Oszsza meg másokkal is

Noha a kormányfő kérésére készült 140 oldalas, "15 büntetőtényállást felsoroló" jelentés a fideszes Gulyás Gergely szerint "nem vádirat és nem ítélet", Balsai István egyértelműen megnevezte, szerinte kiket kellene felelősségre vonni. Ezt maga is elismerte a dokumentumban, amikor Orbán Viktorra hivatkozott, aki éppen "erre adott" neki felhatalmazást. A jelentéssel újabb megrendelést kapott az ügyészég, amely várhatóan vizsgálatot is indít - pedig Balsai szerint őket is felelősség terheli.

2006 őszén az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelve csalódott és felháborodott tömegek vonultak utcára. Mint ismeretes, a kormányfő önkritika és visszavonulás helyett a hatalmi arrogancia és ököljog politikáját választotta az alapvető véleménynyilvánítási jogukat gyakorló tüntetőkkel szemben.

Rendőri túlkapások, békés polgárokba gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások szegélyezték azt az utat, ami Gyurcsány Ferenc hatalmának néhány évvel való meghosszabbításáig vezetett" - ezzel a felütéssel indul Balsai István, "a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló" miniszterelnöki megbízott tárgykörben készült 140 oldalas jelentése, mely később sem szűkölködik a sarkos megállapításokban. "Az akkori felelőtlen politikai vezetés, az alkalmatlan rendőrparancsnokok és kontroll nélküli rendőr lövészek mérlege tehát tucatnyi megnyomorított fiatal, illetve közel 100 millió forintos kifizetett kártérítés és perköltség, amely közvetett módon szintén a költségvetést, az adófizetőket terheli."

Noha a "15 büntetőtényállást" összegző szöveg Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint "nem vádirat és nem ítélet", azt már a köztévé tegnap reggeli műsorában is kijelentette: a bűncselekmények között "van terrorcselekmény, amelyen lehet vitatkozni", de "a többi bűncselekmény - például emberölési kísérlet - kétségkívül megvalósult".

Mielőtt azonban a jelentés az ügyészséghez kerülne, a jövő héten három parlamenti albizottság, az alkotmányügyi, emberi jogi, és rendészeti is tárgyal majd róla. Gulyás azt javasolta, ezt követően a testületek "együttesen keressék meg" a Budapesti Katonai Ügyészséget. A hárítások ellenére a szöveg alapján nem kétséges, hogy a vádhatóságnak miből kell kiindulnia. A jelentés ugyanis leszögezte, 2006. október 23-án a rendőrség "az erőszakos tüntetők Alkotmány utcai oszlatásakor szándékosan, sőt az ott lévő rendőr parancsnok kérése ellenére szorította az erőszakos demonstrálókat a Deák Ferenc tér irányába, az Astoria felé, ahol a Fidesz-nagygyűlés zajlott".

Balsai a tömegoszlatásra utalva azt is megjegyezte, hogy "a cselekmények felelősi körét" az éjjeli órákban a Kossuth téren tartózkodó Gergényi Péter akkori budapesti, Bene László akkori országos rendőrfőkapitány, a BRFK volt közbiztonsági vezetője, Lapid Lajos és Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok és a helyszínparancsnokok "körében kell keresni", miután ők adtak utasítást az oszlatásra. Bár a miniszterelnöki megbízott azt is írta, bizonyos ügyészségi dokumentumok nem álltak rendelkezésére ahhoz, hogy a "jogsértéseket észlelő parancsnokokat" azonosítsa, a jelentés részletes, négy oldalas táblázatban foglalta össze névvel és beosztással, hogy délután 3 órától hajnali 3-ig mely helyszíneken, ki teljesített szolgálatot. "

A parancsnokok beazonosítását a fenti katonai bűncselekmények miatt elrendelt nyomozás keretében el lehetne végezni" - áll a dokumentumban. Ugyan a jelentés többször hangsúlyozza az ügyészség függetlenségét - mondván, "közjogi szempontból a Magyar Köztársaság ügyészsége önálló szervezet, nincs a kormánynak alávetve" -, vastagon kiemelve olyan részek is olvashatók benne, amelyek ezt megkérdőjelezik.

A "Kisiklott igazságszolgáltatás" című fejezetben Balsai azt írta, "a tüntetőkkel szemben nem aggályoskodó ügyészség később tehetetlenül állt a rendőri felelősség nyomozásának kihívása előtt, igaz az akkori rendőrség sem bizonyult együttműködőnek az eljárások során". Balsai - aki maga is leírta, Orbán Viktor azzal bízta meg, hogy "a felelősöket megnevezzem" - fontosnak tartotta feltenni a kérdést: "milyen érdektől vezérelve zárhatott így össze a politika és a rendőrség, és mikor vesztették el pártatlanságukat egyes ügyészek és bírók?"

Míg a hagyományos jogi gondolkodásban először tényeket gyűjtenek össze és abból vonnak le következtetéseket, itt fordítva van: van egy következtetés, amelyhez tényeket rendeltek - foglalta össze véleményét Balsai jelentéséről Hack Péter. A büntetőjogász szerint a szöveg "tipikus koncepcióra" utal; "nincs feljelentés, de az ítélet már megvan". Mint kifejtette, 2006 őszéről a baloldal azt állította, hogy az erőszakos események mögött a Fideszhez köthető körök állnak, ám ezt nem tudták bizonyítani; ám a jobboldali narratívával ugyanez a helyzet, a tények az ő koncepciójukat sem támasztják alá.

A számtalan albizottsági meghallgatáson senki nem állított olyat, hogy kifejezetten Gyurcsány Ferenc vagy Gergényi Péter utasította volna bármelyik rendőrt, hogy jogszabályellenesen járjon el - mondta a büntetőjogász, aki szerint mindebből az látszik: a volt miniszterelnök elleni sukorói vád a Fidesz szerint "sem fog megállni", de "nyilvánvalóan el kell terelni a figyelmet a 2012-es költségvetésről".

Már az is aggodalomra ad okot Hack szerint, hogy a nemrég napvilágot látott büntetőeljárási törvény szövegét is az ügyészség fogalmazta, és ezek a javaslatok a parlamentben azóta zömében átmentek. "Vagyis a parlament eddig szívességet tett az ügyészségnek" - jegyezte meg. Az sosem jelent jót, ha a jogszabályokat nem az arra hivatottak, hanem az érdekeltek terjesztik elő - tette hozzá. Kérdés azonban, hogy az ügyészség hogy viszonyul majd a több ponton az ő munkájukat is minősítő szöveghez, miközben Polt Péter mai legfőbb ügyész 2006-ban maga is a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetőjeként dolgozott. Hack kijelentette, szkeptikus a kérdésben.

Varga Gergely tudott valamit

Fegyelmi eljárás indult 2008-ban a Fővárosi Főügyészség szóvivője ellen, akit később szóvivői beosztásából is felfüggesztettek. Varga Gergelyről az index.hu hírportál hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt. Ezen Varga hallható, ahogy 2007. szeptemberben a kőbányai kapitányságon történt rendőri bántalmazások ügyének egyik tárgyalása után többekkel beszélgetve azt állította: rendőr kollégáktól tudja, hogy kik voltak a tettesek, de nem ők ülnek a vádlottak padján. A szóvivő ugyan ügyészként mutatkozott be, de mint mondta, magánemberként volt jelen a tárgyaláson. A felvételen elhangzottakat később maga Varga is megerősítette. Ezt követően az eset körülményeiről a fővárosi főügyész igazoló jelentést kért. Ihász Sándor a jelentés alapján döntött úgy, elrendeli Varga felfüggesztését, később pedig leváltotta szóvivői posztjáról, ám Varga a továbbiak¬ban ügyészként dolgozott a X. és XVII. kerületi ügyészségen. (Később korrupciós ügybe keveredett, 600 ezer forint kenőpénz átvételekor fogták el, tavaly került bíróság elé.)

forrás és szerző : Barna L. Norbert / Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.