Már láthatóak a vízidisznó kölykök a Fővárosi Állat- és Növénykert dél-amerikai állatokat bemutató állatházában. A három „vízimalac” december 12-én született. A hannoveri születésű anyaállat, akit gondozói Fruzsinának neveztek el, még csak három esztendős, ennek ellenére már második alkalommal hozott világra utódokat. A kölykök apja, Roger hatéves és a csehországi Zlínből került Budapestre. A kicsik nemét egyelőre nem tudni, így nevet is csak később fognak kapni. A most született utódokon és a két felnőtt állaton kívül a pár tavaly áprilisban született négy, most már csaknem kifejlett méretű kölyke alkotja a fővárosi vízidisznó csapatot.

 

Megjöttem!

 

Maga a vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris) a legnagyobb ma élő rágcsálófaj. A kifejlett állatok testtömege a 65 kg-ot is elérheti. A faj elterjedési területe Dél-Amerika nagyobbik felét magába foglalja. Magyar elnevezését elsősorban annak köszönheti, hogy különösen kedveli a vizes élőhelyeket, a gyenge sodrású folyóvizeket, illetve a llano néven ismert füves síkságokat, amelyeket az esőzések után hosszabb ideig víz borít. A sertésfélékhez – rágcsálóként – nincs túl sok köze, viszont aránylag közeli rokonságban áll a jól ismert tengerimalacokkal.

A vízidisznó őshazájában nem számít ritka állatnak, annak ellenére, hogy Dél-Amerikában sok helyen gasztronómiai jelentősége is van ezeknek a jószágoknak: magyarán mondva megeszik őket.

Az Állatkert vízidisznói a Dél-Amerikai állatokat bemutató állatházban láthatók, több más újvilági állat, köztük tapírok, arany agutik és mókusmajmok társaságában.

Betlehemi élőkép

Csütörtök óta betlehemi élőkép teszi teljessé az ünnepi hangulatot az Állatkert parasztudvarában. A tizennégy figurából álló betlehem ember nagyságú alakjait Mónus Béla fafaragó művész 2007-ben készítette két és fél hónapnyi munkával. A betlehemek hagyományaihoz híven a szent család mellett a napkeleti bölcsek, három pásztor és az angyalok is szerepelnek a kompozícióban. Eltért viszont a művész a szokásoktól a tekintetben, hogy a figurákat nem a bibliai tájakon egykor viselt öltözékben, hanem a magyar pásztorművészet hagyományos motívumait felelevenítve, magyaros viseletben ábrázolta. Az alkotó ilyen módon igyekezett utalni arra a kulturális-néprajzi jelenségre, hogy az eredetileg tisztán vallási hagyományok a világ minden táján, így Magyarországon is oly módon épültek be a helyi kultúrába, népművészetbe, illetve a népszokások közé, hogy egyszersmind hozzáidomultak a helyi hagyományokhoz, motívumokhoz, gondolatvilághoz.

 

Élő Betlehem

 

A faragott szobrok anyagául szolgáló roppant kőrisfa eredetileg a Margitszigeti Kisállatkertben állt, és kiszáradása miatt volt szükség a kivágására évekkel ezelőtt. A margitszigeti faóriás most betlehemi figurák formájában született újjá.

A parasztudvari betlehem természetesen nem csupán Mónus Béla nagyszerű szobraiból áll: eleven háziállatok – Snufi, a csacsi és Rozi, a magyartarka tehén teszik teljessé a látványt. A különleges kompozíció felállításával az Állatkert arra törekedett, hogy az ünnepi hangulathoz olyan látnivalóval járuljon hozzá, amely egyrészt művészi értéket képvisel, feleleveníti az ünnepekhez kötődő hagyományokat, és utal az ember és az állatok sokezer éves kapcsolatára is.

forrás : Fővárosi Állat- és Növénykert

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.