Még nem tény a hároméves szakképzés
2010.08.31. 15:50

„Főzni tudó szakácsot keresek” – idézték a magyar szakképzés áldatlan állapotait jellemző álláshirdetés szövegét egy csütörtöki konferencián. A szakképzés továbbra sem az oktatásirányítás, hanem a gazdasági tárca alá tartozik, amely a terület teljes átalakítására készül. Terveket igen, konkrétumokat nem hallottunk a szakállamtitkártól. Pénz egyelőre nincs, de a bizalom nő.
Oszsza meg másokkal is
„Akik arra készültek, hogy most megtudják tőlem a szakképzéssel kapcsolatban a tutit, csalódni fognak” – kezdte a hozzászólását Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, a szakképzéssel kapcsolatos problémák nem 1, 4 vagy 8 éve keletkeztek, hanem sokkal régebbre vezethetők vissza. Úgy vélte, legalább ennyi idő szükséges a reformokhoz is.
Biztatónak nevezte, hogy az új kormánystruktúrában a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került a terület. Czomba Sándor úgy vélte, az hogy a foglalkoztatáspolitika szerves részének tekintik a szakképzést is azt mutatja, hogy stratégiai kérdésről van szó.
Tízből hét diákot feleslegesen taníttatunk ki
A szakiskolákban jelenleg évről évre kevesebb tanuló van, a fiatalok 80 százaléka érettségit adó képzésben vesz részt. A képzés ráadásul túl hosszú, mivel az első két-három év úgy telik el, hogy nincs gyakorlati oktatás, és sokan - akik egyébként ügyesek lennének - lemorzsolódnak. Nem normális helyzet az sem, hogy bizonyos szakmákat a felnőttképzés keretében 8 hónap alatt el lehet sajátítani, és megszerezni ez után az OKJ-s papírt, míg ugyanezért a végzettségért másutt akár 5 évig is iskolába kell járni. Vagy az 5 év, vagy a 8 hónap nem stimmel – mondta az államtitkár.
Az is elhangzott a rendezvényen, az egész rendszer pazarló voltát jól tükrözi, hogy ma Magyarországon a végzettek mindössze 30 százaléka helyezkedik el a saját szakmájában.
Nem figyel a rendszer a munkaerőpiacra
Czomba szerint egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátóipari szakterületeken, más szakmákból ugyanakkor túlképzés van, és igen rosszak az elhelyezkedési mutatók. A mostani rendszer túlzottan elméletorientált, ha van is gyakorlati oktatás, az az iskolai tanműhelyekben történik, ahol ugyan az alapokat el lehet sajátítani, de a valódi gyakorlatot nem - hangsúlyozta Czomba Sándor.
Az - ezek szerint kiemelt kormányzati terület – átalakításával kapcsolatban azonban konkrétumokat nem tudott mondani az államtitkár. Amellett, hogy felvázolta a szakképzés – évek óta tudottan aggasztó - helyzetét, egyelőre csak tervezett intézkedésekről tudott beszámolni.
Tervek, öteletek
Át kívánják dolgozni a képzés szakmai tartalmát, és a mostani súlyosan elméletorientált szerkezet helyett, szakképesítéstől függően 70-80 százalékban gyakorlati részeket terveznek beépíteni az új központi programba. Cáfolta Czomba azt a sajtóhírt, hogy a kormány biztosan háromévessé alakítja a szakképzést. Mint hangsúlyozta, ez csak terv, ami még távol áll a megvalósítástól.
Szintén tervezik a vizsgakövetelmények egyszerűsítését, egy olyan rövid, maximum 3 napos záróvizsga rendszeren dolgoznak, amely kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel járna. Újra megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét is, amely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik. Emellett tervezik a szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését, mivel a tapasztalatok szerint ezek nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működnek.
Sok iskolának nem jó hír, hogy szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be – mondta Czomba. Ez azt jelenti, hogy azok az intézmények, akik hiányszakmákra képeznek, több pénzt kapnának, mint a többiek. Megfontolják azt is, hogy a hároméves képzés végén letett szakmai vizsga után egyfajta gyakornoki rendszerben történő egyéves továbbfoglalkozatási rendszert vezessenek be, különösen az elmaradott régiókban. Ez gyakorlatilag a pályakezdő szakmunkás munkabérének támogatását jelenti maximum egy évre - hangsúlyozta az államtitkár, de itt is hozzátette, az intézkedés költségvetési vonzatairól még tárgyalni kell.
Cél: az 1 millió munkahely
További tervek: az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) felülvizsgálata, hiszen az ma rendkívül összetett, bonyolult, a bizonyítvány mögött sokszor nincs tudás, kompetencia. Mivel a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) semmiféle hatást nem gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni, ezért itt is változtatások szükségesek. Czomba a Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) is bírálta. Mint mondta jó irányba tett lépés volt ezek kialakítása, de túlburjánzásuk miatt szintén átalakításuk várható.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kiemelte: fő cél az egymillió munkahely megteremtése, ennek egyik legfontosabb előfeltétele pedig a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Hozzátette: csak a munkanélküliek és inaktívak táborában közel 900 000 ember van, akiknek semmilyen szakképzettsége nincsen, enélkül pedig reménytelen a munkaerőpiacra való belépésük.
A szakképzésbe egyelőre nincs több pénz, de a pedagógusok, cégek, és a többi szereplő körében egyre növekvő bizalmat tapasztalok – nyugtatta meg Czomba Sándor végül a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Város Kereskedelmi és Iparkamarájának Közép-magyarországi regionális szakképzési fórumán résztvevőket.
forrás : fn.hu
|