az érintettekkel, a bankokkal, a pénzügyi szektor képviselőivel, ahogyan a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel sem szokott, illetve ahogyan általában senkivel sem áll szóba.
Nem kell nagyon agyafúrtnak lenni ahhoz, hogy valaki megállapítsa, ez a nyolc pont elhal majd október 3., az önkormányzati választásokat követően, mert semmilyen más célt nem szolgál, mint a kampányt. A tájékozatlan, eladósodott emberek tehetetlen indulatait meglovagolni, a bankok ellen hangulatot kelteni és az önkormányzatokban is tarolni. Semmi más nem számít. Az sem, hogy tíz- és százezrek ébrednek majd arra, hogy az Orbán-kormány "áldásos" tevékenységének hála a törlesztő részleteik nem hogy csökkennének, inkább emelkednek. A kétharmados többség, lehet, most ágyaz meg egy újabb bankkonszolidációnak.
Aki nem emlékezne rá, egy ilyen bankmentő akció már a '90-es években már több száz milliárd forintjába került az adófizetőknek. A párját ritkító bankadóval is veszteségbe hajszolt bankokat - a szektor 80 százaléka kerülhet ebbe a helyzetbe - persze nem kell szeretni, sőt, akár utálni is lehet. Csak egyről nem szabad megfeledkezni: arról, hogy stabil bankrendszer nélkül nincs működő modern gazdaság, társadalom.
Orbán Viktor és a Fidesz ezekkel a pontozkodásokkal egyet biztosan elér: előbb-utóbb a magyar emberek, a választópolgárok kipontozzák őket.
forrás : Bihari Tamás / Népszava
|