Oszsza meg másokkal is

A bankok újabb sarcolása a hazai hitelkihelyezések további csökkenéséhez vezethet. Emellett amikor a kormány csapást mér a bankokra akkor azok ügyfeleit, illetve az azokban tulajdonos kisbefektetőket bünteti meg.

A Fidesz- kormány újabb csapást mér az ország gazdaságra, ha megvalósítja a hét elején bejelentett úgynevezett Országvédelmi akciótervet. Különösen az okoz majd széles réteg számára óriási gondokat, ha a kabinet végrehajtja az "előtörlesztési programot" - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának a szocialista tagja ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a tervek szerint a svájci frank hitelesek 180, az euró-hitelesek pedig 250 forintos árfolyamon fizethetnék vissza egy összegben forintban a devizahitelüket.

A szocialista szakpolitikus szerint ez az elgondolás a deviza hitelesek zömén nem segítene. A többség ugyanis nem rendelkezik megtakarításokkal, hogy egyben kifizesse az adósságát. Másoknak le vannak kötve a bankbetétei, illetve olyan részvényekben tartják a pénzüket, amelyeket most nem érdemes eladni. Azok pedig szintén rosszul járhatnak, akik a deviza alapú tartozásuk egyszerre történő kifizetéséhez forint kölcsönt vesznek fel, az ilyen hitelek kondíciói ugyanis nem kedvezőek. Így az adós cseberből-vederbe kerülne. Ez a konstrukció a többi Orbán- kormány által véghez vitt intézkedéshez hasonlóan ismét a jómódúaknak kedvez. Emiatt várhatóan az adósoknak csak a 8-10 százaléka él majd az átváltás lehetőségével. Ami hozzávetőleg 200-300 milliárd forint kárt okozhat a bankoknak. Annak a mintegy 130 ezer családnak viszont egyáltalán nem jelent segítséget ez a megoldás, amelyek már nem képesek fizetni a törlesztő részleteiket. Ezeket az ügyfeleket magára hagyta a kormány.

A pénzintézetek újabb megsarcolása két élű fegyver - figyelmeztetett a szakpolitikus. A bankok ugyanis kevesebb hitelt tudnak majd nyújtani a hazai családoknak, illetve a vállalkozásoknak, ha tovább növekednek a pénzügyi terheik. Ez pedig végül számos vállalkozó csődbejutásához, a munkahelyek nagyszámú megszűnéséhez vezethet.

Tukacs István megjegyezte: nem táplálhatnak illúziókat sem a bankok ügyfelei, sem a kormány. A hitelintézetek ugyanis lehetőség szerint eddig is áthárították a kormány intézkedései miatti többletköltségeiket a klienseikre, s várhatóan ezután is ezt teszik majd. Az pedig különösen populista hozzáállásra vall a kormányzat részéről, hogy a bankárokat a múlt század ötvenes éveinek retorikájához hasonlóan fő gonoszként igyekszik feltüntetni. Miközben a legtöbb pénzintézet ma már nagyrészt a kisbefektetők kezében van. Így amikor a kormány csapást mér a pénzintézetekre akkor valójában az ügyfelek mellett ezeket részvény tulajdonosokat sújtja.

Azzal is jelentős érvágást okoz az Orbán-kabinet a hazai gazdaságnak, hogy a pillanatnyi, átgondolatlan ötleteken alapuló gazdaság politikájával elbizonytalanítja a befektetőket. Emiatt ugyanis utóbbi időszakban példátlan mértékben csökkent az országba beáramló tőke nagysága - mondta el a szocialista szakpolitikus. Ami azzal a veszéllyel jár, hogy növekszik a munkanélküliség. A Fidesz-kormány magatartása mindezek mellett ahhoz vezetett, hogy sohasem látott mélységbe zuhant Magyarország adós besorolása, ez pedig a kamatfelárakon keresztül, drágítja az ország finanszírozását, rontja a lakosság és a vállalkozások helyzetét.

Államosítani akarják az OTP-t?

Értetlenül áll mindenki Orbán Viktor azon hétfői kijelentése előtt, hogy a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam, ha pénzügyi nehézségekkel néznének szembe a devizahitel végtörlesztési javaslat nyomán. Bár kétségek eddig sem merültek fel ezzel kapcsolatban, mégis fordulatot jelez ez a kijelentés, ilyen nyíltan ugyanis még sose mondta ki támogató szándékát Orbán Viktor.

Emögött piaci hírek szerint az állhat, hogy a kormány szemet vetett a legnagyobb lakossági bankra, másképp fogalmazva, nem áll távol tőle, hogy államosítsa. Titokban valószínűleg erre készül. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a kényszerhitelkiváltásból - vagyis abból, hogy rögzített árfolyamon visszafizethetik kölcsöneiket a devizahitelesek, illetve forinthitelt vehetnek fel erre a célra - nagy veszteségei származnak a bankoknak. Ha az OTP tőkemegfelelési mutatója nem várt mértékben lecsökken, akkor egyszerűen feltőkésíti az állam a szükséges szintre, s akkor jelentős tulajdonos lesz az OTP-ben. Ez a lépés nem idegen Orbántól, akinek államosítási törekvései mára már nyilvánvalóvá váltak. Arra vonatkozóan egyébként nem készültek számítások, hogy Orbán új ötlete mekkora veszteséget okoz a bankoknak, de szakértők szerint ez 20 a devizahiteleik 20 százaléka körüli érték lehet.

A piaci pletykáknak az is alapot adhat, hogy míg az FHB-ban van némi állami tulajdon - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részesedése 4 százalék körüli -, addig az OTP-ben közvetlenül mintegy 0,5 százalékra tehető ez a hányad és 75 százalék van külföldi kézben. Az is nyílt titok, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az Orbán-kormány szimpatizánsainak táborát gyarapítja.

Az osztrákoknak és Brüsszelnek sem tetszik a végtörlesztés
Osztrák vizsgálat a végtörlesztésről
Ausztria megvizsgálja, hogy mennyiben jogszerű a devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló magyar kormányzati javaslat - jelentette ki az osztrák kancellár kedden egy sajtótájékoztatón.

Werner Faymann az osztrák kormány szokásos heti ülése után kijelentette, ő és Michael Spindelegger alkancellár "egy sor beszélgetést folytattak" a magyar féllel az osztrák bankoknak a tervet érintő aggodalmairól. "A magyar félnek tudomása van ezekről (az aggodalmakról)" - mondta Faymann az osztrák rádió tudósítása szerint. "A következő lépés nem politikai egyeztetés lesz, hanem annak a vizsgálata, hogy mennyiben jogszerű ez (a terv)" - mondta.

A külügyminiszteri tisztséget is betöltő alkancellár felidézte, hogy előző nap Brüsszelben ismertette az osztrák álláspontot magyar hivatali partnerével, Martonyi Jánossal. Az ORF tudósítása szerint Spindelegger azon a véleményen van, hogy az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az Európai Bíróságnál el lehet-e érni egy, részben külföldi bankok kárára való adósságelengedési előírással szemben ideiglenes biztosítási intézkedést, vagyis átmeneti tilalmat.

"Világossá kell tenni szomszédunk, Magyarország számára, hogy magánjogi szerződésekbe való beavatkozás összeegyeztethetetlen az európai jogrenddel" - fogalmazott az osztrák külügyminiszter. Kitért arra is, hogy a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés alkalmával belga és holland kollégáival is beszélt a kérdésről, és ők egyetértettek vele.

Brüsszelnek sem tetszik

Komoly negatív hatással jár a magyar bankszektor számára a magyar kormány tervezett, végtörlesztéssel kapcsolatos intézkedése - jelezte kérdésre válaszolva Amadeu Altafaj Brüsszelben. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője arról is beszélt, hogy a Bizottság megvizsgálja, hogy a lépés összeegyeztethető-e az uniós jogszabályokkal.

Korai lenne még megítélni az intézkedést, de az Európai Bizottságnak vannak fenntartásai a most bejelentett tervvel kapcsolatban - reagált újságírói kérdésre Altafaj. Habár az intézkedés csökkenti a háztartások devizakitettségét, egyúttal komoly negatív hatással jár a magyar bankszektor számára, amelyet már jelenleg is sújt a pénzügyi szektorra kivetett különadó - tette hozzá a szóvivő.

A Fidesz politikusai rákaptak a hazugságra

A végtörlesztés nem a frakció javaslata, hanem a kormány, nagy valószínűséggel Orbán Viktor ötlete. Csak színjáték volt, hogy a frakció indítványát a kormány vasárnap megvizsgálta és elfogadta. Ezt az Index hírpolrtál állítja, a birtokába került igazságügyi minisztériumi tanulmányra hivatkozva, amely már a múlt héten, a frakció javaslata előtt készült a kormány részére és azt tartalmazza, hogy, ha az Európai Bíróság az eddigi gyakorlatának és a magyar igazságügyi minisztérium szakértői véleményének megfelelően jár el, a mostani lépés első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetnie. A számla pedig akár még ebben a ciklusban megérkezhet.

Az igazságügyi tárca jelentése alapján is teljesen egyértelmű: olyan mértékű beavatkozásról van szó visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság - még korlátozott jogkörével is -, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minősít majd.

Az előterjesztésből egyértelműen kiderül: megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány "befogadott" és támogat. A jogi szakvélemény ugyanis már múlt pénteken készen állt, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány számára készített az egyösszegű végtörlesztéssel kapcsolatos kérdések megítéléséről.

A kormány pedig a javaslatot lényegében jogellenesnek minősítő anyag ismerete ellenére azt sugalta a közvéleménynek, hogy egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazott javaslatról van szó, melyet annak bejelentése után vizsgál majd meg a kabinet.

forrás és szerző : Népszava


Az eredeti írás itt olvasható

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.